• gyomorfekély
• gyomorhurut

A gyomorbetegségek természetes gyógymódja

Mielőtt a gyomorbetegségek természetes gyógymódjának fontosságát jellemeznénk, igyekezni fogunk egészen röviden és mégis közérthetően a sokirányú gyomormegbetegedések legjellemzőbb tüneteire rámutatni. Az elmúlt évtizedekben az orvostudomány, a különböző fizikai és vegyi vizsgálatok tökéletesedésével nagyot fejlődött, ami lehetővé tette az orvosnak, hogy a beteg gyomorpanaszait sokkal élesebben és tüzetesebben vizsgálhassa és bírálhassa meg. Elég itt a röntgen-átvilágítások és -fényképek nagy jelentőségére utalni, valamint a gyomornedv kivételének szakaszos vizsgálataira, azok mikroszkópi és vegyi tanulmányozására, ami mind megkönnyíti a helyes bajmegállapítást.

Gyomorhurut

Foglalkozzunk elsősorban a gyomor leggyakoribb betegségével, a gyomorhuruttal. A heveny gyomorhurut oka rendszerint a gyomor túlterhelése, diétahiba, mértéktelen alkoholélvezet, valamely romlott vagy már bomlott állapotban lévő étel élvezete, túl hideg vagy túl forró étel, ital, nehezen emészthető élelmiszer, friss, melegen lenyelt kenyér, zsíros étel stb. Természetesen egyéni adottság is van sok emberben, hogy gyorsan elrontsa a gyomrát. Amíg egyes emberek „gyenge gyomrúak”, és a legcsekélyebb diétahibára reagálnak, addig mások a legzsírosabb ételt, esetleg romlott eledelt is elviselik: „Még a csizmatalpat is megemésztik!” – mondja a közmondás.

A gyomorhurut tünetei

A gyomorhurutos betegnek hányingere van; sokan könnyen hánynak, ami tulajdonképpen nagy előny, mert így a romlott vagy felesleges étel nem terheli az emésztési folyamatokat, hanem kikerül a szervezetből. Szájíze rossz, teltségről panaszkodik, nyelve fehér, bevont, gyakori a felböfögés, ami pillanatnyilag könnyít; étvágytalan. A legtöbb ételtől undorodik, gyomortáján heves, görcsszerű fájdalmak lépnek fel, émelygésekkel. A gyomorhurutosok erősen szomjaznak, székrekedésük van, amit azonban hirtelen hasmenés is felválthat. Rosszkedv, szédülés, fejfájás egészíti ki a kórképet.

A heveny gyomorhurut kezelésének legfontosabb része az étrend. A leghelyesebb egy-két napon át a teljes koplalás. Kizárólag szacharinos teát adunk. Hashajtóval alaposan kitisztítjuk a beteg egész emésztőcsatornáját. A legjobb hashajtó a növényi ricinusolaj vagy valamelyik budai keserűvízforrásból 2-3 decis adag, melegen. A természetes gyógymód másik kelléke gyomor- és bélfájdalmak esetén, az állott vizes borogatás a hasra. Később kamillateát itatunk. Néha a fájdalmak ellen forró ülőfürdőt adunk.

Idült gyomorhurut

A heveny gyomorhurutnál is gyakoribb az idült gyomorhurut, mely igen gyakran egy heveny hurut maradványa, vagy pedig akkor keletkezik, amikor egy bizonyos ártalom hosszú időn át hat a gyomorra. Csípős fűszeres ételek állandó élvezete, tökéletlen rágás, falánk evés, mértéktelen dohányzás, hanyag étkezési beosztás, szokatlan ételekkel való hosszabb táplálkozás stb.

Az idült gyomorhurut tünetei

A panaszok nagyjából azonosak a heveny hurutnál leírtakkal, gyakran nem olyan hevesek, inkább elhúzódóak. Gyakori az állandó gyomorégés, böfögés, a gyomor és a belek fájdalmas felfúvódása, puffadt has, reggeli émelygés; a gyomor nyomásérzékeny. Az idült gyomorhurut gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, diétája nagy türelmet kíván mind a betegtől, mind orvosától. Rendkívül fontos és nem hangsúlyozható elégszer, hogy nem szabad az idült gyomorhurutot elhanyagolni, és mielőtt a diétás kezelést elkezdjük, elengedhetetlenül szükséges, hogy a beteget á mai, újabb vizsgálati módszerek felhasználásával a legalaposabb vizsgálatoknak vessük alá. (Alapos, többször ismétlődő röntgenvizsgálatok, szakaszos próbareggeli, vegyi és mikroszkópi vizsgálatok elvégzése, a széklet vizsgálata, vérvizsgálat.)

