• hipertónia
• magas vérnyomás

Magas vérnyomás veszélyei és kezelése

Prevenció első körben

Szabadulás a kilóktól. A túlsúly, főleg a deréktájon lerakódott hájréteg nem kevesebb mint 60 százalékkal növeli a magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásának kockázatát. A has- és deréktájék – tehát a zsigeri szervek – elhájasodása nyomán gyulladáskeltő vegyületek kerülnek a vérbe, melyek az érfalak elmerevedését, elmeszesedését idézik elő; márpedig ha rugalmatlan az érfal, máris jelentkezik a hipertónia. A háj ráadásul akadályozza a vesét abban, hogy kiszűrje a vérnyomásnövelő sót a vérből.

Orvosi statisztikák szerint az esetek felében az elhízás idézi elő a hi­pertóniát. Már néhány kiló leadása is megóvhat mindattól a kártételtől, amit e „néma gyilkos” okoz a szervezetben.

A fogyást mielőbb meg kell kezdeni, mert a zsigeri háj rétegből kisza­baduló vegyületek okozta érkárosodás hamarosan visszafordíthatatlanná válik!

Kevesebb sót! A só nélkülözhetetlen az életműködéshez, de sohasem kell belőle sok: nagy mennyiségben komoly problémákat idéz elő a szer­vezetben. (Són természetesen a konyhasó nátriumtartalmát értjük.) A túl sós vérbe a szervezet vizet pumpál, hogy felhígítsa. Ettől megnő egyrészt a vértérfogat, másrészt a véráramlás sebessége. A túlzott sóbevitel hatására valószínűleg az érelmeszesedés is felgyorsul, ami szintén vérnyomásnövelő hatású.

Ha a hipertónia elkerülése érdekében étrendünknek csupán egyetlen összetevőjén vagyunk hajlandók változtatni, az a sófogyasztás mérséklése legyen. A hipertóniás betegek közel háromnegyedénél (71 százalékánál) már ez az egyetlen lépés a vérnyomás normalizálódását eredményezi – állapították meg az amerikai Duke Egyetem kutatói.

Ha a vérnyomás rendbe jött, a nátriumbevitelt napi 2400 mg-ban kell maximálni (ez alig egy kiskanálnyi só), de ha megint emelkedni kezd, a limit 1500 mg. A fejlett országok lakossága mérhetetlenül sok sót vesz magához, az em­lített értékeknél nagyságrendekkel többet. Es ne dőljünk be a szövegnek, hogy csak néhányan „sóérzékenyek”: valószínűleg mi magunk is azok vagyunk, ha vérnyomásunk akármilyen kis mértékben, de egyre följebb kúszik az évek során.

Az ételt csak tálaláskor sózzuk (ha muszáj), főzéskor ne, mert a tartós hőhatás eltompítja a só ízét, ami utósózásra késztet, így még több nátri­um kerül az ételbe – és a szervezetbe.

Zöldségekkel az egészségért. Egy figyelemre méltó kísérletben hiper­tóniás betegeket sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó, zsírszegény diétára fogtak (sovány tejtermékekkel kiegészítve az étrendjüket).

Hogy mi teszi ezeket az élelmiszereket ennyire jótékony hatásúvá?

Három elem: a kalcium, a magnézium és a kálium. E három ásványi anyag számos módon csökkenti a vérnyomást; a kálium például elősegíti a fölösleges só kiválasztását, a kalcium és a magnézium pedig együttesen járul hozzá az érfalak rugalmasságának megőrzéséhez. Amerikában nagyon népszerű a hipertóniát hatékonyan csökkentő és a vérnyomást stabilizáló ún. DASH-diéta, melynek lényege, hogy mindennap négy-öt adag gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani.

Az említett ásványi anyagok legjobb élelmi forrásai a következők:

• Kálium: héjában sült krumpli, paradi­csomszósz vagy -püré, holdbab, na­rancslé, párolt paraj vagy spenótfőze­lék, sütőtök, banán, mazsola, illetve szilvalé.
• Kalcium: főleg a tej és a tejtermékek tartalmaznak sokat, de egyes levél­zöldségekben (például a parajban) és a káposztafélékben (például a brok­koliban) is rengeteg van.
• Magnézium: búzatöret (bulgur vagy török rizs), zabkorpa, rozs, bab, paraj, zöldségbanán, tökmag.

