Élelmiszerek

Uborka származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Csak igen kevesen tudják, hogy az uborka valójában bogyós termés, az azonban köztu­dott, hogy a tökfélék, más néven a kobakosok családjába tartozik. Ugyancsak közismert, hogy salátának elkészítve frissítő hatású.

Étvágygerjesztőnek kínálhatjuk hosszú csíkokra vágva, sűrű öntetbe mártogatva, de elkészíthetjük melegen is, párolva vagy pirítva, joghurttal vagy íróval turmixolva viszont remek hűsítő, hideg ital. Alacsony a kalória­tartalma, viszont számos értékes anyagot találunk benne. Belsőleg jót tesz a beleknek és a vesének, külsőleg alkalmazva hidratál és kisimítja a bőrt.

Honnan származik az uborka?

Az uborka egynyári, kelet-indiai eredetű tökféle, amelynek húsos bogyós termése van, közepén lapos, tojás alakú magokkal. A fagyérzékeny zöldségfélét Indiában már az i. e. 3. évezredben is termesztették. Napjainkban alapve­tően két fajtáját termesztik: a sima héjú, hosszú kígyó­uborkát és a klasszikus fürtös uborkát.

A kígyóuborkát túl­nyomórészt fólia alatt termesztik, míg a fürtös uborka inkább szabadföldi növény. Az apróbb méretűt többféle ízesítéssel használják savanyúság készítéséhez: nyáron kovászos uborkának, télire ecetes, vizes és csemegeubor­kának. Létezik egy egzotikus számba menő afrikai vad uborkafajta, a tüskés kiwano, ennek magjait ki lehet ka­nalazni, íze kb. a banán, limetta és uborka elegyeként ír­ható le.

Milyen alkotóelemekből áll?

Az uborka 97%-a tiszta víz, ennek következtében 100 g uborka energiaértéke mindössze 9 kilokalória. A fennma­radó 3%-át a belek számára igen fontos ballasztanyag, valamint többféle B-vitamin, béta-karotin, C- és K-vita­min teszi ki, továbbá az ásványi anyagok közül a kálium, a kalcium, a vas, a foszfor, a mangán és a cink. Az uborka ízét több kémiai vegyület összessége adja, köztük egy keserűanyag. Ez koncentráltan található az uborka szár­végénél, ezért elkészítés előtt mindig kóstoljuk meg, s ha kell, vágjuk le. Az uborka különlegessége ezen kívül tartronsavtartalmában rejlik, ami megakadályozza, hogy szervezetünkben a keményítő zsírrá alakuljon át.

Legfontosabb tudnivalók az uborkáról dióhéjban

  • A melegházi uborka szinte egyáltalán nem tartalmaz keserű ízanyagot.
  • Ha lehet, vegyünk inkább szabadföldi termesztésűt.
  • Az uborka magjait ne távolítsuk el, mert így elvész belőle az igen fontos ballaszt­anyag-tartalom, és ezzel a kedvező bélműködésre gyakorolt hatás is.
  • Az uborka leve évezredek óta ismert természetes kozmetikum. Hidratálja a bőrt, kisimítja a kisebb ráncokat, gyógyítja az ekcémát.
  • Az uborkát ne tároljuk más gyümölcs-és zöldségfélék, pl. alma vagy paradi­csom közelében, mert ezek érést serkentő etilént bocsátanak ki, amitől az uborka hamarabb megromlik.
  • A borágót, ezt az ugyancsak Ázsiából származó káposztát, szokás uborka­káposztának is nevezni, mert illata ha­sonló az uborkáéhoz.

Az uborka egészségtani jelentősége

Magas víztartalmának, továbbá a kedvező nátrium-ká­lium aránynak köszönhetően az uborka vízhajtó hatású. Ez nemcsak a vesének tesz jót, de átöblíti, tisztítja a húgy­vezetéket is, kihajtja a szövetekben lerakódott vizet, épp ezért fogyasztása köszvényesek számára igen ajánlott. A vízhajtó hatás jót tesz a szívnek is, mert tehermentesíti annak működését. Az oldódó ballasztanyag, a pektin ser­kenti a bélműködést, és koleszterincsökkentő hatásával ugyancsak kedvező a szívműködésre.

Az emésztést még inkább segíti a keserű ízanyag. Több epefolyadék termelé­sére ösztönzi a májat, s ezzel megkönnyíti a zsírbontást. Különlegesen kedvező élettani hatása van az uborkában rejlő tartronsavnak, ami előnyös a fogyni vágyóknak, de mindazoknak is, akik csak tartani szeretnék súlyukat.

Az uborkát általában nem szokták perme­tezni, ezért jól megmosva nyugodtan fogyaszthatjuk a héját is. Ez azért is elő­nyös, mert a héj alatt találhatók a vitami­nok és az ásványi anyagok. Ha mégis meghámoznánk, ne késsel, hanem krumpli-hámozóval, egészen vékonyan távolítsuk el a héját.

Gyömbéres uborka-raita

Hozzávalók (2 személyre)

1/2 kígyóuborka, 1 dkg friss gyömbér, 1 szál újhagyma, 200 g joghurt, 3 kávés­kanál citromlé, 2 evőkanál finomra vágott fodormenta, só, őrölt bors

Elkészítés

Az uborkát megmossuk, hosszában ketté­vágjuk, majd a finomreszelőn lereszeljük. A gyömbért meghámozzuk, lereszeljük. Az újhagymát megtisztítjuk, megmossuk, vékonyan felkarikázzuk. A reszelt uborkát és gyömbért, a hagymakarikákat elkever­jük a joghurttal és a citromlével, hozzá­adjuk a fodormentát, sózzuk, borsozzuk. Legalább egy órára a hűtőszekrénybe tesszük, hogy az ízek összeérjenek.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.