Mindez nem felesleges, és azért fontos, mert ilyenkor a lelkiismeretes orvosnak sok egyéb komoly betegséget ki kell zárnia, ami kezdetben idült gyomorhurut képében jelentkezik: gyomorfekély, savtúltengés, gyomorrák, epehólyag-gyulladás, epekő, süllyedés, ideges gyomorbaj stb. A gyomortágulat és -süllyedés kifejlődhet egyrészt idült gyomorhurutból, de lehet alkati is, így vérszegény, ideges, vézna alkatú embereken; hirtelen fogyás következtében, asszonyokon szülés után, végül hasi műtétek következtében.

Az idült gyomorhurut természetes kezelése

Az idült gyomorhurutnál is a természetes gyógymódoknak jut a főszerep, így elsősorban a diétának. Jól megrágott könnyű ételeket fogyasszunk, lassan együnk, egyszerre keveset, a nap folyamán több alkalomra elosztva. Kerüljük a nehezen emészthető, puffasztó, zsíros, túl forró, túl hideg ételeket. A különleges diéta megállapítása mindenkor szakorvosra tartozik. Gyomortágulatnál a hideg vizes borogatás nagyon jót tesz, mert ennek a hatása alatt a gyomor izomzata összehúzódik. Jó az ülőfürdő is fájdalmak esetén. A hasra forró kamillateás borogatás vagy szénavirág főzete, gyógyvizes ivókúra, gyógyföldes borítások.

Felfúvódás és erős gázképződés ellen nagyon bevált az édeskömény, ánizs, rebarbara, fehér üröm és boróka egyenlő adagjaiból kevert por, késhegyenként fogyasztva. Könnyű torna, óvatos masszázs is jó szolgálatot tesz. Légfürdők, mezítláb járás, ülőfürdők, hideg vizes ledörzsölések, ott, ahol a fennálló gyomorhurut bizonyos ideges beállítottsággal párosul, nagyon jó szolgálatot tesznek. Előnyösek bizonyos teakeverékek a következő gyógyfüvek felhasználásával: ezerjófű, kakukkfű, majoránna, menta, narancshéj, áloé, gentiana, absynth keveréke. Sokan dicsérik a gyomortájnak forró lenolajjal való dörzsölését.

Gyomorfekély

Beszélnünk kell röviden egy nagyon gyakori gyomormegbetegedésről, a gyomorfekélyről, amelynek tulajdonképpeni keletkezési módját pontosan a mai napig sem tudjuk; annyi azonban bizonyos, hogy a gyomornyálkahártya táplálkozási zavara rontja a helyi vérkeringést, ami annak önemésztődésére vezet. A hurutoknál már tárgyalt tényezők, arra hajlamos egyének érzékeny gyomornyálkahártyáján kiváltják a fekélyképződést.

Szerepet játszhatnak ideges befolyások is. Voltak idők, amikor a fekély keletkezésének fő okát a savtúltengéssel indokolták, azt állítva, hogy a savtúltermelés okozza a nyálkahártya kimaródását. Legújabban azonban bebizonyosodott, hogy azon emberek is megbetegszenek fekélyben, akiknek nincs savtúltengésük, ellenkezőleg, kevés savat választanak ki.

A gyomorfekély tünetei

Ami a gyomorfekély tüneteit illeti, a leggyakoribb és legjellegzetesebb a fájdalom. A betegeknek rohamszerű szúró fájdalmuk van, ami legtöbbnyire az étkezések után lép fel és a hátba sugárzik. A gyomortájék néha annyira érzékeny, hogy még a lenge ruha nyomását is tehernek érzi a beteg. A fájdalom lehet szaggató, égető, tompa és szúró. A gyomorfekély fájdalmai legtöbbnyire étkezések után egy órával, a nyombélfekélyeké 2-3 órával és esetleg éjjel jelentkeznek; utóbbira jellegzetes az úgynevezett éhségfájdalom. A fájdalom lehet azonban állandó jellegű is.

A gyomorfekély másik jellegzetes tünete a hányás. A hányadék néha epét is tartalmazhat, aminek azonban nagyobb jelentősége nincs. Hányás után a beteg megkönnyebbül. Súlyossá fordul a helyzet, ha a beteg vért hány. Előfordulhat, hogy a fekélyes egy liter vért is kihány. Ezen felül a gyomorfekélyből állandó jellegű szivárgó vérzés is történhet, ami a székletet elszínezi. Ezen két vezető tünet azonban nem minden esetben szembeszökő, így csak szorgos és lelkiismeretes orvosi vizsgálat képes a fekélyt biztosan megállapítani. Vannak betegek, akiket éveken át gyomoridegességgel, idült huruttal, epekőbajjal kezelnek, máskor epekőrohamokat fekéllyel tévesztenek össze.

