• cukorbetegség
• inzulin

Cukorbetegség (diabétesz): 51 módszer a betegség karbantartására

Inzulin asszony, igazi házasságközvetítőhöz illően addig noszogatja az el­fogódott, még agglegény cukormolekulát, Glükóz urat, míg fel nem keresik együtt Sejt kisasszonyt. A vénlány persze ajtót nyit Inzulinnak, aki végül is összehozza a partit. A végén Glükóz úr és Sejt kisasszony boldog nászban forr­nak össze, melynek gyümölcse az az energia, amely a szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges.

A kis szemléltető történet azt hivatott bemutatni, mi a feltétele annak, hogy az emberi test energiatermeléséhez szükséges cukor bejusson a sejtekbe. A fel­nőtt lakosság tíz százalékánál ez a mechanizmus nem működik. Az eredmény: nő a vércukorszint, ennek ellenére a sejtek nem jutnak hozzá a működéshez szükséges glükózhoz. Ennek oka vagy az, hogy a szervezet nem termel inzu­lint (ez a helyzet a fiatalkori vagy I. Típusú – inzulinfüggő – cukorbajban), vagy azért, mert a sejtek nem elég érzékenyek az inzulinra (ekkor beszélünk idősko­ri vagy II. Típusú diabéteszről).

A cukorbetegeknek számolniuk kell azzal, hogy másoknál jobban ki van­nak téve a szívbetegség, az érelmeszesedés, idegbántalmak, fertőzések, a vese­betegség és az esetenként vaksághoz vezető szemkárosodás veszélyének. Ezért esetükben a folyamatos orvosi ellenőrzés elengedhetetlen, és jobban oda kell figyelniük életvezetésükre. Az alábbi tanácsok elsősorban a II. típusú cukorbajban szenvedőknek szól­nak, az I. típusú cukorbetegek kezelése teljes egészében orvosi feladat.

A II. típusú cukorbetegek esetében is mindenképpen az a cél, hogy az érin­tettek vércukor- és vérzsírértékeit a normálishoz közelítsék. Elsősorban három dologra kell odafigyelni: a táplálkozásra, a testsúlyra és a testmozgásra. Az or­vosi segítséggel kidolgozott életmód-változtatás segítségével a betegséget kor­dában lehet tartani, szövődményeit meg lehet előzni. A fejezet számos hasznos tanáccsal szolgál, ha azonban megszokott életrendjén változtatni kíván, konzul­táljon erről először kezelőorvosával.

Kezdje a diétával!

Bár az étrendre vonatkozó ismeretek folyama­tosan bővülnek, az alapelvekben minden szakember megegyezik. Dr. Marion Franz, a minnesotai Minneapolisban működő cukorbeteg-gondozó intézet szak­embere leszögezi, hogy a diétát az egyéni igényeknek megfelelően kell kiala­kítani. A cukorbetegek diétája az alábbi vezérelvekre épül:

Fogyasszon sok összetett szénhidrátot! A II. típusú cukor­betegségben szenvedők energiaszükségletének 50-60 százaléka összetett szénhidrát fogyasztásából fedezendő. A szakemberek valahol 50 százalék körül jelölik meg az optimális arányt. A szénhidrátok grammjának energiatartalma 4 ka­lória.

Bánjon óvatosan a fehérjékkel! A bevitt fehérjék fedezzék a szervezet energiaszükségletének 12-20 százalékát. Minden egyes gramm fehér­je 4 kalória energiát termel.

A zsír árthat. A zsírfogyasztásból származó energia nem haladhatja meg az energiabevitel 30 százalékát. Egy gramm zsír 9 kalóriát tartalmaz. Ha csak teheti, helyettesítse az érelmeszesedést fokozó telített zsírokat többszörö­sen telítetlen, vagy ami még jobb, egyszeresen telítetlen zsírokkal, esetleg összetett szénhidrátokkal, javasolja dr. Franz.

