A bélrendszert érintő egészségügyi problémák- ne fegye félvállról őket!
Vakbélgyulladás-rostszegény táplálkozás is okozhatja!
A féregnyúlvány (appendix) a vastagbél kezdeténél található szűk, csőszerű, farokra emlékeztető zsák, mely nyirokcsomókat tartalmaz. Az immunrendszer része, bár egyesek úgy vélik, a szervezet féregnyúlvány nélkül is normálisan működhet.
Vakbélgyulladás (appendicitis) a féregnyúlvány fertőződése miatt alakul ki, aminek okát nem mindig lehet kideríteni. A féregnyúlvány begyulladhat, ha bejáratát széklet zárja el. Az elzáródás bekövetkezhet a rostok hiánya miatt, ez ugyanis lelassítja a táplálék beleken való áthaladását.
Vakbélgyulladás a leggyakrabban a harminc év alattiak körében következik be. Ritkán fordul elő két évnél fiatalabb csecsemőkben. Nőknél olykor nehéz diagnosztizálni a betegséget, mivel a vakbélgyulladásra jellemző erős fájdalom hasonló lehet a nőgyógyászati problémákkal járó, petefészek- vagy méherede-tű fájdalomhoz.
A terhesség alatt – a növekvő méh miatt – sokszor nem veszik észre a vakbélgyulladást. A csőszerű zsák ilyenkor elmozdulhat a helyéről, és közvetlenül a máj alá kerül. A legjobb megelőzés terhesség alatt a rostban bővelkedő étrend.
- Az arc fájdalma
- Erős hasi fájdalom lehetséges okai
- Több végtagra terjedő fájdalmak (ideg, izom, ízület, reuma és köszvény)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Kisugárzó fájdalommal jár, ezért felismerése nem mindig egyértelmű
A vakbélgyulladás korai tüneteit nem lehet megkülönböztetni más hasüregi betegségek tüneteitől. Kellemetlen érzés jelentkezhet a hasüregben, tompa fájdalom a köldök környékén, étvágytalanság, hányinger, székrekedés vagy hasmenés és enyhe láz. Hat-tizenkét óra múlva a tünetek erősödhetnek. A jellemzően az al-has középső részében jelentkező éles fájdalom áthelyeződik az alhas jobb alsó részébe, és mozgás hatására erősödik, különösen ha a jobb lábat felhúzzuk.
A fájdalom a háton és a végbél környékén is jelentkezhet. Általában fokozatosan súlyosbodik, bár van, akinél időközben el-elmúlik.
Az orvos megnyomkodja az egész hasat, hogy megállapítsa, hol a legerősebb a fájdalom. Ha az alhas jobb oldala közvetlenül a medencecsont alatt érzékeny, nagy a gyanú a vakbélgyulladásra; egyéb vizsgálati eredmények (vérvizsgálat, hőmérsékletmérés hónaljban és végbélben, hasi ultrahang) erősíthetik a diagnózist. Az orvos ujjal a végbélnyíláson is betapinthat (gumikesztyűben).
Akut vakbélgyulladás esetében azonnali orvosi beavatkozás is szükségessé válhat
Az akut vakbélgyulladás sürgős orvosi beavatkozást igényel. A legtöbbször azonnal megoperálják a beteget, hogy eltávolítsák a féregnyúlványt, mivel ha a betegséget elhanyagolják, komplikációk léphetnek fel. A vakbélműtét egyszerű, harminc-hatvan perces, laparoszkópos vagy kis metszéssel, általános érzéstelenítésben végzett műtét. Az esetleges fertőzések kezelésére rutinszerűen antibiotikumokat adnak.
Ha a vakbélgyulladást nem ismerik föl és kezelik időben, a féregnyúlvány perforálódhat (kilyukadhat), és tartalma a hasüregbe ürül. Ekkor a fájdalom megszűnik, de sürgős segítségre van szükség. Ha a baktériumok kijutnak a féregnyúlványból a hasüregbe, hashártyagyulladás (peritonitis) alakul ki, mely nem más, mint a hasüreget bélelő hártya súlyos fertőződése és hasi fájdalommal, érzékenységgel, lázzal járó gyulladása. Előrehaladott állapotban a súlyos hashártyagyulladás vérmérgezéshez, akár halálhoz vezethet. Leáll a perisztaltika (a bél gyűrűző izom-összehúzódásai), és súlyos kiszáradás következhet be.
Ha a féregnyúlvány perforált, műtét során a hasüregből ki kell szívni a geny-nyet, fertőtlenítőoldattal át kell mosni, és nagy hatású, kombinált antibiotikummal kell kezelni a beteget.
