Korunk betegsége a magas vérnyomás!
A huszadik századig viszonylag kevesen haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben, és senki sem aggódott a magas vérnyomás miatt – sőt nem is igen tudtak a létezéséről. A hipertónia gyakorisága együtt növekedett az autók, a felvonók, a mosógépek és a tévétávkapcsolók terjedésével. A technika tehát nem csupán áldás, de megkímél bennünket olyan fizikai tevékenységektől is, amelyekre pedig egészségünk megőrzése szempontjából szükségünk lenne.
A gépesítés tette lehetővé az olyan magas zsírtartalmú csemegék tömeggyártását is, mint a jégkrém vagy a chips. Ráadásul a dohányzás is csak a huszadik században vált igazán elterjedtté, nagyrészt annak „köszönhetően”, hogy a két világháborúban egyes hadseregek katonái ingyen kapták a cigarettát.
Az életmód e változásai egyre több kárt tettek az erekben
Ez vezetett a szívinfarktus és a stroke gyakoriságának növekedéséhez. Persze eltartott egy ideig, amíg felismerték az ok (a megváltozott életmód) és az okozat (magasabb vérnyomás, elmeszesedett artériák és gyakoribb szív- és érrendszeri betegségek) közti összefüggést, ami végső soron a Framingham Heart Study elnevezésű, nagyszabású amerikai felmérésnek volt köszönhető.
Egy titokzatos gyilkos nyomában
A második világháború után az Egyesült Államokban szinte járvánnyá vált a szívbetegség. Egyre több, látszólag makkegészséges ember – főként 50-es és 60-as éveiben járó férfi – rogyott össze váratlanul holtan, szívroham következtében. Senki sem értette, miért. (Ne feledjük, ez még a megelőző gyógyászat előtti „sötét korban” volt. A tudósok még abban sem voltak biztosak, okozhat-e rákot a dohányzás.)
- A magas vérnyomás figyelemfelhívó jelei
- Magas vérnyomás mint betegség
- Szív betegségek kockázatai, magas vérnyomás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Igy kezdődött. Az Egyesült Államok szövetségi kormánya 1948-ban azzal bízta meg a National Heart Institute-ot (Országos Kardiológiai Intézet), hogy vizsgálja ki, van-e valamiféle rejtett összefüggés az emberek életmódja és a szívük állapota között. Kutatók lepték el a massachusettsi Framinghamet, és meggyőzték a városka mintegy 5000 egészséges polgárát (a teljes lakosság nagyjából egyötödét), hogy a következő 20 évben kétévente vessék alá magukat alapos orvosi vizsgálatnak
A széles körű kutatás legnagyobb horderejű hatása abban állt, hogy teljesen megváltoztatta a magas vérnyomással kapcsolatos nézeteket. Korábban az orvosok úgy vélték, hogy ez az idősödés szükségszerű velejárója, sőt az idősebb embereknek egyenesen szükségük van a magasabb vérnyomásra, hogy a vér kellő mennyiségben áramoljon át beszűkült ereiken, s így megakadályozza a szélütést.
Ezért sok orvos mélységes megütközéssel fogadta, amikor az 1950-es években piacra dobták az első vérnyomáscsökkentő gyógyszereket. Azt gondolták, hogy e készítmények használata sarlatánság, pedig valójában számtalan életet menthettek volna meg a vérnyomás biztonságos szintre csökkentésével.
A leleplezett gyilkos
Az 1970-es évek elejére azonban még a legkonzervatívabb gondolkodású orvosok is felismerték a valós helyzetet. A framinghami kutatók ebben az évben bizonyították be, hogy a magas vérnyomás minden életkorban ártalmas.
Az adatokból egyértelműen kiderült, hogy minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kockázata. Ekkorra a framinghami eredményekből számos orvos legnagyobb megrökönyödésére az is világossá vált, hogy a magas vérnyomás minden kétséget kizáróan összefügg egy sor életmódbeli tényezővel, így példáu az étrenddel, a testsúllyal, a dohányzással és a testmozgás hiányával.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.