Fogyasszon rostos ételeket! Az élelmiszerek természetes rost­tartalma mindenkinél kedvező hatású, de cukorbetegek számára a rostok még sokkal fontosabbak. Fokozatosan el kell érni a napi 40 grammnyi bevitelt. A teljes kiőrlésű gabonatermékek, az árpa, a zab, a hüvelyesek, a zöldségek és gyü­mölcsök a rostok legjobb forrásai, és emellett még fontos tápanyagokban is gaz­dagok.

A cukorbetegek esetében a rostbevitel egyik haszna az, hogy csökkenti a koleszterinszintet. Az említett növényekben lévő vízoldékony rostok az emész­tőrendszerben megkötik a zsírokat. Ahhoz is hozzájárulnak, hogy a bélből a cu­kor lassabban, de folyamatosan szívódjon fel a vérbe, és így a vércukorszint ke­vésbé ingadozzon.

A rostok az éhségérzetet is csökkentik. A dietetikus ezt azzal magyarázza, hogy a rostos ételek ballasztanyagként teltségérzetet kölcsönöznek; a II. Típu­sú diabéteszben szenvedők jól hasznosíthatják ezt a hatást az elhízás elleni küz­delemben. Az említett, kedvező hatásokon túl a rostban gazdag tápanyagok még sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak.

Csökkentse vére koleszterinszintjét!

A szakemberek szerint nem tanácsos a napi 300 mg-ot meghaladó koleszterinbevitel. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy kerülendő a belsőségek és a tojássárgája fogyasztása. A húsféleségeket és a zsíros tejtermékeket ugyancsak hátrébb kell szorítani az ét­rendben; szerepüket a rostos ételek vegyék át.

A cukrot helyettesítse mással!

Kutatások kimutatták, hogy a répacukor, ha keményítőfélékkel azonos mennyiségben kerül a szerve­zetbe, nem emeli jobban a vércukorszintet, mint a keményítők önmagukban (pl. Burgonya- és gabonakeményítő). A cukorbetegek diétájában így vala mennyi finomított cukor is szerepelhet, ha egyébként a cukorbeteg állapota sta­bil és a beteg nem túlsúlyos. Nem árt azonban egyéb, ártalmatlan édesítősze­rek után nézni.

Óvatosan az édesítőszerekkel!

A stabil állapotú cukorbetegek cukor helyett minden további nélkül fogyaszthatnak fruktózt és szorbitolt. A fruktóz emeli egyébként legkevésbé a vércukorszintet a kalóriatartalmú éde­sítők közül. Dr. Stanley Mirsky, New York-i szakértő, a Mount Sinai orvos­egyetem klinikai docense arra azért felhívja a figyelmet, hogy a „vérzsírszintet a fruktóz valamennyire feltornázhatja”. Nagy mennyiségben pedig, csakúgy, mint a szorbitol, hasmenést okozhat.

Ne feledje a kalóriatartalmat!

A fruktóz (gyümölcscukor) és a szervezetben fruktózzá átalakuló szorbitol kalóriát tartalmaz, és a diétában nem egyenértékű a kalóriamentes édesítőkkel, mint amilyen a szacharin. Amikor egyikről a másikra vált, ezt vegye számításba.

Tartsa szárazon a lábát! Szórjon lábhintőport a lábujjai közé és vált­son gyakran zoknit vagy harisnyát.

Rendszeresen ápolja a lábát! Lábkörmeit vágja rövidre és egyenes­re. Ha a lábujjai között kipállást vagy más kisebb rendellenességet észlel, azonnal kezdje el kezelni. Sohase járjon mezítláb. A bőrkeményedéseket dörzsölje le habkővel. Ne áztassa a lábát hosszú ideig.

Tartsa a lábát melegen! Ne használjon azonban lábmelegítő palac­kot és hőpárnát, mert égési sérülést okozhatnak.

