Gyermekbetegségek

Asztmás a gyermekem! Kihez forduljunk és mit tehetünk?

A légutak megbetegedése: bizonyos inge­rekre a nyálkahártya úgy reagál, hogy nagy mennyiségű hurutot termel, miközben a hörgőizmok akaratlanul görcsbe rándul­nak, csökken az átmérőjük, ezért romlik a levegővétel képessége is.

Asztma

Az asztmás rohamok általában hároméves kor után kezdődnek. Ha korábban (egyéves kor körül vagy rögtön az után) jelentkeznek, a kilátások még rosszabbak. Gyerekkor­ban a fiúk között több az asztmás, majd a pubertásban és felnőttkorban inkább a gyengébb nem körében gyakoribb. Ma­napság egyre több asztmás megbetegedést regisztrálnak. Mind a gyerekek, mind pedig a felnőtt népesség nagy százalékát érinti. Olaszországban a lakosság 5-8%-a asztmás A növekedés oka főként a környezetszennyezés, a passzív dohányzás, és az allergiás reakciók növekedése.

Okai

Különféle, a légzőrendszert érő ingerek váltják ki: vírusfertőzések, a lég­szennyezettség, a passzív dohányzás vagy néhány gyógyszer használata, mint például az aszpirin. Ezenkívül fizikai és kémiai kör­nyezeti hatások vagy a klíma (nagy hideg vagy a levegő alacsony nedvességtartalma) mind a betegség kirobbantói lehetnek.

Gyakran az asztma allergiás eredetű: pol­lenek, spórák, állatszőrök, por és atkama­radványok, amelyeket ha allergiás gyerek lélegez be, akár súlyos légzési rohamot is kiválthatnak. Az ételekben található allergének a bőrön megjelenő (hólyagok, foltok) allergiás tünetei mellett asztmarohamot is okozhatnak. Bármely korban előfordulhat, nagy fizikai megterhelés, sport vagy játék, erős érzelmek és a stressz is előidézhet asztmatikus tüneteket.

Tünetek

Az asztmából nem lehet ki­gyógyulni, nincsenek gyógyszerek, amelyek a kialakulásának Okai t megszüntetnék. Mégis, a tüneteket lehet enyhíteni és meg lehet előzni a rohamok kialakulását. Az asztma lehet könnyű szakaszos, jelentkezhet alkalmankénti rohamokkal (hetente kevesebb, mint 1-2-szer), enyhe tünetekkel. Lehet mérsékelt és állandóan meglévő (hetente több mint kétszer), amikor a rohamok között vannak enyhe tünetek, de lehet súlyos, amikor a tünetei is súlyosak és mindennap panaszt okoznak.

A könnyű asztma esetén a légzési nehézségek hirtelen jelennek meg (miközben a gyerek általános állapota jó), gyakran orrfolyással és köhögéssel járó megfázás után. A gyerek mellkasát meghallgatva hallani lehet, amint a levegő nehezen jut be és ki a tüdőből, s közben jellegzetes sípoló vagy hörgő hangot ad ki. Az orvosi vizsgálat során megállapítható, hogy a szív szaporábban ver, és a levegővétel is gyakoribb.

Diagnózis

A legegyértelműbb jel a nehézlégzés, valamint a hurut nélküli makacs köhögés. Kisgyermek esetén a diagnózis felállításához klinikai vagy laboratóriumi vizsgálat szükséges: tesztet készítenek a tüdő működéséről, vérvizsgálatokat végeznek, amelyek mérik az allergének ellen termelődött speciális antitestek je­lenlétét. A bőrteszt kimutatja az esetleges légzési allergiát.

Asztma hörgő

Az asztma precíz diagnosztizálásához a spirométert használják, amely egy olyan eszköz, amibe bele kell fújni, és a szerkezet méri a kifújt levegő mennyiségét és gyorsaságát, amiből következtetni tudnak a légutak állapotára.

Terápia

Az asztma nem gyógyítható, de a tünetei enyhíthetők, ha allergiás ere­detű, az allergének elleni immunreakció csökkenthető. A gyógyszereket orvos írja fel aszerint, hogy milyen fajta asztmáról van szó. A könnyű vagy mérsékelt asztmára hörgőtágítókat és gyulladáscsökkentőket (kortizonok) adnak a rohamok idejére, és antihisztaminos kezelést a hosszabb idő­tartamokra. A súlyos asztma folyamatos kezelést igényel, inhalálást írnak elő, hogy a légutak normálisan gyulladt állapotát megfelelő korlátok között tartsák.

Megelőzés

Nagyon fontos, hogy meg­előzzük az asztmás rohamok kialakulását, ezért például kerüljük a dohányzást a váran­dósság alatt, ne hagyjuk olyan helyiségben a gyereket, ahol dohányoznak, tartózkod­junk sokat friss levegőn, a legideálisabb a tengerparti vagy a hegyi levegő. Próbáljuk korlátozni az azonosított antigénekkel való érintkezést (például használjunk atkamentes termékeket, atkamentes párnát, matracot). Ne tartózkodjunk sokat a szabadban, amikor azok a növények virágoznak, amelyeknek a pollenjeire allergiás a gyermekünk.

A sport, főleg az úszás, csodákra képes. Az úszóme­dence párás levegője kedvező az asztmás rohamok megelőzésére, a légzőgyakorlatok pedig fejlesztik a tüdőt, enyhítik a légszomj okozta tüneteket.

Asztmagyógyszer

Megelőzésre adott szerek a cromonok és az antihisztaminok, megelőzésre és gyógyke­zelésre is jók a kortizonok (inhalálva, spray, aerosol formájában a szájon át) és a béta-2 stimulánsok (inhalálva gyors kezelésként vagy hosszabb kezelésre).

Növényterápia

Ribes nigrum (fekete ribizli) MG 1DH antiallergén és gyulladás-csökkentő, Alnus glutinosa (enyves éger vagy mézgás éger) MG 1 DH a mellékvesét serkenti és kortizont termel. Rosa canina (csipkerózsa, más néven csipkebogyó, hecsedli) MG 1 DH erősíti az immunrendszer védekező képességét és csökkenti az aszt­matikus roham kialakulásának kockázatát egy fertőzést követően. Mindegyiket orvos írja fel, és a gyermek súlya szerint megszabja, hány cseppet kell belőlük beadni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.