Betegségek és megelőzésük

Agyi érkatasztrófa (stroke, agyvérzés) tünetei, tennivalók

Tünetek

Olykor egy parányi vérrög vagy hajszálérrepedés idézi elő ezt a súlyos, gyakran halált vagy maradandó fogyatékosságot okozó állapotot, mely­nél az érintett agyterület oxigénellátásának elzáródása nyomán tömeges agysejtpusztulás következik be.

Szomorú tény, hogy az agyi érkatasztrófa (stroke és agyvérzés) évente legalább ötmillió ember halálát okozza, és további milliókat tesz nyomorékká világszerte, sokan mégis a legutolsó helyre sorolják a „rettegett betegségek” listáján. Az agyvérzés azonban többnyire elkerülhető, ha idejében megelőző lépéseket teszünk.

Tipp! Hipertónia esetén a vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkentése 42%-kal mérsékli az agyi érkatasztrófa kockázatát.

Kapcsolódó tartalmak (stroke): 

Vészjelek

Stroke előtt az érintettek 30-40 százaléka furcsa előjeleket tapasztal: hirtelen elerőtlenedést, az egyik arcfél és az azo­nos oldali kar vagy láb gyengeségét, bénulását; zavartságot vagy beszédképtelenséget, hirtelen bekövetkező, nagyfokú látásromlást, szokatlan fejfájást.

A tünetegyüttes neve az orvosi szaknyelvben: ministroke vagy átmeneti isémiás roham (TIA). Éppoly gyorsan elmúlik, ahogy jött, de komoly vészjelzés, mert arra utal, hogy hamarosan igazi (ún. komp­lett) stroke fog bekövetkezni, mégpedig 5 százalékos való­színűséggel két nap alatt, 10 százalékos valószínűséggel negyedéven belül – hacsak nem teszünk ellene azonnal.

A teendő: azonnal konzultálni kell az orvossal, részletesen felidézve, mi történt. A beteg rendszerint vérhígító és vér­nyomás-, illetve koleszterincsökkentő gyógyszereket kap. Ha ez a TIA után időben megtörténik, angliai adatok szerint 80 százalékos eséllyel elejét lehet venni a komplett stroke kialakulásának.

Prevenció első körben

Vérnyomáscsökkentés. A nyugalmi vérnyomás normál értéke 120/80 Hgmm. A tartósan emelkedett, 130-139/85-89 Hgmm vagy ennél ma­gasabb vérnyomás esetén drámai mértékben megnő az agyi érkatasztró­fa kockázata. Az ok: hipertóniánál a vér a normálisnál jóval gyorsabban áramlik az erekben, ami három súlyos következménnyel jár.

Egyrészt az agyi ereken kívül a nyaki fő verőereket is károsítja, márpedig az életadó oxigénben dús, friss vért ezeken keresztül kapja az agy. Másrészt veszé­lyes értágulatokat okoz, melyek könnyen megrepednek, kidurrannak (agyvérzés). Harmadrészt az erek beszűküléséhez vezethet, ami végül teljes érelzáródást okozhat (agyi infarktus, szélütés, gutaütés). A magas vérnyomás tehát az első számú kiváltó ok.

A helyzet azonban korántsem reménytelen: hipertónia esetén a vér­nyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése legalább 42 százalékkal mérsékli az agyi érkatasztrófa kockázatát, élet­kortól függetlenül: ez tehát akkor is beválik, ha negyvenöt, és akkor is, ha kilencvenöt éves az ember.

Kutatási eredmények! Egy figye­lemre méltó angol vizsgálatba közel háromezer-ötszáz hipertóniás személyt vontak be a nyolcvan év feletti korcso­portból. Akinél gyógyszerekkel sikerült 150/80 Hgmm-re leszorítani a vérnyo­mást, annál a placebót szedőkhöz ké­pest több mint a felével mérséklődött a stroke és az agyvérzés kockázata. Lát­szik tehát, hogy a vérnyomáscsökkentés akkor is kedvező hatású, ha az érték magasabb az ideális 120/80 Hgmm-nél, amelyre törekedni kell. (Az elérendő egészséges érték egyénenként eltérhet, mert több tényezőtől is függ; megálla­pítása az orvos feladata.)