Irritábilis bél-szindróma- stressz is kiválthatja!
A nőknél kétszer gyakoribbak az irritá-bilisbél-szindróma (más néven IBS, görcsös bél vagy idegrendszeri eredetű hasmenés) okozta tünetek, mint a férfiaknál. Sokan nem fordulnak orvoshoz, de becslések szerint minden ötödik embert érintik élete során valamikor, általában nagy változás vagy stressz idején.
Az IBS-nek nem ismerik pontosan az okát, de feltételezhetően szerepe van benne idegi, illetve genetikai tényezőknek. IBS esetén vagy a bél nem működik megfelelően – az izmok túl gyorsan vagy túl lassan húzódnak össze, vagy nincsenek szinkronban -, vagy a bél hiper-érzékeny a benne zajló normális izomműködésre. Az IBS nagyon gyakran gyomorrontás (gastroenteritis) vagy stresszes esemény következménye. Sokaknál hosszú időre megszűnhetnek a tünetek, ám a rendellenesség visszatér.
A kiváltó okok kezelésével a betegség tünetei is megszűnhetnek
Nehéz diagnosztizálni az irritábilisbél-szindrómát, mivel nem okoz fizikai elváltozásokat, például gyulladást a bélben. Egyetlen vizsgálat alapján sem lehet egyértelmű diagnózist felállítani, de az orvosnak ki kell zárnia a súlyosabb betegségeket, például a gyulladásos bélbetegséget, a diverticulosist, a vastagbél-fekélyeket és a daganatos elváltozásokat, amelyeknek hasonló tüneteik lehetnek. Az ötven év fölötti nők esetében alapos kivizsgálásra van szükség, különösen, ha tünetként fogyás, véres széklet is jelentkezik, amelyek nem jellemzőek az IBS-re.
Az orvos a következő vizsgálatok egyikét vagy mindegyikét végzi el: kolonoszkópiát a belek belső felszínének vizsgálatára; ultrahangvizsgálatot a belek és környezetük vizsgálatára; irrigoszkópiát (báriumkontrasztos röntgenvizsgálatot); a széklet laboratóriumi vizsgálatát a paraziták kimutatására vagy egyéb okok kizárására; teljes vérsejtszám- és vérképvizsgálatot annak földerítésére, van-e fertőzés vagy gyulladás a szervezetben.
Hogyan gyógyítható az IBS? A relaxációs technikák elsajátítása is segíthet!
Az IBS nem vezet szövődményekhez és rákhoz, ám a tünetek igen kellemetlenek. Normálisan gyógyszerekkel kontrollálható, bár nincs tökéletes megoldás, és olykor több hatóanyagot is ki kell próbálni. A leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak a görcsoldók, amelyek csökkentik a bélizomzat hasmenést és hasi fájdalmat okozó összehúzódásait; a hashajtók a székrekedés csökkentésére; puffadásgátló szerek a felfúvódás és a gázképződés csökkentésére.
Ha ezek egyike sem hat, az orvos felírhat háromfázisú antidepresszánsokat, hogy az idegrendszerre hatva megnyugtassa a beleket. Ha a betegséghez stressz is járul, az orvos pszichoterápiát, hipnoterápiát vagy a lélekre és a testre egyaránt ható terápiát javasolhat. Az önmagunkra való odafigyelés, például relaxációs technikák alkalmazása és a rendszeres edzés, szintén kedvező hatású lehet.
Változtassa meg étrendjét, gyomra hálás lesz érte!
Az IBS-ben szenvedőknek ajánlatos kiegyensúlyozottan táplálkozniuk és meghatározott időpontokban étkezniük, mivel ezáltal enyhíthetők a tüneteik. Fontos továbbá, hogy tudjuk, mi váltja ki tüneteinket, ezért az orvos javasolhatja, hogy néhány hétig ne együnk bizonyos ételeket. A leggyakoribb bűnös a búza, a tejtermékek, a zsíros vagy fűszeres ételek, a bab és más hüvelyesek, az üdítőitalok, a koffein, egyes gyümölcsök, zöldségek, például a káposzta, a karfiol és a kelbimbó.
Van, akinek segít, ha több rostos ételt eszik, mások azonban a fokozott gázképződés miatt rosszabbul lesznek. Kipróbálhatunk feloldódó rostokat tartalmazó táplálékkiegészítőt is, például útifűfélék maghéját, amely segítheti a normális állagú széklet képződését.
