Orvosi tanácsok

Fájdalomcsillapítás és az idegek gyógyítása

A fájdalom a betegség vagy sérülés okozta károsodásra adott reakció. Ilyenkor az idegek az érintett területről a környéki idegrendszeren keresztül juttatnak jelzéseket a központi idegrendszerbe, ahol az agy fájdalomként értelmezi azokat. A következő oldalakon arról olvashat, mit tehet a fájdalom minimalizálásáért és az idegek gyógyulásáért.

Összpontosítson másra!

Amikor leg­közelebb fizikai fájdalmat tapasztal, próbálja elterelni a figyelmét valami olyasmivel, ami­ben igazán el tud mélyülni. A tudósok úgy mutatták ki e módszer hatásosságát, hogy azt vizsgálták, mennyi ideig bírják az emberek zenehallgatás közben jeges vízben tartani a kezüket. A figyelem elterelése akkor a legha­tásosabb, ha teljes mértékben sikerül másra irányítani: akiknek a vizsgálat közben a zené­re vonatkozó kérdéseket is föltettek, még kevesebb fájdalmat tapasztaltak.

A módszer azokra hatott a legjobban, akik a leginkább szorongtak a fájdalom miatt. Próbáljon olyasmire összpontosítani, amiben teljesen el tud merülni – a kedvenc zenéjére vagy egy izgalmas könyvre -, vagy kérjen meg valakit, hogy terelje el a figyelmét beszélgetéssel vagy valamilyen élvezetes tevékenységgel.

Fájdalomcsillapító placebo

Könnyen lehet, hogy a jövő legsikeresebb fájdalomcsillapítói a placebohatást fogják kihasználni. Ez nem puszta trükk. A kuta­tások egyértelműen igazolták, hogy a kö­zönséges cukortabletta enyhíti a fájdal­mat. Azt is megállapították, hogy a hatást azokban a sejtekben fejti ki, amelyek a gerincvelő fájdalommal összefüggő idegi tevékenységeiben vesznek részt. Ez a tu­dás olyan kezelésekhez lesz felhasználha­tó, amelyek jobban kiaknázzák a terápia hatásosságába vetett hit erejét.

Próbálja ki a meditációt, ha krónikus fájdalma van! A negatív gondolkozási min­ták miatt a krónikus egészségi problémákkal élők több fájdalmat kénytelenek elszenvedni. Ha azt várja, hogy valami nagyon fog fájni, akkor valószínűleg úgy is lesz. A rendszere­sen meditáló személyek agyáról készült felvételek arról tanúskodnak, hogy ők kevesebb fájdalmat éreznek, mivel a meditáció arra szoktatja az agyat, hogy a jelenre összponto­sítson. Egy tanulmány megállapította, hogy már egyetlen órányi meditálás közel a felére csökkenti a közvetlen fájdalmat – ez kétszer jobb hatású, mint a morfium. Érdeklődjön orvosánál, hol sajátíthatja el a meditációt.

Hasznos: A meditáció eredményeként kevesebb fájdalomcsillapí­tóra lehet szüksége.

Melegítse meg!

Ha fáj és merev a nyaka, tegyen rá hajlé­kony melegítőpárnát. Az eszköz a gyó­gyászati segédeszközök szaküzleteiben vásárolható meg, de jobb híján megteszi egy félig megtöltött, majd gondosan tö­rülközőbe bugyolált forró vizes palack is.

Próbálkozzon piridoxinnal!

Sok, kéztőalagút-szindrómában szenvedő páciens számolt be arról, hogy a B6-vitamin, azaz a piridoxin enyhíti kéz- és karfájdalmukat. Ennek pontos oka egyelőre nem ismeretes, de egy próbát mindenképp megér. Mielőtt azonban elkezdené szedni a B6-vitamint – naponta két-háromszor 20 mg-ot -, kérje orvosa tanácsát!

Fonja karba a kezét!

Kutatási eredmények: Brit kutatók sze­rint a kéz karba fonása enyhítheti a külön­böző fajta fájdalmakat.

Úgy tűnik, hogy ha a kéz a testhez képest szokatlan térbeli hely­zetbe kerül, az kissé összezavarja az agyat és gátolja a fáj dalom jelzések célba érését. Ha tehát fájdalma van, próbálja ki ezt a mód­szert, s kísérletezzen különböző kéz- és karhelyzetekkel.

Gyógyszert szed? Egyen több gyü­mölcsöt!

Valószínűleg ön is tudja, hogy a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerekkel (NSAID-k) és az aszpirinnel való tartós keze­lés irritációt idézhet elő a gyomor nyálkahár­tyáján – arról viszont talán még nem hallott, hogy ezek a szerek csökkenthetik a C-vita­min és a folsav (egy másik kulcsfontosságú tápanyag) felszívódását. Ha rendszeresen szed ilyen fájdalomcsillapítókat, feltétlenül egyen sok nyers zöldséget és gyümölcsöt mindennap! A narancsban és a kiviben külö­nösen sok a C-vitamin, a folsav legjobb for­rása pedig a brokkoli és a káposzta.

