• hányás
• orvosi vizsgálatok

Krónikus hányás: diagnosztikus stratégia és vizsgálatok

Krónikus hányás esetén sokkal elmélyültebb vizsgálatokra nyílik lehetőség. A krónikus hányás esetén a folyamat elhúzódó vagy visszatérő jellegű. Acut intestinalis obstructio pl. azonnali terápiás beavatkozást igényel, a részleges intestinalis obstructio (sztenotizáló Crohn-betegség, lument szűkítő daganatok, ischaemiás stricturák, krónikus hasi adhéziók, székletimpactatio stb.) esetén van idő a részletesebb differenciáldiagnosztikus tevékenységre.

A fekélybetegség hatékony belgyógyászati kezelése következtében ma az akut pylorus stenosishoz hasonlóan alig találkozunk krónikus pylorus stenosissal.

A gyomorkimenet-obstructió leggyakoribb okai ma az akut vagy krónikus pancreatitis okozta kompresszió, a gyomor, duodenum és pancreas malignus folyamatai, illetve a paraoesophagealis hiatus hernia. A krónikus hányás gyakori okai között szerepelnek a gasztrointesztinális motilitászavarok különböző formái, mint a gastroparesis (diabeteses gastroparesis, idiopathiás gastroparesis), krónikus intesztinális pseudoobstrukció, diszmotilitás típusú diszpepszia stb. A speciális okok közül a funkcionális hányás, a ciklikus hányás szindróma és az artéria mesenterica superior szindróma, valamint a terhességi hányás jelentenek fontos diagnosztikai kihívást.

A gondos anamnézisfelvétel

A társult tünetek (gyomorégés, fekélyes fájdalom, övszerű, hátba sugárzó fájdalom, epekólika, vesekólika, hasi görcsös fájdalom, jobb alhasi fájdalom stb.) refluxbetegség, fekélybetegség, pancreatitis, epekőbetegség, vesekőbetegség, obstructiós ileus, appendicitis etiológiai szerepére utalhatnak. A beteg által alkalmazott terápia fényt deríthet a gyógyszerek, kemoterapeutikumok vagy a sugárterápia mellékhatásaira. Az élvezeti szerek identifikálása fontos lehet az alkohol vagy a kábítószerek szerepének tisztázásában.

A tünetek időbeni jelentkezése szintén fontos támpontot adhat a hányinger és hányás okainak feltárásában. A hirtelen kezdet infekciós eredetre vagy ételmérgezésre, akut hasi történésre, acut appendicitis, vagy mérgezésre utalhat. A reggeli étkezés előtt jelentkező hányinger és hányás terhességben, uraemiában vagy krónikus alkoholizmusban gyakori.

A késői posztprandiális hányás gastroparesisre vagy obstructiós ileusra jellemző, míg az étkezés után azonnal jelentkező hányás inkább pszichogén eredetre utal. Előzetes hányinger nélkül bekövetkező sugárszerű hányás koponyaűri nyomásfokozódásra jellemző. Kemoterápia során feltételes reflexként fixálódhat a hányás, amely a kemoterápia elhagyása után is fennmaradhat.

Okok feltárása a vizsgálat során

A fizikális vizsgálat az anamnézis mellett szintén értékes információkat nyújthat az okok feltárásában. Megtekintéssel megítélhetjük a beteg bizonyos kórképekre jellegzetes küllemét, tápláltsági állapotát, az esetlegesen fennálló icterust, a hyperthyreosis fizikális jeleit, az Addison kór jellegzetes bőrszínét stb. Ha a hányás fájdalmatlanul kialakuló icterus kíséretében jelentkezik, a tapintható epehólyag pancreastumort valószínűsít.

Sérvműtét után jelentkező hányás és görcsös hasi fájdalom, hiperperisztaltikus hallgatózási lelet strangulatiós ileusra, előzetes étvágytalansághoz, fogyáshoz társuló hasonló tünetcsoport malignus obstrukcióra utal.

A has tapintásával észlelhetjük a nyomásérzékenységet, az akaratlagos vagy a nem akaratlagos izomvédekezést, az intraabdominális teriméket, hallgatózással észlelhetjük a gyomor vagy a belek felett kiváltható loccsanást, a fokozott bélhangokat vagy azok hiányát, amelyek szintén segítséget jelentenek az okok feltárásában. A sebészeti, neurológiai, fül-orr-gégészeti és nőgyógyászati fizikális vizsgálat tisztázhatja a hányinger és hányás ezen társszakmák körébe tartozó okait.

Rutin vizsgálatok

A rutin laboratóriumi vizsgálatok közül a vérkép, vörösvértest-süllyedés, vércukor, vérzsírok, máj- és vesefunkciós vizsgálatok, terhességi teszt végzése, szérum- és vizeletamiláz, elektrolitok meghatározása és kritikus értékelése szintén fontos. Természetesen a rutin laboratóriumi vizsgálatok alapján felvetett gyanú esetén a diagnózis felállításához további speciális laboratóriumi és egyéb vizsgálatok is szükségessé válhatnak.

Pl. ha a hyponatraemia, a társuló hyperkalaemia és a klinikai kép Addison-kór gyanúját veti fel, természetesen szérumglukokortikoid, mine-ralokortikoid és ACTH-vizsgálat is szükséges. Gyógyszer vagy méreg okozta hányinger és hányás gyanúja esetén szükséges a gyógyszer (digoxin, theophyllin stb.) vagy méreg (ólom, gomba stb.) vérszintjének meghatározása.

UH-vizsgálat, endoszkópia és CT-vizsgálat

Az eszközös vizsgálatok első helyén az áttekintő hasi UH-vizsgálat és az endoszkópia áll. Az EKG segíthet a myocardialis infarctus, digitális intoxikáció, uraemia okozta hyperkalaemia feltárásában. Bonyolultabb esetekben szükség lehet egyéb képalkotó módszerek alkalmazására is, pl. gasztrointesztinális obstrukció esetén üres has átvilágításra, hasi CT-vizsgálatra, kontrasztanyagos gyomor- és bélvizsgálatokra.

Szintén natív röntgenvizsgálattal ismerhető fel az akut hasi panaszok hátterében a perforációra utaló szabad levegő. Bizonyos esetekben a perforáció ténye vagy lokalizációja csak vízoldékony kontrasztanyag itatásával igazolható. Központi idegrendszeri okok esetén a neurológiai konzílium mellett koponya CT- vagy MRI-vizsgálat indikált.

Gasztrointesztinális motilitászavarok

Amennyiben a hányinger és hányás organikus vagy pszichopatológiai okai (pl. bulimia nervosa) kizárhatók, kötelező gondolnunk a gasztrointesztinális motilitászavarok (gastroparesis, krónikus intesztinális pszeudoobstrukció) vagy a funkcionális gasztrointesztinális kórképek (funkcionális diszpepszia, funkcionális hányás szindróma), illetve a speciális hányás szindrómák szerepére. A motilitászavarok megítélésére szolgáló eljárások a manometria, az elektrogasztrográfia és a radioizotópos gyomorürülési vizsgálat, amelyeket kellő tapasztalattal bíró centrumokban érdemes elvégezni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.