Fehér és barna rizs származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Ami a nyugati világ embere számára a „mindennapi kenyerünk”, az Ázsia népei számára a rizs. Kalóriaszükségletüknek átlagosan kétharmadát rizs fogyasztásával fedezik, a klasszikus kínai nyelvben a „rizs” szó jelentése annyit tesz: ‘étel’.
Mi a különbség a fehér és barna rizs között?
Sajnos, akárcsak nálunk, ott is a fehér, fényezett rizs örvend nagy népszerűségnek, holott tápláló barna rizs színű változatában kétszer annyi a ballasztanyag és a magnézium, négyszer annyi a vas és hétszer annyi az idegrendszer számára igen fontos B1-vitamin.
Honnan származik a rizs?
A kínai rizstermesztésre vonatkozó legkorábbi régészeti leletek az i. e. 4000 körüli időkből kerültek elő. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy valóban erre az időszakra tehető-e a tudatos rizstermesztés kezdete. Egy ősrégi legenda szerint a rizsnövény születése az istenek adománya. A gabonafű mocsári növény, azonban megfelelő öntözés és meleg éghajlat mellett az északi féltekén is megterem.
Az Ibériai-félszigeten és Itáliában a középkor óta nagy hagyománya van a rizstermesztésnek, napjainkban azonban az Egyesült Államok exportálja a legtöbbet. Valódi kozmopolitaként számos különféle fajtájú és különböző módon feldolgozott rizs van forgalomban. A legismertebb alaptípusok a hosszúszemű basmati rizs, amely nem fő szét és nem ragad össze, ez köretnek és salátának alkalmas.
A kerekszemű fajta, pl. az arborio, viszont puhára fő, sok keményítő válik ki belőle a főzőlébe, ez a legjobb tejberizs készítéséhez. Csecsemők és betegek táplálására a középszemű rizst használjuk.
Milyen alkotórészekből áll?
Az átlagos minőségű rizs 70%-ban nagy energiát biztosító keményítőt tartalmaz. A teljes rizsszemben 2% a ballasztanyag aránya, míg a hántolt rizsben csak 1,5%. Igaz, hogy fehérjetartalma alacsonyabb, mint a legtöbb gabonaféléé, viszont gazdag olyan részecskékben, amelyeket az emberi szervezet önmaga nem képes előállítani, nevezetesen esszenciális aminosavakban.
További előnye, hogy fehérjetartalma – pl. a búzáétól eltérően – nem a külső rétegekben fordul elő glutén (más néven siker) formájában, hanem a mag egész liszttestében.
A rizs a többi gabonaféléhez hasonlóan jelentős mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz, konkrétan vasat, magnéziumot és cinket, a vitaminok közül többféle B-vitamint. A természetes barna rizs sokkal több hatóanyagot tartalmaz, mint a fényezett fehér, ugyanis a hántolás és a fényezés során a B1-vitamin 80%-a, a vastartalom 75%-a kárba vész. Ugyanakkor igen figyelemreméltó a rizs kedvező nátriumkálium összetétele.
Legfontosabb tudnivalók a rizsről dióhéjban
- Egyetlen elültetett rizsszem – a növény számos oldalhajtása, valamint a bugák magas magszemtartalma következtében – 3000 szem termést hoz. E csodás termékenység ismeretében alakult ki az a szokás, hogy esküvő után az ifjú párnak rizsszórással kívánjanak gazdag gyermekáldást.
- A vadrizs a rizzsel rokon vadfűféle, amely eredetileg az észak-amerikai és kanadai sekély tavak vidékén honos, napjainkban azonban már öntözéses műveléssel másutt is termesztik. Határozott diós ízével igazi különlegességnek számít.
- A táplálkozástudományi szakemberek és a génkutatók kikísérleteztek egy ka-rotinoidtartalmú, úgynevezett „aranyrizst”, hogy ennek segítségével enyhítsék a fejlődő országok lakosságának kóros A-vitamin-hiányát.
A rizs egészségtani jelentősége
Akinek gyakran ég a gyomra, vagy sokszor észlel felfúvódást, jól teszi, ha rendszeresen fogyaszt a főétkezésekhez rizst. A rizs ballasztanyaga és szénhidráttartalma olyan nyákot képez, amely közömbösíti a túlzott mennyiségű nyomorsavat. Emellett a rizsben található könnyen emészthető fehérjék teszik ezt az ételt alkalmassá az emésztési zavarokkal küszködők panaszainak enyhítésére.
A gluténérzékenyek számára – akiknek bélrendszere nem tolerálja a búzában, a rozsban és a zabban található sikert – a rizs alkalmas lehet e gabonafajták pótlására. A rizs bevált gyógyír vesebetegek, magas vérnyomásban, vérkeringési betegségekben szenvedők, ödémákra hajlamosak számára. Mindezek a hatásai annak köszönhetőek, hogy viszonylag alacsony nátriumtartalmához képest jelentős mennyiségű káliumot tartalmaz, amely vízhajtó, elősegíti az anyagcsere-végtermékek vesén keresztül történő kiürülését.
Válasszuk gyakrabban a teljes értékű barna rizst: kíméletesen hántolják, így nem vész kárba a ballasztanyagot és létfontosságú anyagokat tartalmazó aleuronréteg és csíra.
Rucolás rizssaláta
Hozzávalók (2 személyre)
10 dkg barna rizs, só, 1/2 kávéskanál őrölt római kömény, 1 kezeletlen citrom héja és leve, 1 dkg gyömbér, 1 fej lila hagyma, 1 kávéskanál méz, 1 kávéskanál marinált zöld bors, őrölt bors, 2-3 kanál olívaolaj, 1/2 -1/2 csokor rucola és hónapos retek.
Elkészítés
A rizst 2 dl vízzel, sóval, a római köménnyel és a reszelt citromhéjjal feltesszük főni, miután megfőtt, kihűtjük. A gyömbért megtisztítjuk, lereszeljük. A hagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk. A citromléből, a mézből, a zöld borsból és a gyömbérből öntetet keverünk, majd hozzáadjuk az olajat, sózzuk, borsozzuk. A rucolát és a retket megtisztítjuk, megmossuk, lecsöpögtetjük, előbbit apró darabokra tépjük, a retket vékony szeletekre vágjuk. A rizst és a salátaféléket alaposan összekeverjük az öntettel.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.