• ápolás
• bőrápolás
• bőrbetegség

Kéz és láb bőrbetegségei, az ápolás szabályai

Kezünk és lábunk bőre a mindennapos élet- és munkatevékenysé­günk során sérüléseknek és betegségeknek leginkább kitett szer­vünk. A munkavégzés során számtalan károsító tényező érheti. Leggyakrabban fizikai és vegyi ingerek érik. A sérüléseken telepsze­nek meg a legkönnyebben a kórokozó mikrobák. Ezek a károsodások nehezen előzhetők meg. (Gyakran az alkalmazott tisztítószerek túlszárítják a bőr szarurétegét.)

Izzadás mértéke

A napi verejtéktermelés 600-800 grammra tehető, de aki erősen izzad, annál ennek 8-10-szeresét is elérheti. A verejtékmirigyek működését elsősorban a test felhevülése fokozza. A nyári meleg vagy az erős izommunka (például futás) hatására ezért erősödik az izzadás.

A legtöbb gondot a tenyér és a talp fokozott izzadása okozza. A lábizzadás inkább a férfiak, a tenyéri és a hónalj i izzadás viszont többnyire a fiatal nők panasza. A verejtékezést ezeken a testtájakon nem a hőmérséklet emelkedése, sokkal inkább az idegrendszer iz­galma okozza, ezért izzadnak hideg környezetben is ezek a bőrfelü­letek. Főképpen a fiatalok közül soknak a legkisebb izgalom hatá­sára is nyirkos lesz a tenyere. Az ilyen egyének a kézfogást is kerü­lik, mert az esetleg bekövetkező izzadástól való félelemérzés is meg­indíthatja a fokozott verejtékezést.

Amikor az izzadás rossz szagú lesz

Növeli a kellemetlenséget, hogy az izzadás rossz szagúvá válik, amint bomlani kezd (a bőr felszínén nyíló verejtékmirigyek friss váladéka ugyanis szagtalan). Bomlás közben a verejték vegyhatása is megváltozik: lúgos lesz. A lúgos környezet viszont a gombák szaporodásának kedvez. Ezért is szorgalmazzuk a rendszeres lábmosást a lábujjak közti gombás fertőzés megelőzésének egyik esz­közeként.

Az erős izzadás csökkentése és az ebből származó kellemetlen szag megszüntetése sok embert érintő kérdés. A felázott szaruréte­gen át könnyebben jön létre fertőzés, és a verejtékben oldódó vegyi anyagok elősegítik az ekcéma keletkezését. Hasznos a folyadékbe­vitel megszorítása, az enyhe nyugtatók szedése. A mirigyműködést csökkentő gyógyszerek is eredményesek lehetnek.

A külső helyi kezelések hatása többnyire azon alapszik, hogy az alkalmazott szerek következtében a verejtékmirigyek kivezető nyí­lása beszűkül vagy elzáródik. Ezzel azonban nemcsak a verejték ki­ürülését, hanem a verejtéktermelést is mérsékelni lehet.

Izzadás csökkentése

A kézizzadás enyhül gyakori, 40-50 °C-os fürdetésre vagy 1-5%-os konyhasóoldatos kézáztatásra. Az izzadság szaga elsősorban gyakori szappanos-vizes lemosás és sűrű fehérneműváltás révén csökkenthető. A cipőt és a felsőruhát is cserélgetni kell. Mivel a szagtalan verejték a baktériumok által oko­zott bomlás hatására válik bűzössé, helyénvaló a mosdóvízhez eny­he fertőtlenítőszert is keverni.

Száraz bőr

Az olajos és vegyi anyagokkal dolgozók között gyakori a kéz bő­rének száraz, repedezett, idült gyulladása. A szabadban, hideg szél­ben dolgozók kezét vörössé, szárazon hámlóvá teszi a szeles idő.

Körmünk ápolása

Körmünk rendszeres nyírása, tisztítása és ápolása igen fontos. A hosszú körmök alatt kórokozók milliói húzódnak meg, és így a fertőzést (főleg viszketéskor, vakarás közben) testünk bármely terü­letére elvihetjük.

Apró sérülések kezelése

Kezünk apró sérülései könnyen gennyes bőrbetegségek fertő­zési kapui lehetnek. Az ujj közökből gombás fertőzések indulhat­nak ki, amelyekhez később idült körömágy gyulladás, körömgombá­sodás vagy kézfeji ekcéma társulhat. A kezek háti felszínén vagy a tenyereken vírusos, szemölcsös növekedékek szaporodhatnak el, amelyeket kezünkkel más bőrterületekre is szétszórhatunk. Vegyi anyagok bőrrel érintkezve égő, túlérzékenységi bőrgyulladást okoz­hatnak, de bőrártalomként nem ritkák az égési vagy fagyási sérü­lések sem.

A kéz tisztítása és ápolása

A kéz mosására általában a meleg víz, a szappan és puha kefe szol­gál. Ennél jobb tisztítószert ma még nem tudunk ajánlani. A szennyező munkafolyamat befejezése után azonnal meg kell mosni a kezet, mert a szennyeződést okozó anyagok nemcsak tisztátalansá­got jelentenek, hanem gyakran gyulladást vagy ekcémát is előidéz­hetnek a bőrön.