A széklet sokat elárul arról, hogy milyen általános egészségi állapotban vagyunk
Ha a széklet színe, szaga vagy állaga megváltozik, és ez már több mint két hete tart, ajánlatos orvoshoz fordulni. Az orvos székletmintát kérhet, amelyet laboratóriumba küld elemzésre, és ujjaival vég-bélvizsgálatot is végezhet (gumikesztyűben, síkosítóval).
A székletben megfigyelhető változások a legtöbb esetben ártalmatlanok, de néhány embernél jelezhetnek valamilyen emésztőszervi rendellenességet. A világos, bűzös vagy szokatlanul nagy mennyiségű széklet coeliakiára (gluténérzékenység) utalhat, és a tápanyagok rossz felszívódása okozza. A híg, nyálkás széklet együtt járhat székrekedéssel vagy IBS-sel. Ha a székletben vér van, az gyulladásos bélbetegség vagy rák jele is lehet. A sötét széklet egyik oka lehet, ha túl sokat fogyasztunk bizonyos ételekből, például céklából. Ám ha a sötét székletben vér is van, az aranyér, diverticulitis vagy colorectalis rák tünete lehet.
A gyulladásos bélbetegségek tipikus esete, a Crohn-betegség
A Crohn-betegség (ejtsd: krón) és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) hasonló, bélgyulladással járó betegségek, melyeket együtt gyulladásos bélbetegségnek nevezünk. A Crohn-betegség-ben a gyulladás a bél több, egymástól elkülönült szakaszát érinti, de szegmen-tálisan jelentkezik. Colitis ulcerosa esetén a gyulladás a végbél felől indul, és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet.
A gyulladásos bélbetegség gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Oka ismeretlen, bár összefüggésbe hozzák baktériumok vagy vírusok, például kanyaróvírus elleni tartós reakcióval.
Mi jellemző rá?
A Crohn-betegség hasi fájdalommal, hasmenéssel (időnként vérzéssel), hányással és végbélnyílás környéki sipolyokkal járhat. A Crohn-betegségben szenvedő gyerekek a felszívódási zavar miatt visszamaradhatnak a növekedésben. Időnként sipolyjáratok (fisztulák) nyílnak a gyulladt bélfalon, ami fertőzésekhez vezet, vagy hegszövet képződik, mely szűkületet és akadályt okoz a bélben. Súlyos fekélyes vastagbélgyulladás esetén gyakori a véres, nyálkás hasmenés, a hasi fájdalom. Bőr- és szájüregi fekélyek, szem gyulladás és ízületi fájdalom is jelentkezhet. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa egyaránt okozhat fáradtságot, fogyást és vérszegénységet.
A betegség bármikor fellángolhat. Az aktív betegség nőkben csökkentheti a termékenységet, ezért ajánlatos tünetmentes fázisban próbálkozni a teherbe eséssel. Az aktív gyulladásos bélbetegség terhességi szövődményeket is okozhat.
A kiterjedt és súlyos, fekélyes vastagbélgyulladásnál nagy a kockázata a vastagbélrák kialakulásának, ezért rendszeres vastagbéltükrözésre van szükség.
Nem könnyű diagnosztizálása, hiszen jelei más bélrendszeri betegségekre is utalhatnak
Hosszú ideig tarthat, mire felállítják a diagnózist, mivel a legtöbb beteg jól van a fellángolások közti időszakokban. Ráadásul a két betegség hasonló, és számos tünetük más emésztőszervi betegségekre is jellemző.
Az orvos számos vizsgálatot javasolhat; ezek közé tartozik az irrigoszkópia (báriumkontrasztos röntgenvizsgálat), amellyel kimutatható a bélfal gyulladásos megvastagodása és azonosítható az érintett terület; kolonoszkópia a betegség súlyosságának megállapítására; biopszia a bélnyálkahártya elemzésére; székletminta-analízis; vérvizsgálatok a vérszegénység kimutatására.
Hogyan kezelhető az IBS?
A bélgyulladások kezelésének célja a gyulladás csökkentése, a hiányállapotok rendezése és a tünetek enyhítése. Az akut, enyhe vagy mérsékelten súlyos, gyulladásos bélbetegséget, amely a végbelet vagy a colon végső szakaszát érinti, először helyileg alkalmazott (folyadék vagy kúp formájú) szteroidokkal és aminoszalicilátokkal kezelik. Ha a betegség súlyosabb vagy kiterjedtebb, és nem reagál a helyi kezelésre, orális aminosza-licilátra és kortikoszteroid alkalmazására van szükség. Súlyos esetben kórházi ke-zelés, intravénás kortikoszteroidkezelés és mesterséges táplálás várhat a betegre. Crohn-betegségnél alkalmaznak hasmenés elleni szereket is. A vastagbél súlyosan károsodott szakaszait műtétileg el lehet távolítani, de a gyulladás gyakran visszatér a tápcsatorna más pontján. Sebészi beavatkozással megszüntethetők a sipolyok.