Még az sem biztos, hogy gyógyszert kell szedni a vérnyomás csök­kentéséhez. A tartósan fennálló enyhén emelkedett vérnyomás (prehipertónia: a felső, szisztolés érték 130-140, az alsó 85-90 Hgmm között van) például fogyással, rendszeres testmozgással és egészséges, sószegény étrenddel visszafordítható. Ám ha mindezek ellenére a vér­nyomás tartósan 140/90 fölött marad, a gyógyszeres kezelés elkerül­hetetlenné válik.

Koleszterincsökkentés. Ha a vérben túl sok a káros LDL-koleszterin, egy idő után vastag, zsíros, ragacsos lerakódás (plakk, ateróma) alakul ki az érfalon – minden érben, az agy oxigénellátása szempontjából lét­fontosságú nyaki főartériákban is, amelyeket végül annyira beszűkítheti a plakk, hogy a legkisebb vérrög is elzárhatja a vér útját (agytrombózis).

Az LDL-szint zsírszegény, koleszterinszegény étrenddel és gyógysze­rekkel (statinokkal) csökkenthető, ami tehát az agy védelmét is szolgálja. Egy kísérletbe több mint kétezer-ötszáz olyan férfit vontak be, akiknek enyhén megemelkedett az LDL-vérszintje. Kiderült, hogy a stroke koc­kázata a koleszterincsökkentő gyógyszereket szedő alanyok körében 31 százalékkal, tehát majdnem harmadával mérséklődött.

S hogy mitől csökken az LDL-szint?

Elsősorban attól, ha száműzzük a telített zsírsavakat az étrendből, és sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonából előállított élelmiszert, sovány tejterméket fogyasz­tunk. A telített zsírsavak fő forrásai a vörös húsok, az állati eredetű zsi­radékok, a zsíros tej, a kövér sajtok, a tejszínes édességek. Emellett meg kell szabadulni a túlsúlytól, és fel kell hagyni a tunya életmóddal, vagyis sokat mozogni!

Akinél mindezek ellenére magas marad az LDL-szint, írasson fel az orvossal statint; ha már volt infarktusa vagy stroke-ja, az ilyen gyógyszer szedése 16 százalékkal csökkenti a betegség újbóli kialakulásának esélyét. Az LDL szintje egészséges szervezetben ne ha­ladja meg a 2,6 mmol/l-t (100 mg/dl), cukorbaj, illetve bármilyen szív­es érrendszeri betegség esetén pedig a 1,8 mmol/l-t (70 mg/dl-t).

Rendszeres testmozgás, jótékony diófélék. Ha fizikailag aktív életet élünk, és sok diót, mogyorót, mandulát nassolunk, növelhető a vérben a jótékony HDL aránya: a koleszterinnek ez a fajtája söpri ki a káros LDL-t a véráramból. A HDL-szint optimális értéke férfiaknál 1,0 mmol/1 (38 mg/dl), nőknél 1,3 mmol/1 (49 mg/dl); ennél azonban többre, 1,4 mmol/l-re (54 mg/dl) kell törekedni, hogy az agy fokozott védelemben részesüljön.

További étrendi ártalmak kerülése. A trigliceridek (a táplálékkal felvett zsírok fő alkotórészei) is veszélyesek az agy számára. Egy kísérlet ered­ménye szerint háromszor gyakoribb a stroke azok körében, akiknek a vére telített ezekkel a vegyületekkel, mint akiknél minimális a vérzsír szintje; az egészséges érték 1,7 mmol/1 (150 mg/dl) alatti. A vérzsírok mennyisége fogyással és megfelelő étrenddel csökkenthető: zsíros húsok (például a hamburger) helyett egészséges (párolt vagy sütőben sütött) halételek fogyasztásával, vaj és napraforgóolaj helyett szívbarát margarin és extra szűz olíva- vagy repceolaj használatával és a rendszeres mérték­telen alkoholfogyasztás kerülésével.

Fontos az is, hogy csökkenjen az étrendben a finomított szénhidrátok aránya (fő forrásaik: cukor, fehér kenyér, finomlisztből készült sütemények, chipsek, cukros üdítők).

