Teendők szívroham (infarktus) gyanúja esetén
A koszorúerekben képződött vérrög meggátolhatja a szívizom vérellátását, ami szívrohamhoz, a szívizomzat egy részének elhalásához vezet. A következmények súlyossága attól függ, hogy a szívizom mekkora részét érinti a vérellátási zavar, és milyen gyorsan kerül kórházba a beteg. Szívroham gyanúja esetén minden további késlekedés nélkül hívjunk mentőt.
Tünetek
A szívroham leggyakoribb tünetei közül nem mindig lép fel az összes egyidejűleg. Amennyiben a fájdalom alábbhagy, ha a beteg pihen, és beveszi a rohamoldásra való nitrátkészítményt, valószínűleg koszorúér-szűkületről van szó.
- A beteg mardosó (heves gyomorégéshez hasonló) fájdalmat érezhet a gyomorszáj tájékán
- Erős, szorító jellegű, nem múló mellkasi fájdalom, mely kisugározhat az állba, a karba vagy a lapockák felé
- Pihenésre és nitrátra sem hagy alább, a beteg úgy érzi, mintha felsőteste abroncsba lenne szorítva
- A beteg hirtelen jelentkező gyengeséget, szédülést érez, akár eszméletét is veszítheti
- A betegnek légszomja van, levegő után kezd kapkodni
- Szorongás, rettegés, halálfélelem
- Sápadt, hamuszürke, nyirkos bőr, erős verejtékezés
- Olykor hányinger, hányás
- Gyors, gyenge, szabálytalan pulzus
- Összeesés, sok esetben mindenféle előzetes tünet nélkül
- Részleges vagy teljes eszméletvesztés
Koszorúér-szűkület
Ha a fájdalom néhány percnyi pihenés és a rohamoldó nitrátkészítmény hatására mérséklődik, valószínűleg nem szívrohamról, hanem koszorúérszűkületről (angina pectoris) van szó, amely tartósan fennálló kóros állapot. A szív koszorúerei az elmeszesedés vagy a zsíros lerakódások (plakkok) miatt beszűkülnek, és egyszerű terheléskor (pl. sétáláskor, lépcsőzéskor) a szívizom nem jut elég vérhez. A diagnosztizált betegek a mindennap szedendő gyógyszerük mellé rohamoldó gyógyszert (nitráttablettát vagy -sprayt) is kapnak, amit mellkasi szorítás esetén kell bevenniük.
- Biztosítsuk a nyugalmat! Nyugtassuk meg és ültessük le a beteget.
- Adjuk oda neki a gyógyszerét! Keressük meg a gyógyszerét, és segítsünk neki bevenni.
- Figyeljük meg az állapot alakulását! Koszorúérszűkület esetén a tünetek néhány percen belül enyhülnek. Ha a fájdalom nem múlik, vagy nincs kéznél gyógyszer, az állapot szívrohamként kezelendő!
Segítség! Szívroham gyanúja esetén azonnal hívjuk a mentőket. Közöljük a mentésirányítóval, hogy infarktusról lehet szó. Ha van segítségünk, kérjük meg, hogy telefonáljon, mi pedig foglalkozzunk a beteggel!
Ne habozz! Tényleg nincs idő habozni, hiszen sok múlik azon, milyen gyorsan cselekszünk. Fontos tudni, hogy a beteg túlélési esélyei megháromszorozódnak, ha egy órán belül szakszerű orvosi ellátásban részesül!
Csak óvatosan! Ha a betegnek koszorúér-szűkülete van, és nincs kéznél gyógyszer, haladéktalanul hívjuk a mentőket. Ilyenkor ugyanúgy kell eljárnunk, mintha infarktusa lenne.
Teendők:
Ha a beteg eszméleténél van:
- Csökkentsük a szív terhelését! Ültessük le a beteget kényelmesen, kissé hátradöntve. A feje és a válla mögé, valamint a lába alá tegyünk párnákat. Ha a lábat térdben kicsit felhúzzuk, csökkenthetjük a szív terhelését. A szoros ruházatot lazítsuk meg a nyaknál, a mellen és a deréknál.
- Hívjunk segítséget! Riasszuk a mentőket. Ha nyilvános helyen vagyunk, zavarjuk el a bámészkodókat, vagy kérjünk meg valakit, hogy tartsa távol őket.
- Adjunk be gyógyszert! Amennyiben a betegnél van gyógyszer (nitráttabletta vagy-spray), segítsünk neki megkeresni és bevenni.
- Rágassunk szét egy aszpirint a beteggel! Ha a beteg öntudata teljesen tiszta, adjunk neki nagy dózisú (háromszáz milligrammos) aszpirintablettát. Lassan rágja szét, hogy a hatóanyag már feloldódva kerüljön a gyomorba és onnan minél gyorsabban a véráramba.
- Tartsuk megfigyelés alatt! A mentők megérkezéséig időről időre győződjünk meg róla, hogy a beteg eszméleténél van-e, nincs-e baj a légzésével, szívverésével. Figyeljük meg állapota változásait.
Ha a beteg eszméletlen:
- Tegyük szabaddá a légutakat! Ellenőrizzük a beteg légzését. Mivel fennáll a szívleállás veszélye, készüljünk fel az újraélesztésre
- Ellenőrizzük a szívritmust! Ha lehet, próbáljunk valakivel automata külső defibrillátort hozatni, mi mindvégig maradjunk a beteg mellett. A készülék enyhe áramütéssel szabályozza a szívritmuszavart (kamrafibrillációt), ami a legtöbb esetben a szívroham súlyos, halálos szövődménye. Magyarországon közel ezer helyen (pl. reptér, pályaudvar, bevásárlóközpont, patika, bank stb.) Van készenlétben automata külső defibrillátor.
- Használjuk az automata külső defibrillátort! A készülék használata egyszerű. Helyezzük el az elektródákat a beteg testén, a defibrillátor fedőlapján található képek szerint. Ettől kezdve a készülék közli a tudni- és tennivalókat. Csak akkor mér áramütést a betegre, ha szükséges. Hagyjuk bekapcsolva, az elektródák akkor is maradjanak feltapasztva, ha a beteg eszméletére tért.
Hogyan tovább?
- Várjuk meg a mentőket. Annál jobbak a beteg túlélési esélyei, minél gyorsabban részesül orvosi ellátásban. A mentőben az újraélesztéshez szükséges eszközök is helyet kapnak.
- A kórházban az EKG (elektrokardiogram) és a vérvizsgálat eredménye alapján felállítják a diagnózist. Azonnali koszorúérfestéssel (koronarográfiával) megállapítható az érelzáródás helye, és kis fémspirál, az ún. stent beültetésével kinyitható az ér. Minél hamarabb történik meg a beavatkozás, annál kevesebb szívizomrész fog elhalni. Amennyiben a koronarográfia nem végezhető el, az intenzív osztályon vérrögoldó infúziót kötnek be, mellyel szabaddá tehető az elzáródott ér.
- A kórházi kezelést rehabilitációs időszak követi.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.