Tej, tejtermék naponta háromszor. Sajtos szendvics? Eperturmix jog­hurtból? Házi kakaó friss tejből és natúr kakaóporból, kiskanálnyi cukorral? Igen, mindezeket bátran és jóízűen fogyaszthatjuk, mert nem­csak finomak, hanem az említett DASH-diéta kidolgozói szerint nagyon egészségesek is: stabilizálják a vércukrot, a tejtermékek pedig kiváló for­rásai a kalciumnak, mely elősegíti az érfalak rugalmasságának megőrzé­sét.

Sajtból, joghurtból lehetőleg a sovány fajtákat, tejből a zsírszegény (maximum 1-1,5%-os) vagy „light” (0,1%-os) változatot válasszuk, mert a telített zsírsavak túlzott bevitele egészségtelen. Aki nem szereti a tejet, vagy bizonyos okokból (például laktózérzékenység miatt) kerülni kény­szerül, étrend-kiegészítő formájában szedjen mindennap 600-900 mg kalciumot.

Edzőcipő a kocsiban, a munkaasztal mellett, az ajtó előtt. Ha a hétnek legalább néhány napján félórát kiadós gyaloglással töltünk, a vérnyomás 5-6 Hgmm-rel csökken, ami lényeges javulás. Ha nincs ennyi időnk, kevesebb is elég. Egy vizsgálat során angol kutatók százhat hivatalnok vérnyomásának alakulását követték nyomon, olyanokét, akik többé-kevésbé rendszeres napi sétákat tettek.

Füstmentesen. Ír kutatók szerint már egyetlen cigaretta elszívásának hatására is veszítenek rugalmasságukból az érfalak, ami azonnali vér­nyomás-emelkedést idéz elő – a fiatal, nem elhízott, makkegészséges, sőt kifejezetten sportos, edzett egyéneknél éppúgy, mint kevésbé fitt társaiknál. Aki naponta tizenöt szálat szív, annál a hipertónia kockázata 11 százalékkal, huszonöt szál elfüstölése esetén pedig majdnem a negye­dével nő.

Horkolók, figyelem! Kérdezzük meg hálótársunkat, előfordul-e, hogy horkolás közben hirtelen elakad a lélegzetünk (mintha megfulladnánk álmunkban), majd kis szünet után nagy horkantással ismét szuszogni kezdünk. Ha igen, alvási apnoéról (légzéskimaradásról) van szó, mely súlyos esetben akár hétszeresére növelheti a hipertónia kockázatát – állapították meg az amerikai Pennsylvania állam egyetemének kutatói.

Ha megszakad az alvás (akár úgy is, hogy nem ébredünk föl rá), olyan stresszhormonok szaporodnak föl a vérben, amelyek hatására az érfalak veszítenek a rugalmasságukból. Az enyhe apnoé ugyancsak veszélyes, sőt az apnoé nélküli horkolás is: előbbi két és félszeresére, utóbbi a dup­lájára növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. Alvási apnoéra utalhat az is, ha valaki rendszeresen kimerülten ébred, noha úgy érzi, végigaludta az éjszakát.

Prevenció második körben

Kóla helyett kávé.

A hagyományos, cukros kóla természetesen még ennél is kártékonyabb. A kávézás ezzel szemben csak időlegesen emeli meg a vérnyomást; tartós hipertóniához akkor sem vezet, ha naponta 2-3 csésze feketét megiszunk.

Feszültségoldás. A rendszeres meditálás, jógázás és egyéb relaxációs módszerek hatására az érfalak rugalmasabbá válnak. Az amerikai Kansas állam egyetemének kutatói százhét vizsgálat eredményeit össze­sítve megállapították, hogy a meditáció jelentősen csökkenti a vérnyo­mást: az egyik kísérletben a szisztolés értéket 10, a diasztolést 6 Hgmm-rel mérsékelte.ű

Céklalé. Sosem használt gyümölcsprés vagy zöldségcentrifuga porosodik a spájzban? Elő vele!

Valószínűleg arról van szó, hogy a céklában (és más gyökér-, illetve levélzöldségekben) megtalálható nitrátok nagy­ban elősegítik az ereket bélelő finom hámszövet (az endothelium) rugalmasságának megőrzését. A répalé is kitűnő.

Vacsora után étcsokoládé. Egy amerikai kísérlet enyhe hipertóniában szenvedő alanyai négy és fél hónapon keresztül minden este bekaptak egy kocka jó minőségű keserű csokoládét. Vérnyomásuk 2-3 Hgmm-rel csökkent. A javulás hátterében valószínűleg egy érvédő vegyületcsoport, a flavonolok áldásos hatása áll. Az étcsokoládé nemcsak ezeknek, hanem a magnéziumnak is kitűnő forrása. De ne együnk többet egy kockánál, azaz 30 kalóriánál (ennyi szerepelt a kísérletben is).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.