Füstmentesen. Már napi tíz szál cigaretta elszívása is 90 százalékkal növeli a stroke kockázatát – és ehhez nem kell magas vérnyomás vagy koleszterinszint. A dohányfüstben lévő nikotin, szén-monoxid és ezernyi más méreg hatására az érfal elveszíti rugalmasságát (érelmeszesedés), fokozódik a plakklerakódás, ráadásul a vér besűrűsödik, tehát könnyeb­ben alakulnak ki vérrögök.

Szívzavar ellen. Pitvarremegés (fibrilláció), illetve a pitvarlebegés (pitvari flutter) során a szív felső kamrái erőteljes, egyenletes összehúzódások helyett gyors ütemben húzódnak össze. Ez az állapot négyszeresére nö­veli a stroke kockázatát, mert a szívben pangó vér könnyen összecsomó­sodik, egy erőteljesebb összehúzódás pedig kisodorhat a keringésbe egy vérrögöt, mely az agyba kerülve elzárja a vér útját.

A hatvanöt év feletti­ek közel 4 százaléka, a nyolcvan évnél idősebbek 10 százaléka érintett, ezért idősebb korban ajánlatos kivizsgáltatni, nincs-e szívritmuszava­runk. Ezt a pulzus és a szívverés megfigyelésével magunk is könnyen megállapíthatjuk, de biztosabb módszer az EKG (térítésmentesen elvég­zik bármelyik szakrendelőben). Akinél fennáll a pitvarremegés, annak az orvos általában a warfarin nevű vérhígítót írja fel, mely a klinikai vizsgálatok szerint 69 százalékkal csök­kenti a stroke kockázatát.

Rendelése előtt az orvosnak mérlegelnie kell a te­rápia kockázatát, a készítmény ugyanis nehezíti a véralvadást, ami eleséskor nagyfokú bevérzést, sérüléskor nehezen elállítható, nyílt vérzést okoz.

Napi egy aszpirin. Akinek volt már stroke-ja, annak napi egy, 80 mg-os dózisú aszpirintabletta szedése ajánlatos. Ugyanezt javasolják a szélütést még nem szenvedett, de veszélyeztetett nők számára: egy kísérlet szerint a stroke kockázata ily módon 17 százalékkal csökkenthető, érdekes módon szinte csak a nők esetében. Mit jelent a veszé­lyeztetettség?

Fontos! Magas vérnyomást, emelkedett vérzsírszintet, szívritmuszavart, az agyi érkatasztrófára való családi hajlamot; aki érintett, mindenképpen konzultáljon orvosával. (Figyelem! A kezelésnek számtalan mellékhatása lehet!)

A stroke műtéti megelőzése

Ha a nyaki főverőerek az erős plakklerakódás miatt jelentő­sen beszűkülnek, drámai mértékben megnő az agyi infarktus kialakulásának esélye. Szerencsére sebészi úton kitisztít­hatok ezek a fontos artériák, így a kockázat felével, három­negyedével csökken. Ez a beavatkozás akkor válhat szüksé­gessé, ha valaki már átesett stroke-on vagy átmeneti isémiás rohamon, illetve ha az artériák legalább háromnegyed részben beszűkültek (ez érfestéses röntgennel vagy más vizsgálattal egyszerűen kimutatható).

Az értisztító műtét (endarterektómia) jól bevált, biztonságos eljárás: megnyitják a nyaki főverőereket, és kikaparják belőlük a plakkot. Újabb, kevés­bé invazív módszer, hogy stentet (fémháló alkotta, csőszerű értágító implantátumot) helyeznek el az artériában, mely az ér újbóli beszűkülésének meggátolásával biztosítja a vér akadálytalan áramlását.

Prevenció második körben

Rendszeres séta. Ha hetente legalább ötször tempós gyaloglással töltünk egy órát, a stroke kockázata a felére csökken, napi félórás sétával pedig a negyedére. Aki nem szeret talpalni, válassza az intenzív testmozgás más formáit. A lényeg, hogy hetente ledolgozzunk legalább ezer, de inkább két-háromezer kalóriát, mert az érkatasztrófa csak így védhető ki kellő hatékonysággal. Jó agyvédő sport még az úszás, a kerékpározás és az aerobik.

Reláxálas. A stresszoldás az agyat is óvja, főleg a mélylégzés, a jóga, a tánc és az éneklés.

