Élj egészségesen

Alapanyagok a konyhában, álltai és növényi táplálékok

Állati fehérjék: Miből is áll a marhahús?

Legtöbb honfitársunk étrendje húsból és tejtermékekből áll: sültekből, marhahúsból, vagdaltokból, szárnyasokból és szupernagyságú szaftos hamburgerekből. Szó mi szó, mindez ízletes is, hisz a húsiparnak gondja van erre. Tudták-e, hogy a jóléti társadalmak polgárai minimum 50%-kal több fehérjét fogyasztanak, mint amennyire szükségük van?

Az állati fehérjéket sokkal nehezebb megemészteni mint a növényi fehérjéket.

Amennyiben szöveteinket feltöltjük felhasználatlan fehérjével, ártalmas savak és salakanyagok valóságos raktárává változtatjuk testünket, ami termékeny táptalaja a betegségeknek. Mindez az emésztőapparátus eltömődéséhez és a nyirokkeringés pangásához is vezet.

Rákkeltő lehet a túl sok állati fehérje.

 A helyzet az, hogy az állati fehérjéket a növényi eredetűekkel szemben nehéz megemészteni

Az emberi szervezet nem tudja megfelelően aminosavakra lebontani a húsok fehérjéit. Az egészséges emésztőtraktus valójában a felvett állati fehérjék mindössze 25%-át bontja le.

A megemésztetlen húsdarabkák akár 20-48 óráig is a vékonybélben maradhatnak, ahol a szó szoros értelmében rothadásnak indulnak. Ennek során különböző húsmérgek – kadaverin, putreszcin, aminők és más erősen mérgező anyagok -szabadulnak fel, amelyek amellett, hogy kórokozók lehetnek, a nyirokapparátust is eltömítik, vízvisszatartást és hájképződést váltanak ki, először deréktájon, végül a test minden egyes pontján.

A növény és a zöldség sok rostot tartalmaz!

 Növényi étrend: gazdag rostokban és vitaminokban!

A zöldségek és gyümölcsök nem csupán egészségesek, de a fogyásban is közvetlen szerepet játszanak. A növényi étrend hamarabb vezet teltségérzethez, mint a vörös húsok, szárnyasok és tejtermékek. Következésképpen kevesebbet is fogyasztunk belőle (nem azért, mert nem olyan ízletes, mint a húsételek!).

A zöldség- és gyümölcsfélék telis-tele vannak olyan tápanyagokkal, amelyeket a húsok nem tartalmaznak, így nem éheztetik ki a szervezetet mindezekből.

Ez a magyarázata, miért nem szenvednek állandó éhségérzettől a változatosan táplálkozó vegetáriánusok.  A növényi étrend bővelkedik vitaminokban, ásványi anyagokban, enzimekben, rostokban, antioxidánsokban és az egészség megőrzéséhez szükséges fehérjékben.

A felmérések szerint egy átlag amerikai étrendje mindössze 8%-ban tartalmaz gyümölcsöt és zöldséget. A fő gondot a fennmaradó 82% jelenti, amely nulla tápértékű feldolgozott élelmiszerekből áll. Hiába alacsony ezek szénhidrát- és zsírtartalma, az ilyen táplálkozás mindenképpen falánkká tesz.

Fogyasszon javarészt növényi eredetű élelmiszereket!

Nem muszáj vegetáriánussá válnia annak, aki fogyni szeretne. Fontos azonban, hogy étrendje zömét a gyümölcs- és zöldségfélék tegyék ki, s vörös húsokat és szárnyasokat csak kis mennyiségben vegyen magához, lehetőleg nem valamennyi étkezés során.

A növényi étrend kitűnő antioxidáns-forrás is, márpedig, mint tudjuk, az antioxidánsok semlegesítik az ártalmas „szabadgyököket”. Ezek a labilis molekulák különböző toxikus anyagokkal lépnek szervezetünkbe. Némelyiket a szervezet maga termeli.

A szabadgyökök túlélésük érdekében felélik az egészséges molekulákat. Amennyiben szabadon tombolhatnak, károsítják a sejteket, s különböző krónikus és degeneratív betegségeket okozhatnak. Az antioxidánsok – növényi étrendben sok található – ezen káros anyagok lebontásában segédkeznek.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.