Viseljen megfelelő méretű cipőt! A vizsgálatok azt igazolják, hogy az edzőcipők jobban védik a lábat, mint a drága gyógycipők. Dr. Brenner is ugyanerre a következtetésre jut, amikor leszögezi: „Az edző- és gyalogló­cipők gyártását alapos tervező- és kutatómunkával készítik elő, ezért kivá­lóan alkalmasak a láb és a test biomechanikai elveken alapuló megtá­masztására.”

Viseljen mindig zoknit vagy harisnyát! Mielőtt belebújna korszerű, tudományos alapon megtervezett cipőjébe, válasszon hozzá megfelelő zoknit is. A sportoláshoz, kocogáshoz, gyalogláshoz hordott lábbelihez speciális sportzoknit ajánl a szakember. Vastag, emelt sarokrészük és a láb­ujjak alatti párnák kielégítően védik a cukorbetegek lábfejét.

Többször egyen keveset!

A cukorbetegek szervezete kisebb mennyiségekkel könnyebben boldogul, mert az adott pillanatban kevesebb in­zulinra van szüksége a szervezetnek, és így a vércukorszint is stabilabb. Van aki napi háromszori étkezést ajánl, mások három könnyű főétkezést és ezek kö­zött pár harapásnyi tízórait és/vagy uzsonnát.

Dr. Franz úgy véli, hogy jobb, ha rövidebb időközönként fogyaszt a beteg kis adagokat, mert ha túl hosszú idő telik el az étkezések között, jóval nehezebb az önmegtartóztatás. Az étkezések között egy-egy szem gyümölcsöt, vagy da­rab sós kekszet is engedélyez.

Bánjon csínján az alkohollal!

Hetenként looml-nél több al­koholt ne fogyasszon, azt is legalább három külön alkalommal. Ez a mennyi­ség égetett szeszből 3 stampedlinek (85 ml), borból 3 kis pohárnak (225 ml), sörből 3 pohárnak (680 ml) felel meg. Legjobb, ha csak étkezések alkalmával fogyaszt alkoholt. Az alacsony alkoholtartalmú sör és a száraz bor kevesebb gon­dot okoz, mert ezek szénhidrátban szegények.

A szeszes ital olyan, mint a zsír

Nem árt tudni, hogy az alkohol kalóriatartalma a zsírokéval egyenértékű.

Ne fogyasszon halolajat!

Az omega-3 zsírsavat tartalmazó kapszulák ugyan hasznosak az érelmeszesedés megelőzésében, ami a cukorbe­tegség egyik szövődménye, de ha sok ómega-3 zsírsav kerül a szervezetbe, ez emelheti a vérzsírszintet, mivel sok kalóriát tartalmaz, int elővigyázatosságra dr. Ronald Hoffmann, aki a médiában is hasznos tanácsokkal szolgál különfé­le diétákkal kapcsolatban. Egy tanulmány kimutatta, hogy 5,5 g omega-3 zsír­sav napi fogyasztása az anyagcsere gyors romlásához vezethet. Zsíros halat en­nek ellenére bátran lehet fogyasztani.

Adja le felesleges kilóit!

A normális testsúly fenntartásának fon­tosságát hangsúlyozza dr. Mirsky, és felhívja a figyelmet, hogy a II. Típusú cu­korbajban szenvedők 80 százaléka túlsúlyos, ami a mozgásszegény életmódnak és a sok evésnek köszönhető. Túlsúlyosság esetén csökken a sejtek inzulin irán­ti érzékenysége, így az inzulin nem tudja kifejteni a hatását, a cukor nem kerül a sejtekbe, hanem a vérben marad. Ha valaki több kilót cipel a kelleténél, a meg­felelő étrend és a testmozgás segít a fogyásban és a vércukor normális szinten tartásában. Néha 4-5 kiló leadása is elegendő a jó közérzet biztosításához.

Ne essen túlzásokba!

Sokan vannak, akik már mindenféle dié­tát kipróbáltak, szorgalmasan koplaltak és mégsem fogynak le. Dr. Franz ad né­mi felmentést a cukorbetegeknek, mert bizonyos jelek arra mutatnak, hogy ők nehezebben tudnak megszabadulni felesleges kilóiktól, mint az egészségesek. Ezért a doktor inkább a testsúly szinten tartását javasolja, amely nem feltétle­nül fogyókúrát jelent. Tudatos táplálkozással és testmozgással a cukorbetegek kordában tudják tartani a vércukor- és vérzsírszintjüket.

