Koleszterin szívinfarktus

Magatartásterápia – kitartással komoly eredmények érhetők el!

Mozgás – egészségünkhöz és fogyókúrához is hozzájárul!

Mindenfajta fogyókúrának nélkülözhetetlen része a mozgás, a fizikai aktivitás. Kétségtelen, hogy diéta segítségével könnyebb lefogyni, mint energia leadással, hiszen egy szelet tortát 3 perc alatt el lehet fogyasztani, ami kb. 600 kalóriát tartal­maz.

Ha fogyókúrába kezdünk, akkor mellette mindenképpen mozogjunk, mert csak is úgy érjük el a kívánt hatást.
Ha fogyókúrába kezdünk, akkor mellette mindenképpen mozogjunk, mert csak is úgy érjük el a kívánt hatást.

Ne tiltsunk, inkább buzdítsunk!

Ugyanakkor ennyi energia leadásához több mint 1 óra erős fizikai tréninget kellene tartani. A mozgásnak van néhány, igen kedvező hatása a diétával szemben a fogyókúrát illetően. A mozgás pozitív attitűd, sokkal kézenfekvőbb arra bíztatni az embereket, hogy fussanak, ússzanak, sportoljanak, mint ha állandó tiltásokkal zaklatjuk őket. A mozgás által leadott ki­logrammok kizárólag a zsírszövetből származnak, míg a diéta során az izomszövet is fogy. A mozgás fokozza az alap­anyagcserét, méghozzá ez a hatása intenzív tréningnél 2-3 napig is kitart, így tartósan magasabb alapanyagcserét, tehát tartósan nagyobb energialeadást lehet elérni.

Válasszunk magunknak olyan sportot, melyben jól érezzük magunkat!

A legfőbb mozgásformák, a futás, az úszás, a kerékpározás. A fizikai aktivitás és a vérzsírok közti összefüggésről már a ha­sonló című fejezetben szóltunk. Az elhízottak között ez annyi­ban változik, hogy elég sok köztük a mozgásában korlátozott, vagy könnyebben vagy csak korlátozottan terhelhető beteg, ezért itt az orvosi kontrollnak, a fokozatosság elvének betartá­sa még fontosabb.

Az emberek jelentős része a ma divatossá vált különböző fittnesz stúdiókban szeretne lefogyni. Ugyanakkor egyaránt eredményes lehet egy utcai kerékpáro­zás, vagy egy kedvenc TV műsor végignézése szobakerékpárt hajtva, vagy valami divatos, pl. vákuumos hatású stúdió gép­ben hajtani a pedált, mert mindegyik percenként 6-12 kalória leadását eredményezheti.

Hoppá! Említettük már, hogy a triglicerid-szint gyorsabban, a kolesz­terinszint lassabban változik a fizikai terhelés hatására, a HDL-koleszterin emelkedése pedig csak erős fizikai tréning esetén várható.

Természetesen  olyan sportot válasszunk, melyben kedvünket leljük.
Természetesen olyan sportot válasszunk, melyben kedvünket leljük.

Az amerikai vérzsírcsökkentő diéta

Az Amerikai Kardiológiai Társaság 1984-ben kidolgozta, majd továbbfejlesztette vérzsírcsökkentő ajánlásait. Ezek fő­leg a koleszterinszint diétás csökkentésére irányultak, kevésbé veszik figyelembe a triglicerid- és a HDL-koleszterinszintet.

Rosszabb esetben a megszokott ételeinket le kell cserélni a koleszterin csökkentése érdekében:

Az I. fokozatú, ún. step one diétában a zsírfogyasztást az összakalória bevitel 30%-ára kellene csökkenteni. Ezen belül a telített, az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírok aránya lehetőleg egyenletesen 10-10-10% legyen. A koleszterin-bevitelt napi 300 mg-ban kellene maxi­málni. A húsfogyasztást napi 200 g-ban maximálják, to­jásból heti 2 db fogyasztható, tejtermékekből csak a kis zsírtartalmúak.

Szabadon lehet fogyasztani olajokat, mar­garinokat, kenyeret, rizst, burgonyát és a tojás és zsír nélkül készült tésztákat. Amennyiben a koleszterinszintben nin­csen lényeges javulás, akkor a zsírfogyasztás arányát 25%-ra, a koleszterinbevitelt napi 200 mg-ra, a húsfogyasztást napi 170 g-ra kell csökkenteni, a vöröshúsokat csirkére és pulykára cserélni.

Ez már átvezet a step two, a II. fokozatba, hozzátéve még, hogy a telített zsírfogyasztást tovább, az addigi 10%-os arányról 7%-ra kell csökkenteni. A rostfogyasztást pe­dig lehetőleg akár 60 g-ig emelni. Elméleti számítások szerint a diétával 0,5-1,5 mmol/l-nyi koleszterinszint­csökkenés is elérhető, a gyakorlatban azonban ezt nem si­került bizonyítani, miután a betegek nagy része nem tudja betartani a diétát. 10%-os koleszterinszint csökkenést csak a szigorú II. fokozatú diétával lehetett elérni.