Fájdalomcsillapító implantátum

A szélütésen átesettek 80 százalékát kí­nozza makacs vállfájás, amely sok esetben sem orvosi, sem alternatív kezelésre nem reagál (ideértve egyebek közt az injekció­kat, a fájdalomcsillapítókat, az akupunk­túrát és a bőrön át alkalmazott elektro­mos idegingerlést). Amerikai kutatók nemrég olyan, a vállizomba ültethető esz­közt fejlesztettek ki, amely a környéki ide­gek ingerlésével enyhíti a fájdalmat.

Egy 76 éves páciens például, aki szélütését követően több mint tíz éven át szenve­dett igen heves vállfájástól, az implantá­tum beültetése óta fájdalommentesen él. Már folynak a klinikai vizsgálatok, s ha si­keresen zárulnak, az eszköz széles körben is hozzáférhető lehet majd.

Űzze el nevetéssel!

A föltevések sze­rint a szívből jövő kacagás azáltal nyújthat – legalábbis átmenetileg – enyhülést, hogy csökkenti a testi feszültséget, s hatására az iz­mok akár 45 percre ellazulhatnak. Emellett nevetés közben jó közérzetet adó endorfinok is termelődnek a szervezetben.

Szitkozódjon!

Amikor legközelebb fáj­dalomcsillapításra van szüksége, ejtsen ki egy-két szitokszót. A brit Keele Egyetem kuta­tói kimutatták, hogy ha az ember így „ereszti ki a gőzt”, az kifejezetten segít a fájdalom elviselésében. Egy-egy indulatszó fokozza a fájdalomtűrést, viszont a tanulmány sze­rint a szitkozódás csak akkor hatásos, ha mértékkel alkalmazzák. így persze azok, akik rendszeresen káromkodnak, sokkal kevésbé számíthatnak kedvező hatásra.

Az érintés ereje

Ha krónikus fájdalma van, érdemes lehet megpróbálkozni manuál-terápiával. A másik személy törődő érintésének megnyugtató hatását a történelem során számos kultúra gyógyítói ismerték és alkal­mazták. Bár az efféle kezelés hatásosságára vonatkozóan elég kevés a tudományos bizo­nyíték, igen sokan állítják, hogy jót tesz ne­kik.

Kutatási eredmény: Egy 2008-as tanulmány szerint a legjobb eredményt a reikivel és a Gyógyító Érintés (Touch for Health) nevű módszerrel érték el.
Hasznos tipp: Egyes krónikus betegségben szenvedő személyek fájdalmát hatékonyan enyhítheti a reiki.

Igyon gyógyteát!

Próbálja ki ezt a ha­gyományos módszert, mert lehet, hogy segít enyhíteni a neuralgiát (idegi fájdalmat).

  • Szagos müge: Adjon 10 g szárított gyógy­növényt egy liter forrásban lévő vízhez, és hagyja állni 10 percig. Naponta 2-3 csészé­nyit igyon belőle.
  • Keserűnarancs-virág: Adjon belőle 20 g-ot 150 ml forrásban lévő vízhez, és hagyja állni 10 percig. Ízesítse tetszés szerint mézzel, és lefekvés előtt igya meg.

A növények megnyugtató hatását úgy is él­vezheti, ha a fürdővízbe borókafőzetet vagy szerecsendió-illóolajat kever. Az is segíthet, ha a kád megtöltése közben tüllzacskóba kö­tött levendulát tart a csap alá (ilyenkor forró vizet engedjen). Gyógynövények használata előtt azonban mindig kérje orvosa tanácsát!

Hasznos: Neuralgiás fájdalmakra a szagos müge jelentheti a megoldást

Jusson elegendő B12-vitaminhoz!

Ha idegkárosodást szenvedett, feltétlenül növelje e kulcsfontosságú tápanyag bevitelét, mert igen fontos szerepe van az idegek gyógyulásában. Legjobb forrásai: hús, tojás, élesztőtermékek, teljes kiőrlésű kenyerek.

Az agy gyógyításának titkai

Koponyalékelés, ördögűzés, ráolvasás, ima, purgálás… csupán né­hány azok közül a módszerek közül, amelyekkel a múltban az agy sérüléseit és rendellenességeit próbálták kezelni. Kőbe vésett igaz­ságnak tűnt, hogy minden feladatot csak egy bizonyos agyterület láthat el, s az agy képtelen önmaga helyreállítására. A legújabb publikációk azonban egészen másfajta képet festenek az agyról.

Az idegtudományok történetében rendkívül izgalmas időszaknak számít a mostani. Egyre több tanulmány igazolja, hogy az agy egészen rend­kívüli átszerveződésekre képes. Az újfajta kezelések reményt kínálnak azok­nak, akiknek agya betegség vagy sérülés miatt károsodott.

Gyógyító gondolatok

Az emberiség már hosszú évezredek óta gyakorolja a meditációt, de csak a legújabb kutatások mutatták ki, hogy ez az agy szerkezetét is megváltoztat­hatja.