A szakember óv mindenkit, hogy kétségbeesésében az éppen divatos fo­gyókúrák valamelyikéhez folyamodjon. Ha ezek a csodamódszerek hatásosak lennének, nem lenne szükség mindig újakra. A legtöbbjük nemcsak kétes haté­konyságú, de többnyire betarthatatlan is, és egyáltalán nem célozza a helytelen étkezési szokások megváltoztatását.

A nem inzulinnal élő, vagy szájon át szedhető antidiabetikus gyógyszere­ket nem fogyasztó II. Típusú cukorbetegek számára egy-egy napi koplalás sem­mivel sem veszélyesebb, mint bárki másnak. Ha a beteg betartja a tudatosan ki­alakított diétát és rendszeres testmozgást is végez, a koplalás nem fog ártani neki, de valószínűleg segíteni sem. Még egy fél kiló zsírt sem lehet leadni, ha egy napig nem eszik valaki, viszont a másnapi fokozott étvágy gondoskodik a visszapótlásról. A rendszertelen evés nem fogyaszt, a mini-fogyókúrák sora csak árthat. Többen elspórolják a reggelit és az ebédet, majd este hatalmas lakomát csapnak. Ezek a helytelen módszerek csak arra jók, hogy a cukorbeteg végleg elveszítse kontrollját betegsége fölött.

Vonja be a családtagjait is

Ha a család nem partner a korsze­rű étkezésben és az optimális testsúly megtartásában, a cukorbeteg magára ma­rad, és egyedül képtelen lesz megküzdeni a fegyelmezettséget követelő és le­mondással járó étrendi megszorításokkal.

Mozogjon sokat!

A rendszeres testmozgás mindenkinek használ, nem csak a cukorbetegeknek. Nekik azonban még fontosabb a karjuk, lábuk átmozgatása és a szívük karbantartása. A testedzés erősíti a szívet, csökkenti a vér­cukorszintet és javítja a szövetek vérellátását. Csökkenti a koleszterin- és trigliceridszintet, emelve egyúttal a szív- és érrendszert védő, „jó koleszterin­nek” nevezett, nagy sűrűségű lipoproteinek szintjét. Fokozza a szervezet ellenálló képességét, hozzájárul a fölösleges kilók leadásához és javítja az alvást. Áll­hatatosságra nevel, hangulatjavító, és gátat vet a depressziós hajlamoknak, összegzi a pozitív hatásokat dr. Paula Hartman-Stein ohiói pszichológus.

A rendszeres testmozgás bizonyítottan emeli a sejtek inzulinreceptorainak számát, ami azt jelenti, hogy az inzulin hatására a vércukorszint sokkal hatéko­nyabban tud csökkenni. A cukorbeteg számára az intenzív fizikai igénybevétel valójában felér egy adag inzulinnal.

Az ismétlődő, ritmikus, a karok és a lábak izmait megmozgató gyakorla­tok a leghasznosabbak. Ezt el lehet érni gyaloglással, kocogással, úszással, eve­zéssel vagy kerékpározással. A szakemberek szerint hetente legalább háromszo­ri, 20-30 perces mozgás már jó hatású, viszont már két-három napi kihagyás is ronthat az elért eredményen.

Sétára fel!

„A cukorbetegeknek javasolt mozgásfajták közül a tempós séta a leghasznosabb – szögezi le dr. Henry Dolger.

Aki rendszeresen gyalogol, annál az elfogyasztott táplálék hasznosulása is jóval kedvezőbb, és garantált a kellemes közérzet. Egy-két plusz kilométer tempós megtétele száz kalóriát éget el, és aki ezt naponta megteszi, egy év alatt több mint öt kilót leadhat.

Konzultáljon kezelőorvosával!

