• gyógynövények
• megelőzés
• rák
• rákmegelőzés

Páfrányfenyő – ginko biloba, védelem a rák kialakulása ellen

A páfrányfenyő a Ginkgo nemzetség egyetlen ma élő képviselője, egy a mezozoikumból fennmaradt „élő kövület”. Kínában az i. e. 2800-as években már alkalmazták tüdő- és keringési betegségek kezelésére. Őshazájában főként vallási jelentősége nagy, elsősorban templomi faként tisztelik, szinte minden szakrális hely közelében megtalálható.

Egy, a középkorban íródott kínai orvosi könyv a ginkgót az „agy jótevőjének” nevezi. A tibeti hagyományos gyógyításban betöltött szerepéről szóló első összefoglaló közlés Körösi Csoma Sándortól származik, aki 1835-ben kiadott angol nyelvű könyvében azt írja róla, hogy összehúzó hatású, a légzőszervi panaszok, vérhas, emésztési zavarok és szédülés kezelésére használták.

Az agyműködésre kifejtett hatás felkeltette az európai kutatók érdeklődését. A páfrányfenyő a nyugati gyógyászatba az 1950-es években került be, 1965-ben került piacra az első ginkgótartalmú gyógyszerkészítmény. A ginkgo biloba készítményei napjainkban világszinten a legnagyobb mennyiségben fogyó fitoterapeutikumok közé tartoznak.

A Ginkgo biloba L. (Ginkgoaceae) őshazája Kelet-Kína, innen Japánba, majd 1730-tól Európába is átkerült. Terebélyes, kétlaki, lombhullató fa, legyező alakú, villás erezetű levelekkel. Kedvelt dísznövény.

Teljesen kifejlett, élénkzöld leveleit gyűjtik, amelyeket gyorsan megszárítanak, majd aprítanak (Ginkgonis folium Ph. Hg. VIII.). A kereskede­lemben kapható páfrányfenyőlevél főként Kínából, Japánból, Koreából, az USA-ból illetve Franciaországból származik. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv követelménye szerint a levél flavon-glikozidban kifejezett flavonoidtartalma legalább 0,5%. A drogot közvetlenül nem alkalmazzák, csak a belőle készült standardizált száraz kivonatot.

Az Európai Gyógy­szerkönyv 6.1 kötetének cikkelyei között megtalálható a ginkgólevél száraz, tisztított és kvantilikált kivonatának (Ginkgonis extractum siccum raffinatum et quantifícatum) monográfiája, amely 22,0-27.0%, flavon-glikozidban kifejezett flavonoidot, 2,6-3,2% bi-lobalidot, valamint maximum 5 ppm ginkgolsavat tartalmaz.

Egy-egy példány 4000-5000 évig is élhet. Törzse a 30-40 m-es magasságot és a 4-5 m-es átmérőt is elérheti. A fiatal példányok karcsúak, magasra törő ágakkal. Az idős példányok kérge mélyen repedezett, ágaik visszahajlóak. Levelei legyező alakúak, formájuk a vénuszhajpáfrány (Adiantum) apró leveleihez hasonló. Méretük kb. 4×5 cm. A levéllemez közepe behasadt. Az erek villás elágazásúak (a későbbi fenyőfélék tűlevelei a páfrányfenyőlevél redukálódásával fejlődtek tovább, l-l tűlevél megfelel l-l ginkólevélérnek).

A fenyőfélék többségétől eltérően lombhullató, ősszel aranysárga színűre változik a levelek színe. A telet vörös rügyekben végződő csupasz ágakkal vészeli át. Virágai egyivarúak, a barkaszerű porzós és a termős virágok külön fán fejlődnek (kétlaki növény). Termése 2-2,5 cm átmérőjű bogyó. Éretlenül zöld, éretten sárga színű. A tojásdad alakú mag párosával fejlődik. A Távol-Keleten értékes csemege. A külső, húsos maghéj éretten nagyon kellemetlen, erős, átható szagú. (A kertbe porzós példányokat ültessünk.)A növény ép, egészséges zöld leveleit gyűjtik szeptember-októberben.