Kutatási eredmény 1: A Massachusettsi Közkórházban végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a napi átlagosan 27 perc meditáció serkentőleg hat a hippocampusra – az agy tanulással és emlékezettel összefüggő részére.
Kutatási eredmény 2: Más, a Yale Egyetemen folytatott kutatások szerint a meditáció segíthet helyreállítani a szorongás­hoz és depresszióhoz (s talán skizofréniához) vezető hibás idegi struktúrá­kat.

Arra vonatkozóan is vannak adatok, hogy ha az ember elképzeli egy tevékenység elvégzését – például a szélütéstől lebénult végtag megmozdítását -, az arra serkenti az agyat, hogy megváltoztassa szerkezetét, és segít a mozgásképesség helyreállításában.

Újraprogramozott sejtek

Az agyban az idegsejtek között rengeteg, csillag alakú gliasejt is van. Sokáig úgy gondolták, hogy ezek egyetlen feladata az agy összetartása (a nevük is „ragasztót” jelent), ám a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem kutatói fölfedezték, hogy ezek a sejtek az emberi embrióban idegsejtekké alakulhat­nak át, s ezt az őssejtképességüket csak az agy teljes kialakulása után vesztik el. Néhány molekuláris kapcsoló megváltoztatásával a szakemberek ma már vissza tudják állítani ezt a képlékenységet, így a sejtek regenerálódhatnak, s talán egyszer az elpusztult vagy sérült agysejtek pótlására is alkalmasak lesznek.

Kutatási eredmény: Ennél is izgalmasabb, hogy a New York-i Columbia Egyetemen az Alzheimer-kórban szenvedő páciensektől származó bőrsejteket sikerült úgy átprogramozni, hogy idegsejtekké változzanak – ez az eredmény óriási lehetőségeket rejthet az agykárosodások és az agyi betegségek kezelésében.

Sokféle kezelés

Az agynak a betegségből való felgyógyulási képességét serkentő kezelések terén igen gyakran jelennek meg újdonságok a legkülönfélébb területeken, és nem is feltétlenül a legkorszerűbb tudományos műhelyekből.

„Agyjavító” készlet

Specializá­lódásra való képességük révén az őssejtek igen hasznosak lehetnek az agy sérüléseinek kezelésében. A glasgowi Idegtudományi Intézet­ben hat szélütéses páciens agyában a sérült rész közelébe juttattak őssejteket, s ennek hatására a pá­ciensek végtagjainak ereje jelentős mértékben növekedett, sőt egyikük a beszédképességét is visszanyerte.

Régi helyett újat

Amikor az agy bizonyos sejtjei abbahagyják a dopamintermelést, az Parkinson-kórhoz vezet. A New York-i Sloan Kettering Intézet kutatócsoportjának nemrég sikerült elérnie, hogy őssejtek dopamintermelő sejtekké alakulja­nak. Most azon dolgoznak, hogy az új sejtek nagyobb mennyiségben is előállíthatók legyenek, s azokat a páciensekbe is be lehessen ültetni.

Hormonok új szerepben

Ha az agyat ért sérülést követő 4 órán be­lül progeszteron női nemi hormont adnak be a páciensnek, az több mint a felével csökkenti a halálozás kockázatát, és a sérülés okozta fo­gyatékosság valószínűsége is kisebb lesz. A hormon a jelek szerint gátolja az agy duzzadását és az agysejtek károsodását.

„Kényszerkezelés”

Az agy még a sérülés vagy szélütés okozta trau­ma után is képes megváltoztatni saját szerkezetét és helyreállítani a mozgásképességet. Az Alabamai Egyetemen kifejlesztett mozgáskorlátozásos terápia ezt úgy éri el, hogy megakadályozza az egészségesen maradt végtag használatát, vagyis lényegében működésre kényszeríti a sérülés által érintettet. A kezelés heti 30 órányi intenzív gyakorlásból áll, amelynek célja az erő, az egyensúly­érzék és az állóképesség fejlesztése.

Segít a technika

2006-ban az akkor 25 éves, súlyos gerincsérülés következtében nyaktól lefelé meg­bénult Matthew Nagle a gondola­taival tudott irányítani egy számító­gépes kurzort, és így e-maileket olvasott és tévét is vezérelt. Ő volt az egyik első használója a BrainGate Idegi Interfész Rendszernek: ez a beültetett elektronikus eszköz érzékeli az agy elektromos jelzéseit, majd megfejti és digitális utasítá­sokká alakítja át azokat – vagyis lényegében elkerüli a sérült agyi pályákat és újat használ helyettük.

Zenei kapcsolatok

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a zeneterápia – mi­nél ritmusosabb, annál jobb – az egyik legalkalmasabb módszer az új idegi kapcsolatok kiépülésének ser­kentésére a szélütéstől sérült agy­ban. Amikor a páciensek zenélnek és énekelnek, mozgásuk gyorsabban és nagyobb mértékben áll helyre.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.