Orvosi kezelése (gyomorfekély)

Ami a gyomorfekély orvosi kezelését illeti, a gyógyító munka szakorvosra tartozik, itt csak megjegyezhetjük, hogy a természetes gyógymódok nagy szerepet játszanak, sőt az egész kezelés alapja a helyesen alkalmazott diéta. A legelső követelmény a több hetes teljes lelki és testi nyugalom. Ott, ahol vérzést állapítunk meg, ágyban fekvés. Szigorú diéta, ami az első napokban a szájon való táplálkozás teljes kikapcsolásával kezdődik; az amerikai Einhorn professzor szerint vékony gumicsövet vezetünk le a gyomron át, óvatosan, röntgenellenőrzés alatt, a vékonybélbe, ahol 10-14 napon át marad (orvosi műnyelven: duodenális szonda).

A folyékony táplálékot, legtöbbnyire gyümölcsnedveket vagy tejet is azon át juttatjuk a szervezetbe. Később fokozatosan, különböző eljárások szerint, 3 óránként kisebb adagokra elosztva juttatjuk – a legtöbbnyire folyékony vagy híg táplálékokat – a gyomorba, majd fokozatosan áttérünk a híg tojásra, aludttejre, tejtermékre, darára, őrölt fehér húsra és áttört főzelékekre. Az ételeket csakis langyosan fogyasztjuk el. Óvatos gyógy-ivókúráról a savtúltengés esetén beszélhetünk. Fontos tényezők a vízkezelések, így Priessnitz-borogatások, később meleg szénavirágfőzetek, gyógyföldek, vékony iszapos borogatások, ülőfürdők.

A gyomorsavtúltengés

A gyomorsavtúltengés a gyomor azon gyakori megbetegedése, amely a nevében hordozza a betegség fő tünetét. A gyomorban több gyomorsav képződik a kelleténél, főleg ideges okok következtében, ami kellemetlen tünetekét vált ki. A beteg gyomortáji fájdalmakon kívül gyomorégésről panaszkodik, mintha parázs égetné a gyomrát, ez felhatol a nyelőcsövön át. Savanyú felböfögés jelentkezik, gyakran hányás, erős nyáladzás. Ha a beteg ilyképpen a feles savat kiadja, átmeneti megkönnyebbülés áll be.

A gyomorsavtúltengés tünetei

Emellett általános tünetek észrevehetők, mint levertség, fejnyomás, teltségérzet a gyomorban, émelygés, étkezési undor. A nyelv bevont, lepedékes, a szájíz kellemetlen. A gyomormirigyek túlzott savtermelésének oka lehet – amint már említettük – ideges, de gyakran heveny, azaz idültté váló gyomorhurut következménye. Ilyképpen mindazok a tényezők, amelyeket a hurut keletkezésénél már említettünk – mint alkohol, nikotin, fűszeres és nehezen emészthető, puffasztó, zsíros ételek, falánk étkezési mód, kevéssé megrágott ételek lenyelése –, váltják ki a savtúltermelést. Gyomorsüllyedés, -tágulat, -fekély, erjedések hozzájárulhatnak abaj kiváltásához.

A gyomorsavtúltengés kezelése

A gyomorsavtúltengés célszerű kezelésében nem annyira a gyomorsavellenes tüneti, vegyi gyógyszerek (mint elsősorban a szódabikarbóna és egyéb lúgos vegyi anyagok) játsszák a főszerepet, hanem a természetes gyógymódok azok, amelyek alkalmasak arra, hogy a bajt gyökerében elfojtsák. Elsősorban a diéta jön számításba, amelynek vezető motívuma, hogy mindazokat az ételeket és italokat elhagyjuk, amelyek a mirigyek savtúltengését előidézik.

Rágjuk meg tehát alaposan táplálékunkat, és kerüljük az erősen sózott ételeket, valamint a fűszereket, mint a bors, paprika, ecet, mustár, torma. Ne nyeljünk túl forró vagy túl hideg ételeket. Ne dohányozzunk; babkávét, orosz teát ne használjunk, ugyanúgy zsírozott ételeket, szószokat, hűskivonatokat, sózott húst és hentesárukat, friss kenyeret. Ecet helyett citromot, zsír helyett kifogástalan, friss teavajat használjunk. Szénsavval telített vizek izgatják a gyomrot, felfúvódást idéznek elő, ugyanúgy a száraz hüvelyesek, mint bab, borsó, lencse, káposzta, kel, karalábé. Zsíros sajtok is ártalmasak.