Kémiai alkotórészek:

flavonoidok, diterpén ginkgolidok, proantocianidok.

Gyógyászat

Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. A páfrányfenyő hatásaira vonatkozóan kutatások folynak, főleg ami a memóriát és a koncentrációs zavarokat illeti, ezért is szedik olyan széles körben gyógyszerkiegészítőként. A levelei tartalmazzák a ginkgo flavonoidot a legmagasabb koncentrációban, ami a gyógyászati felhasználásának a kulcsa. Serkenti a vérkeringést, és segít az időskori agyi elégtelenségek orvosolásában. Keringési zavarokra is használják, mint például Raynaud-szindróma.

Figyelmeztetés

Bár a páfrányfenyőnek nagy hagyománya van a keringési be­tegségek kezelésében a népi gyógyászatban, véralvadásgát­lóval vagy egyéb keringési problémára felírt gyógyszerekkel egyidejűleg nem szedhető. Várandósság idején ne fogyasszuk, és egyéb esetekben is csak szakértő felügyeletével.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A drog 0,5-1% flavonoidot (flavon- és flavonol-glikozidokat, biflavonoidokat), 0,03-0,2 5% icipénlaktont (diterpének: ginkgolidok, szeszkviterpén: bilobalid), triterpéneket, szerves savakat tartalmaz.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A páfrányfenyő levelét a tradicionális kínai gyógyászatban az agyi keringés elégtelensé­gével kapcsolatos panaszok (fülzúgás, szédülés), ezen kívül asztma, magas vérnyomás, angina pectoris, rhinitis, fagyás és arthritis esetén, valamint féreghajtóként használják.

Preklinikai vizsgálatok

A Ginko-kivonat három fő mechanizmussal fejti ki hatását: fokozza a vérkeringést, anti-oxidáns és véralvadásgátló aktivitása is van. Hatásai jórészt a ginkgolidokhoz köthetők.

Számos in vitro és in vivo kísérletben bizonyították, hogy a standardizált levélkivonat csökkenti az arteriolák és venulák falának spazmusát, javítja az agy perfúzióját akut és krónikus vérellátási zavar esetén, továbbá csökkenti a cercbrális ischaemia és agyödéma szövetkárosító hatását.

A kivonat antioxidáns, és szabadgyökfogó aktivitását több teszt­rendszerben bizonyították. A ginkgó hatásának fontos része a PAF-antagonista aktivitás, amely a véralvadás gátlásával, a vér viszkozitásának csökkentésével jár. A vér reológiai tu­lajdonságainak javítása hozzájárul a mikrocirkuláció fokozásához.

A páfrányfenyő-kivonat agyműködésre kifejtett hatását állatkísérletekben tanulmá­nyozták. Különféle tesztrendszerekben, intakt állatokon vagy idegrendszeri károsodás előidézése után is javította a kognitív működés egyes komponenseit (pl. rövid távú me­mória). Azt is dokumentálták, hogy agysérülés után a drog kivonata gyorsította a működésbeli regenerációt, amit a neuronális plaszticitást fokozó hatásként értelmeztek.

Humán bizonyítékok

Többb klinikai vizsgálatban megállapították, hogy a Ginkgo biloba kivonata csökkenti a kapillárisfal permeábilitását, valamint az arteriolák és venulák falának spazmusát. Javítja a perifériás és agyi vérátáramlást, fokozza az agy hipoxiával szembeni toleranciáját. Gátolja az ischacmiás eredetű ödémák képződését és a patológiás lipidperoxidációt, csökkenti a vér viszkozitását, gátolja a trombocitaadhéziót és -aggregációt.