Ha nem megy, akkor vezessünk naplót!

A diétát azonban nem könnyű betartani, ezt segíti elő az élet­mód megváltoztatása, az ún. viselkedés- vagy magatartáste­rápia. A részletek felsorolására itt nincs lehetőség, egy pszi­chológus közreműködése különösen segítheti ezt a folyama­tot.

A magatartásterápia része:

  • a diétás napló vezetése, a lehe­tőség szerint csoportban, szakképzett vezetővel történt fogyó­kúra,
  • a táplálkozási ismeretek megtanulása,
  • a visszafogott vá­sárlás, a spájzolás elkerülése,
  • a felesleges ételek tányéron ha­gyása, az étkezés lelassítása,
  • evés közbeni olvasás vagy TV nézés,
  • az étkezésről a figyelmet elterelő tényezők elkerülése
  • és annak megtanulása, hogy a diéta ne legyen drágább, mint a normális étkezés, mert kis körültekintéssel így is összeállítható egy fogyókúrás diéta.
Ha be tudjuk tartani a magatartásterápiát, már is nyert ügyünk van!
Ha be tudjuk tartani a magatartásterápiát, már is nyert ügyünk van!

Fontos tudni!

A fogyókúra eredményességének lényeges feltétele a reális célkitűzés. Korábban azt mondtuk, hogy fogyjanak le az ide­ális súlyra, majd azt, hogy az ún. normál súlyra, vagy hogy a 21 éves korukban, vagy a házasságkötésükkor mért súlyra. Igazá­ból egyik sem volt megvalósítható.

Jegyezzük meg! Kiderült azonban, hogy egészségügyi szempontból kb. 10% fogyás, 10 kg testsúly­csökkenés elég ahhoz, hogy a többi rizikófaktorokat eliminálja vagy legalább is „megszelídítse”: hogy cukorbetegségek visszafejleszthetők legyenek, hogy vérnyomáscsökkentő vagy vérzsírcsökkentő gyógyszereket lehessen kihagyni a kezelés­ből, és hogy a beteg jobb fizikai, egészségi állapotba kerüljön.

Amennyiben a 10%= 10 kg testsúlycsökkenést elérjük, megint fel kell térképezni a rizikófaktorokat. Ha elfogadható szinten vannak, akkor egy súlyfenntartó, az említett energiaszükségletnek megfelelő diétára kell beállítani a szerveze­tet, mely mellett a súly stabil maradhat. Ha a rizikófaktorok nem változtak érdemlegesen, akkor újabb alapanyagcsere meghatározás után kisebb energiatartalmú, 1000-1300 kalóriás diétával mehetünk tovább.

Gyógyszerek – Inkább természetes módon fogyjunk!

Jegyezzük meg! A diéták betartásának egyik fő nehézsége az éhségérzés. Fél év­századon keresztül különböző ephedrin- és amphetamin-származékokat használtak az elhízás gyógyszeres kezelésé­ben. Ezek azonban izgatószerek voltak és hozzászokást okoz­tak.

Napjainkra nagy részüket kivonták a forgalomból, mint ahogy 1997-ben az Isolipan-t is, amely ugyan jól csökkentette az étvágyat, de szívbillentyű hibákat okozott.

Jelenleg két gyógyszer áll rendelkezésünkre, amelyet orvos írhat elő

Az egyik az orlistat hatóanyag-tartalmú szer, amely nem szívódik fel a szervezetbe, gátolja a bélben a zsírok fel­szívódását. Ezt a gyógyszert csak a zsírt tartalmazó étkezések­hez kell bevenni. A vizsgálatok szerint segítségével sok beteg­nél lehetett tartósan 10 kg fogyást elérni. A tényleges zsírbevi­tel csökkentés miatt magas vérzsírszint esetén különlegesen ajánlott, hiszen a koleszterin- és a trigilcerid-szintet csök­kentheti, a védőfaktor HDL-koleszterinszintet a fogyással együtt emelheti.

A másik gyógyszer a sibutramin hatóanyag-tartalmú szer centrálisán hat, felszívódik a szervezetbe, növeli a telített­ségérzést, ezáltal csökkentheti a kalóriafelvételt. Vizsgálatok szerint segítségével szintén jelentős testsúlycsökkenés érhető el, azonban fokozott figyelemmel kell lennünk a mellékhatása­ira, a központi idegrendszer és a keringés működését érintő, ún. szimpatikotóniás, a vérnyomást és a pulzust is emelő hatá­sára. Szívbetegeknek, nem beállított magas vérnyomású betegeknek ezért nem adható.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.