Ha diabétesze nincs egyen­súlyban tartva és már kialakultak szövődmények, a testmozgás inkább ronthat a helyzeten. Az esetleges magas vérnyomást is rendezni kell. Ilyenkor az orvos terheléses vizsgálat elvégzését javasolhatja és számba veszi a gyógyszerek és a sportolás egymásra gyakorolt hatását.

C-vitamin: A fertőzések leküzdésében, a sebgyógyulásban és a kol­lagénképződésben segít. A kollagén a kötőszövet szerkezetét biztosító fontos fehérje.

Cink: Igen fontos elem a cukorbetegek számára, mivel immunerősítő és szövetregeneráló hatású. Dr. Hoffmann a cink-pikolinátot és a cink-glukonátot javasolja.

Magnézium: A cukorbetegek a fokozott vizeletkiválasztás kapcsán sok magnéziumot veszítenek. A sejtek enzimeinek működéséhez igen fon­tos ez a fém; kelátvegyületek formájában a leghatékonyabb.

B₆-vitamin: Többféle sejt működésében vesz részt, a diabéteszesek fokozottan igénylik. Szedése orvosi ellenőrzés mellett folytatható, mert na­gyobb mennyiségben mérgező.

Tiamin (B-vitamin): Szerepe a cukoranyagcserében jelentős.

Fokhagyma: A cukorbetegek hajlamosabbak az élesztőgombák okoz­ta fertőzésekre, egyrészt mert ezek legjobb táptalaja éppen a cukor, más­részt mert a cukorbetegek védekezőképessége gyengébb. A fokhagyma, melyből a szagtalanított kapszulaforma az ajánlott, gátolja az élesztőgom­bák szaporodását.

Acidophilus: Ez a baktérium helyreállítja a bélrendszer mikroorganiz­musainak normális egyensúlyát. Kapszulás kiszerelésben kapható.

Ügyeljen a fogaira!

A cukorbeteg szájürege kórokozóktól mentes kell legyen, mondja a fogorvos dr. Roger P. Levin, a Baltimore-i Általános Fogászati Akadémia elnöke. Mivel a cukorbetegek amúgy is fogékonyabbak a fertőzésekre, a baktériumok okozta ínybetegségektől is tartaniuk kell, ezért az általában megkívántnál jobban kell ápolniuk fogsorukat. Számukra (is) javasolt a félévenkénti fogorvosi ellenőrzés, illetve a plakkok és a fogkő eltávolítása.

A pótlások illesztése

Dr. Levin hangsúlyozza, hogy a laza, rosszul illeszkedő pótlások, koronák és hidak felsérthetik a szájüreg nyálkahártyá­ját és az ínyt. Ez igen káros lehet, mert a cukorbetegek sebei lassabban gyó­gyulnak. A nagyobb műtéteket igénylő modern implantátumok pedig nem ajánlhatók cukorbetegeknek.

Éljen stresszmentesen!

„A stressz és a szorongás két módon is felboríthatja a cukorbetegek anyagcseréjét – hangsúlyozza dr. Hartman-Stein. – Egyesek vércukra az egekbe szökik, míg másoké leesik. A feszült, szorongá­sos állapot nem kedvez a sok megkötéssel járó életrend betartásának.”

A vigaszkeresés könnyen zsírban és cukorban gazdag ételek fogyasztásá­hoz vezethet. A maximális odafigyelést igénylő cukorbaj kikezdi a lelki tartást is. Ha va­lakinek az élete tele van stresszel, és nehezen birkózik meg az ismétlődő kihí­vásokkal, kérje pszichológus segítségét, javasolja dr. Hartman-Stein. Néhány módszert azonban a beteg maga is kipróbálhat.

Lazítson! Dr. Hartman-Stein a relaxációs és kognitív terápiákra vonat­kozó tesztek sorát elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy az említett technikák segítenek a cukorbetegeknek. A relaxációs módszer a légzés és a vi­zuális észlelés kontrollját célozza, a technika szakemberektől megtanulható vagy szakkönyvekből megismerhető.