A ginkgó kivonatát kognitív működést fokozó hatása miatt alkalmazzák a demencia kezelésében, ezért a humán vizsgálatokban a kivonatnak a demencia fő (a memória, az absztrakt gondolkodás, a beszédkészség romlása) és kísérő tüneteire (a személyiség megváltozása, hangulatromlás, depresszív tünetek, a szociális működés zavarai) kifejtett ha­tását vizsgálták. Több, placebóval ellenőrzött, randomizált, kettős vak vizsgálatban a placebónál hatásosabban csökkentette a demencia tüneteit. A drog egészségesek szellemi teljesítőképességének, terhelhetőségének fokozására is alkalmazható.

Több vizsgálat igazolta, hogy a Ginkgo biloba kivonata szignifikánsan csökkenti a be­tegek szédülését a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A fülzúgás enyhítésével kapcsolatos hatás ellentmondásos: egyes vizsgálatok szerint igazolható volt, mások szerint viszont a kivonat nem csökkenti a tinnitust. A drog fülzúgás csökkentésére csak enyhe esetekben alkalmazható hatásosan.

A páfrányfenyőnek az Alzhcimer-kór tüneteinek enyhítésére kifejtett hatását több hu­mán vizsgálatban tanulmányozták. A növény kivonatát tartalmazó készítmények az ace-tilkolinészteráz-bénítókkal összehasonlítva a szintetikus szerekhez hasonló mértékben javították a mentális teljesítményt.

A növényi szerek alkalmazása esetén kevesebb mellék­hatást és a betegek jobb együttműködő készségét tapasztalták.

A claudicatio intermittens (átmeneti sántítás) kezelésében a páfrányfenyő-kivonat pla­ccbóval ellenőrzött, kettős vak klinikai vizsgálatokban hatásosnak bizonyult. A fájdalom­mentesen megtehető távolság nőtt a kezeltek körében. A javulás a szintetikus szerekkel összemérhető volt.

Indikációk, adagolás

A levél kivonatát tartalmazó gyógyszerek és gyógyhatású készítmények csökkeni szellemi teljesítőképességgel és tudatéberségi szinttel járó központi idegrendszeri zavarok kezelé­sére alkalmazhatóak, amelyek kísérő tünetei lehetnek: szédülés, fülzúgás, fej fájás, memó­ria/avar. szorongás. Alkalmazzák vaszkuláris eredetű vagy Alzheimcr-kór okozta enyhe és középsúlyos demenciában, elsősorban a memóriakárosodás progressziójának lassítására. Perifériás artériás keringési zavarok (claudicatio intermittens) esetében Ginkgo használa­tával növelhető a fájdalommentesen megtehető távolság.

A kivonat ajánlott napi dózisa 120-240 mg. A készítmények gyártásához felhasznált vizes-alkoholos vagy vizes-acetonos extraktumokat a hatásban szerepet játszó flavonolgli-kozid- és diterpéntartalomra kvantifikálják. Demencia esetén legalább 8 hétig tartó keze­lés szükséges a terápia sikerességének megítéléséhez. Fülzúgás, időszakos sántítás esetén is több hetes kezelés után várható a teljes hatás kialakulása.

A levélben található ginkgolsav allergiát okozhat és egyéb toxikus hatásai is lehetnek, ezért a humán gyógyászatban célszerű előnyben részesíteni a ginkgolsavmentes gyári ki­vonatok alkalmazását a növényi droggal szemben.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

Az alkalmazás során ritkán előfordulhatnak gasztrointcsztinális zavarok, fejfájás, alvás­zavar, szédülés, valamint túlérzékenység okozta bőrrcakciók.

Rendszeresen acetil-szalicilsavat vagy antikoagulánsokat szedő betegek esetében nem tanácsos alkalmazni. Ezek a kombinációk a véralvadási idő megnyújtásával fokozhatják a vérzésveszélyt. Műtét előtt gondolni kell arra, hogy az előzőleg szedett Gingko biloba ké­szítmény fokozhatja ,1 haemorrhagia kialakulásának vészéivel.

Bár az állatkísérletek során nem észleltek magzatkárosító hatást, alkalmazása terhesség és szoptatás idején csak az előny/kockázat gondos egyéni mérlegelése alapján történhet.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.