Fájdalom enyhítése

Hererák – tünetek és kezelése

Tünetek

  • Herefájdalom, tompa fájdalom vagy nehézségérzet az alhas, az ágyék tájékán, a herezacskóban.
  • Csomó egyik vagy mindkét herében; heremegnagyobbodás.
  • Az ágyéki nyirokcsomók duzzadtsága.

Veszélyeztetett csoportok

A hererák viszonylag ritka – évente néhány száz új megbetegedést regisztrálnak. Leginkább a fiatalokat érinti: a 15-34 év közötti korosztályon belül a leggyakoribb, a 35-39 éves férfiak körében a második leggyakoribb rákbetegség. Érdekes módon 70 év fölött a gyakorisága újra megnő.

A herék vizsgálata

Az alábbi vizsgálatot havonta végezze el:

  • Vegyen meleg fürdőt vagy zuhanyt, hogy a herezacskó szövetei fellazuljanak.
  • Álló helyzetben vegye az ujjai közé egyik, majd másik herezacskóját, és óvatosan sodorgassa.
  • Figyelje, nem érzékel-e csomókat, duzzanatokat rajtuk, illetve állománya, tapintása normális-e. Az egészséges here tojás alakú, sima tapintatú, meglehetősen kemény.
  • Ha bármi gyanúsat észlel, mielőbb forduljon orvoshoz.

A kockázatot növeli, ha a családban már előfordult a betegség. Az is hajlamosít rá, ha születéskor a here nem száll le. A hormonok is szerepet játszhatnak kialakulásában, mivel a kutatások szerint azok a férfiak veszélyeztetettebbek, akiknek anyja a meg-termékenyülés előtti egy hónapban fogamzásgátló tablettát szedett, vagy terhesség alatt a vetélés megelőzése érdekében dietilstilbösztrolt – egy mesterséges ösztrogént – használt. További kockázatnövelő tényező a mumpsz szövődményeként kialakuló heregyulladás, a kadmiummal vagy más ipari fémekkel, vegyi anyagokkal való érintkezés.

Kialakulása

A hererák jellegzetes tünete a herék elülső részén kitapintható kemény, fájdalmat nem okozó csomó vagy duzzanat. A hererák az esetek mintegy 95%-ában a spermatermelő csírasejtekből alakul ki. Ha nem veszik észre időben, áttétet adhat a környező szervekbe, szövetekbe és csontokba. Később idült herefájdalom és az ágyék, illetve a medence környékén fellépő tompa fájdalom léphet fel.

Mit tegyünk?

Azok a férfiak, akiknek nem szállt le a heréjük, 30-40-szer hajlamosabbak a hererákra. Minden férfinak – de különösen azoknak, akiknek hajlamuk lehet a betegségre, illetve a 15-40 év közötti korosztálynak – tanácsos havonta áttapintania a heréit, nincsenek-e rajtuk csomók, duzzanatok.

Kezelés

Az orvos gyanú esetén ultrahangos herevizsgálatra utalja a beteget. Ennek segítségével kimutatható, hogy rákról van-e szó vagy pedig valamilyen jóindulatú betegségről, például a here belső oldalán lévő mellékhere gyulladásáról. A biztos diagnózishoz szövettani vizsgálat szükséges. Ha bebizonyosodik, hogy rosszindulatú daganatról van szó, további vizsgálatok is következnek, hogy megállapítsák, a rák adott-e áttétet a szervezet más részeibe.

A kezelés első lépéseként az elrákosodott herét műtéti úton eltávolítják a környéki nyirokcsomókkal együtt. A beavatkozást általános érzéstelenítés mellett végzik, a műtét utáni fájdalmak enyhítése érdekében pedig fájdalomcsillapítókat adnak.

A rák stádiumától függően a műtétet sugár- vagy kemoterápia, esetleg mindkettő követheti. Mivel a műtét szövődményeként a nemzőképesség megszűnhet, előzőleg tanácsos a hímivarsejteket lefagyasztani, ha a beteg a jövőben gyermeket akar. A nemi teljesítőképesség is károsodhat – ennek veszélyét a műtét előtt az orvossal tisztázni kell. Ma már vannak olyan új, az idegeket óvó műtéti technikák, amelyeknél kisebb a merevedést befolyásoló idegek károsodásának kockázata.

Figyelem! Gyakori, hogy azok, akik heréjükben csomót fedeznek föl, halogatják az orvos felkeresését, mert attól tartanak, hogy ha el kell távolítani a heréjüket, a férfiasságukat vesztik el. Előrehaladott betegség esetén valóban felléphet nemzőképtelenség, viszont ha korán, idejében elkezdik a gyógyítást, ennek kisebb a veszélye.

Megelőzés

A hererák megelőzésére az eddigi ismeretek szerint nincs mód. A korai felismerés azonban, mint minden rák esetében, itt is jelentősen fokozza a gyógyulás esélyeit. Akinek egyik heréjét már eltávolították a rák miatt, annak különösen fontos gyakran, rendszeresen megvizsgáltatnia a megmaradt másik heréjét, mivel nagy a veszélye, hogy abban is kialakul a betegség.

Alternatív terápiák

Megjegyzés: a hererák minden esetben orvosi beavatkozást igényel; a meditáció, az önhipnózis és az irányított imagináció a fájdalomcsillapításban és a közérzet javításában segíthet.

  • Táplálékkiegészítők: A szelén napi 400-500 mikrogrammos adagban, az E-vitamin pedig napi 400-800 NE adagban segíthet a hererák megelőzésében, illetve lassíthatja a rákos sejtek burjánzását. Mindkét antioxidáns ellensúlyozza a sejtkárosodást, amely akkor lép fel, amikor a szervezetben az oxigén elégetésekor szabad gyök képződik. A természetes gyógymódok hívei közül egyesek cinktartalmú kiegészítőket javasolnak a heredaganatban szenvedőknek; ezt azokra az állatkísérletekre alapozzák, amelyek eredménye szerint cinkinjekciók hatására az állatok heredaganatai összezsugorodtak. Hasonló vizsgálatokat azonban embereken nem végeztek, ráadásul bizonyos adatok arra utalnak, hogy a cink éppenséggel meggyorsíthatja a here rákos elfajulását.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.