Ami a gyümölcsöket illeti, azok hámozva, sütve, főzve, kompót alakjában előnyösek. Kerüljük az erős cukrozást. Tejet, tejtermékeket fogyasszunk. Túrót, aludttejet, joghurtot a legtöbb savas jól tűri; ugyanúgy a lisztből, darából, rizsből készült ételeket. A húsok közül csak az úgynevezett sovány, fehér húsok, szárnyas-és borjúhús ajánlható.

Gyógyvizes ivókúra gyomorbetegségekre

A gyomorsavtúltengés, valamint az idült gyomorhurut, fekély stb., természetes gyógymódjának legfontosabb kelléke a gyógyvizes ivókúra. Az ivókúrát csak lázas betegség, nagyfokú szívgyengeség, magas vérnyomás, veseelégtelenség, nagyfokú érelmeszesedés vagy a gyomor túl erős tágulása, rosszindulatú daganat (rák) jelenléte és a gyomor záróizmának teljes beszűkülése tiltja. Ott, ahol fekély áll fenn vagy heveny hurut, az elfogyasztandó vízmennyiséget csökkenteni kell.

Az ivókúránál az úgynevezett alkalikus, lúgos, gyengén szulfátos és gyengén konyhasós, híg vizek jönnek számításba, amelyeknek legklasszikusabb képviselői az egész világ által elismert karlsbadi források. Majd minden ország rendelkezik hasonló összetételű alkalikus gyógyvizekkel, így hazánkban, a budapesti gyógyforrások közelítik meg leginkább a karlsbadi vizek összetételét. Hungária-gyógyforrás, Szent Lukács Ivókút, a margitszigeti Magda-forrás. Az ivókúránál elfogyasztott nagyobb vízmennyiség a nyálkahártya elöregedett sejtjeit elsodorja, helyüket fiatal, nagyobb teljesítőképességgel bíró sejtek foglalják el. Az étkezés előtt elfogyasztott gyógyvíz csökkenti a gyomormirigyek működését, és hígítja, semlegesíti a savanyú gyomorsavat. Ugyanakkor a gyomor fáj dalom is csökken.

A vizek fokozzák az étvágyat és kimossák az oldódó nyálkát. A meleg vizek javítják a nyálkahártya vérellátását, így elősegítik a felszívódást. E gyógyvizeknek azonban nemcsak a gyomor nyálkahártyájára van közvetlen hatásuk, hanem a felszívott víz az egész szervezet összes sejtjeire és azok életfolyamataira, a vér összetételére is kihat, így az úgynevezett sav-lúg egyensúlyról gondoskodnak, a betegnek a savi irányban eltolódott anyagcseréjét ismét helyrebillentik.

Az ivókúrák alkalmazása

Ami az ivókúra módját illeti, úgy a gyógyvizet legalább négy héten keresztül rendszeresen adagoljuk. Naponta éhgyomorra adunk az esetnek megfelelően reggel három deci gyógyvizet, amit kortyonként, eredeti melegen fogyaszthatunk, lehetőleg a gyógyforrás közvetlen közelében, ülve vagy sétálva. Egy órával később jön csak a diétás reggeli. Délután vagy este, szintén éhgyomorra, uzsonna vagy vacsora előtt fél órával ismételten adunk három decit kortyonként. Lefekvés előtt az ágyban melegen itatunk a hazahozott gyógyforrásból vagy két deci mennyiséget. Az ivókúrát azonban egyéb természetes gyógymódokkal elegyítjük, különösen fürdőhelyi kúráknál.

Iszapborogatások

Így szívesen adunk iszapborogatásokat, melegen alkalmazva a gyomor területén, lehetőleg sem üres, sem telt gyomorra, tehát étkezés után jó két órával. Ott, ahol az ideges vagy vérszegény alap is megvan, az ivókúrát fürdőbeavatkozásokkal egészítjük ki. Elsősorban a hidegvíz-kúrás eljárásokra gondolunk, a nedves begöngyölésekre, gyomormelegítőt alkalmazva, majd félfürdőre, fokozatosan hidegedő fürdőre, masszázzsal egybekötve; hideg vizes pakolásra, zuhanyozásra, skótzuhanyra és légfürdőkre, valamint meztelenül végzendő tornagyakorlatokra; reggeli harmatos fűben való taposásra stb.

Mindehhez tartozik még a sok szabadban való tartózkodás, a séták, a korai lefekvés és felkelés, a lélek ápolása, ami mindent egybevetve megalapozza azon kiegyensúlyozott idegrendszert, ami alapját képezi végeredményben a gyomoridegek normális működésének is; ez első állomása az ingerképzésnek, ami a gyomormirigyek savtermelését szabályozza.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.