Ne válasszunk olyan kéztisztító szert, amely elvékonyítja, sebez­hetővé teszi a hámréteget. A zsíroldó szerek kioldják a bőr saját zsír­szerű anyagait is, így a zsírtalanított, száraz szaruréteg repedezik, sérülékeny. Emellett ezen anyagok egy része önmagában is alkal­mas ekcéma előidézésére. Hasonló káros hatást fejtenek ki a szinte­tikus mosószerek.

Lábunk ápolása

Lábunk állandó használata megköveteli a rendszeres, gondos ápo­lást. A kényelmetlen lábbelik viselete, a tartós nyomás a talpon bőr-keményedéseket okozhat. Súlyosabb esetben fájdalmas körömágy­gyulladások, benőtt körmök és csonttorzulások, bütykök (28. kép) keletkezhetnek. Nem elegendő ezek kozmetikai vagy szak­orvosi kezelése, mert tartós eredményt csak a kiváltó ok megszünte­tése biztosíthat.

A bőr- és körömelváltozások általában fájdalommal és lábizzadással járnak. Az izzadt láb bőrének hámrétege fellazul – vagy lú­gossá válik -, így a kórokozó baktériumok, gombák és vírusok igen könnyen elszaporodnak rajta.

Gombás fertőzés és kezelése

Hosszan tartó és kellemetlen a láb gombás bőrfertőzése, amely legtöbbször az ujj közökből terjed a talpakra és a lábak háti felszíné­re. Ha a fertőzés a körmöket is megtámadja, azok megvastagod­nak, törékennyé válnak és legtöbbször elszíneződnek. Környezetükben viszkető hólyagocskák vagy száraz repedésekkel tarkított bőrhámlás észlelhető.

Okozói a sarjadzó- és fonálgombák. A gombák az emberi szervezetben könnyen megtelepednek, növe­kednek. A láb és a kéz körmeit megbetegítő gombák ugyanazon csoportba tartoznak, mint a lábujjak közének hámlással, berepe­déssel járó elváltozását okozók. Noha ez nem köztudott, a gombás körömfertőzés (onychomycosis) igen gyakori probléma.

A gombás körömfertőzés majdnem mindig együtt jár az „atléta-lábbal”, amely a leggyakoribb gombás fertőzés. Igen könnyen ter­jed, általában közösen használt törülköző, közös öltözők, uszodák nedves padlója a fertőzés forrása. Azok a gombák, amelyek a lábuj­jak közötti kipállást, bőrgyulladást okozzák, átterjedhetnek a kör­mökre is.

Körömfertőzés

A körömfertőzést elég nehezen lehet felfedezni, különösen ak­kor, ha csak egy köröm fertőződött. A gombák általában a köröm csúcsa alatt vagy szélén tapadnak meg, és nem okoznak fájdalmat. A köröm először vastagodni kezd és elszíneződik, fehér vagy sárgás foltok mutatkoznak. Fokozatosan ellágyul és szétmorzsolódik, elsö­tétedik, mivel szennyeződés és levegő jut be a hasadékokba. Az egész köröm szétmállhat vagy teljesen leeshet. A körömfertőzés kellemetlen és fájdalmas szövődményekhez ve­zethet. Gondot okozhat a cipőviselésben is, mivel a lábujjak elvesz­tik a védelmet nyújtó körmöket, és nyomásra érzékennyé, fájdal­massá válnak.

Orbáncos fertőzés

A repedéseken keresztül baktériumok juthatnak a bőr nyirok­ereibe és sokszor órák alatt magas lázzal járó orbáncos fertőzés ala­kulhat ki.

Vírusos szemölcsök

A kéz vírusos szemölcseihez hasonlóan a talpakon is keletkezhet­nek a bőr megkeményedését – és járáskor szúró fájdalmat – okozó fertőzéses bőrelváltozások, talpi szemölcsök, amelyek kezeletlenül, az állandóan izzadó bőrön gyorsan szaporodnak. Uszodák, fürdők fertőzött padozata, lábrácsai, fertőzött cipők, pa­pucsok a fenti bőrbetegségek gyakori fertőzési forrásai lehetnek.

Lábak szárazon tartása

A naponkénti alapos lábmosás, a lábak szárazra törlése, a körmök rövidre vágása, a fertőtlenítő és szárító hintőporok alkalmazása, a fertőzött lábbelik fertőtlenítése a megelőzés egyszerű, de hatékony eszközei. Különösen fontos a láb rendszeres ápolása, erős megter­helés után.

Cipő

A cipők helyes viselete, vízhatlansága, tisztán tartása és fertőt­lenítése a lábak egészségének biztosítékai. A lábbelik egyszerű, gyors fertőtlenítése formalingőzzel történhet. Kivitele a következő: 10-20 csepp formalinnal átitatott vattacsomót kell a cipőbe he­lyezni és két napra légmentesen be kell csomagolni. Ajánlatos ez­után a cipőket egy-két napig szellőztetni, mert a formalin káros a láb bőrére.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.