Kutatási eredmények! Az angliai Cambridge egyetemének kutatói szerint majdnem negyedével csökken a stroke kockázata annál, aki képes leve­zetni feszültségét, és meg tud szabadulni szorongásaitól.

Halételek. Több mint negyedével csökkenhet az agyi érkatasztrófa koc­kázata, ha hetente legalább két-három alkalommal egészségesen elkészí­tett (párolt, abált, főtt, sütőben sült) halétel kerül az asztalunkra. Ennek oka az, hogy a jótékony halzsír segít megőrizni az érfal rugalmasságát, és gátolja az érfalon lerakódó zsírrögök kialakulását. A zsiradékban kisü­tött hal és a panírozott halrúd viszont egészségtelen, a gyorsbüfékben kínált halas szendvicshez hasonlóan.

Néhány korty alkohol – aztán stop! Pár korty csökkenti, a túlzásba vitt italozás viszont növeli az agyi érkatasztrófa kialakulásának valószínűsé­gét. Kínai kutatók véleménye ez, akik hatvannégyezer férfi alkoholfo­gyasztási szokásait és egészségét követték nyomon kilenc éven át. Szám­szerű következtetésük: hetente maximum 6 egység ital 8 százalékkal csökkenti, 21 egységnél több viszont már 22 százalékkal növeli a kocká­zatot.

De mennyi egy egység? Ahhoz, hogy a különböző szeszes italok hatását össze lehessen hasonlítani, kidolgozták az alkoholegység fogal­mát. Egy egységben annyi alkohol van, amennyit a máj egy óra alatt le tud bontani (ez megközelítőleg 7 g). Egy deciliter bor 10-12 g, 2 dl sör 10 g, illetve 2 cl tömény ital 8 g alkoholt tartalmaz. A férfiak kettő-, a nők egypohárnyi mennyiségben limitálják a napi szeszbevitelt!

Több teljes kiőrlésű élelmiszert! Melyek ezek? Például a zabkorpa, a kor­pás keksz, a magos vagy rozskenyér, a hántolatlan gabonapehely, a barna rizs, a müzli.

Kutatási eredmények! Az amerikai Harvard Egyetem kimutatása szerint 40 szá­zalékkal ritkább a stroke azoknak a nőknek a körében, akik bőségesen és rendszeresen fogyasztanak efféle táplálékokat, mint azoknál, akiknek az étrendje alig tartalmaz ilyen jellegű élelmiszert.

Összefoglalás

Okai. Az agyi érkatasztrófa (stroke) oka az esetek 90 száza­lékában érelzáródás (érszűkület vagy vérrög), a maradék 10 szá­zalékban agyvérzés (egy ér meg-repedése). Mindkettő azt ered­ményezi, hogy az érintett agyterület sejtjei vérellátás, tehát oxigén nélkül maradnak, ami perceken belül a pusztulásukhoz vezet.

Figyelmeztető tünetek. A stroke klasszikus bevezető tü­nete az egyik arcfél és az azonos oldali kar vagy láb hirtelen zsibbadása, gyengesége, esetleg bénulása, melynek kíséretében gyakran lép fel megértési vagy beszédképtelenség, gyors látás­romlás, szédülés, egyensúlyvesz­tés, tájékozódási vagy tudatza­var, pillanatokon belül kialakuló, heves vagy szokatlan jellegű fej­fájás.

Általában csak nőkre jel­lemző: eszméletvesztés, ájulás; légszomj; elesés; hirtelen jelent­kező fájdalom az arcban, mell­kasban, végtagokban; görcsro­ham; erős, rohamszerű csuklás vagy hányinger; gyors elerőtle­nedés; hirtelen fellépő, nagyon szapora szívverés vagy heves szívdobogásérzés.

Új fejlemények. Az agy szere­ti a C-vitaminban gazdag táplálé­kokat, amilyen például a citrom, a narancs, az eper, a kivi, a papri­ka, a savanyú káposzta. Amikor brit kutatók húszezer személy egészségi állapotát követték nyomon tíz éven át, kiderült, hogy akiknek a vérében folyama­tosan magas a C-vitamin szintje, azok között 42 százalékkal rit­kább a stroke, mint akiknél állandóan nagyon alacsony.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.