Gondolkodjon pozitívan! A kognitív terápia a közérzetre, lelkiál­lapotra is ható gondolkodás tudatossá tételét jelenti. „A cukorbeteg búsulhat azon, hogy az inzulininjekciók helye elcsúfítja a lábát, vagy kiborulhat attól, hogy állandóan ellenőriznie kell a vizeletét, írja le a negatív hozzáállást a dok­tornő. – Megfelelő gyakorlással azonban a borús gondolatokat a racionalitás sík­jára lehet terelni: átfogalmazhatjuk a fenti vélekedéseket úgy is, hogy a kis se­beket mások észre sem veszik, a vizelet ellenőrzése pedig nem más, mint egy kémiai kísérlet.”

Ne lássa túl sötéten a világot! Ön azért nem elsősorban cukor­beteg. „Néhány ember túl sokat foglalkozik az állapotával. A betegség áldoza­tának tekinti magát, és ez az érzés egész létezését áthatja – írja le a pesszimis­ta típust dr. Hartman-Stein. – Erre semmi szükség sincsen. Az igaz, hogy a mindennapi élet és az étrend az átlagnál több fegyelmet kíván, de ez a kis hát­rány nem nyomhatja rá mindenre a bélyegét. Vidítsa fel magát, terelje el figyel­mét az állapotáról.

A diabéteszesek sajnos nem vigasztalódhatnak egy doboz desszerttel, ez igaz. Egy hölgy mesélte nekem, ha elesettnek érzi magát, haza­visz a kölcsönzőből néhány videokazettát és így könnyebben szabadul meg a rosszkedvétől. Keressen ilyenkor valami élvezetes elfoglaltságot, hívja fel rég nem hallott barátját, áldozzon apró kedvteléseinek – nem kell mindezt hetekre előre megtervezni, engedjen a spontán ötleteknek.”

Ellenőrizze vércukorszintjét!

A vércukorszint rendszeres el lenőrzése megterhelő lehet, különösen akkor, ha a műveletet az előírt napi négy alkalommal kell elvégezni. Nagyon megéri azonban nemcsak az I., de a II. Tí­pusú cukorbetegek számára is, mivel a vizeletteszt meglehetősen megbízhatat­lan. Ugyanis csak akkor jelzi a magas vércukorszintet, ha a cukor már a vize­letbe kerül. A hiperglikémia, a magas vércukorszint egyértelműen csak vérvizsgálattal igazolható, ugyanis a rendellenesség nem okvetlenül jár tüne­tekkel. Enyhébb vagy stabil II. Típusú cukorbaj esetén nem szükséges a napi négyszeri ellenőrzés, az viszont fontos, hogy a beteg tudja, milyen gyakran és hogyan ellenőrizze magát.

Ügyeljen a gyógyszerekre!

Néhány gyógyszer ugyanis, amit más okból szed, cukrot vagy egyéb olyan hatóanyagot tartalmaz, amely befo­lyásolhatja a vércukorszintet. Dr. Mirsky azt javasolja, hogy amikor bármilyen gyógyszert bevesz, ellenőrizze a címkét és a betegtájékoztatót, van-e valami uta­lás a cukorbetegségre. Ha nem érezné egyértelműnek a leírást, kérdezze meg a gyógyszerészt. A szedés után figyelje az esetleges ártalmas mellékhatásokat, és konzultáljon kezelőorvosával.

Néhány kockázatosabb, gyakrabban vásárolt szerről az alábbiakban tájékoztatjuk:

Aszpirin: Az idült fájdalmakra szedett aszpirin nagyobb mennyisége csökkentheti a vércukorszintet. Alkalmi kisebb adagok, például egy-két tablet­ta fejfájás ellen nem okozhat problémát.

Koffein: A kereskedelemben kapható étvágycsökkentők fő hatóanyaga a koffein, amely nagy mennyiségben beszedve emelheti a vércukorszintet. Több fejfájás és megfázás elleni szer is koffeintartalmú.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.