Vastagbélrák- az egészségtelen étrens is állhat a háttérben
A colorectalis (vastag- és végbélben kialakuló) rák a leggyakoribb ráktípus. Gyakran azért alakul ki, mert a vastagbelet vagy a végbelet bélelő hámrétegben kóros elváltozások, polipok jönnek létre. Bár a legtöbb polip ártalmatlan, időnként rosszindulatú daganattá változhatnak.
Kit veszélyeztet?
A colorectalis rák elsősorban a fejlett országokban fordul elő, és összefügg a telített zsírokban és cukrokban gazdag, rostokban szegény étrenddel. A fokozott alkoholfogyasztás, az ülő életmód és az elhízás növeli a kockázatot. A colorectalis rák ritkán jelentkezik negyven év alattiakban: az idősek körében jóval gyakoribb. A gyulladásos bélbetegségekben szenvedőkben némileg megnő a kockázata.
A colorectalis rák kialakulásának veszélye kiegyensúlyozott étrenddel csökkenthető. Fogyasszunk naponta legalább 30 g rostot (vagyis legalább öt adag gyümölcsöt és zöldséget), mivel ez megkönnyíti a táplálék útját a szervezetben, és segíti a salakanyagok ürülését. A víz szintén segít átmosni a beleket, és megkönnyíti a salakanyagok áthaladását. Az antioxidáns vitaminok képesek lassítani a rák kifejlődését, de nem képes minden antioxidáns minden rákbetegséget megelőzni. Kerüljük a sós és füstölt ételeket, melyek növelhetik a karcinogén anyagok koncentrációját a szervezetben.
A colorectalis rákban szenvedők tíz százalékának családjában is előfordult ez a betegség. Az öröklött colorectalis rák együtt járhat más ráktípusokkal.
Mire figyeljünk?
A colorectalis ráknak korai stádiumban gyakran nincs tünete. Az előrehaladott stádiumra jellemző tünetek nagy része más bélbetegségekben, például gyulladásos bélbetegségben is előfordul. Ezek közé tartozik a bélműködés megváltozása (például székrekedés vagy hasmenés váltakozása) tartósan, három vagy több héten át; a végbél vérzése; vérszegénység, mely fáradtsággal járhat; hirtelen, váratlan fogyás. A daganat el is zárhatja a belet, ami hasi fájdalommal, felfúvódással és hányással jár: ez a bélelzáródás.
Fontos, hogy figyeljünk a jelekre, hiszen a korai diagnosztizálás növeli a gyógyulás esélyeit
A colorectalis rákot sokszor ne néz diagnosztizálni. Sokaknál csak előrehaladott stádiumban veszik észre, mivel az illető túl későn fordul orvoshoz. Ha olyan tüneteink vannak, amelyek colorectalis rákra utalhatnak, jegyezzük le a székletürítés és az esetleges vérzés idejét, jellemzőit, és beszéljünk orvosunkkal.
A colorectalis rák kimutatására alkalmazható vizsgálatok: a végbél vizsgálata rektoszkóppal (végbéltükör) a polipok felderítésére; székletminta-analízis a vér jelenlétének kimutatására; irrigoszkópia (báriumkontrasztos röntgenvizsgálat) az elzáródás kimutatá sára; belső vizsgálat kolonoszkóppal a bélnyálkahártya változásainak feltárására; biopszia (szövetminta); ultrahangos vizsgálat.
A colorectalis rák kialakulásának veszélye kiegyensúlyozott étrenddel (naponta legalább 30 g rosttal) csökkenthető.
Ha korai stádiumban fedezik fel a rákot, jó esélye van a diagnózis utáni ötéves túlélésnek. Ha polipot találnak, eltávolítják és megvizsgálják, vannak-e benne rákos sejtek. Ha a rák már továbbterjedt, újabb műtétre van szükség, melynek során eltávolítják az érintett bélszakaszt. A végbélhez közeli rák esetén az egész végbelet eltávolítják és a belet a hasfalra szájaztatják (anus prae).
Egyes betegeknél kemoterápia vagy sugárterápia segíthet a daganat méretének csökkentésében a műtét előtt, az áttéteket képző sejtek elpusztításában, illetve a betegség kiújulásának megelőzésében.
Előrehaladott colorectalis rák esetén a rákos sejtek másodlagos daganatot (áttétet, metasztázist) hoznak létre, általában a májban és az agyban, lyen esetben kemoterápiát vagy műtétet alkalmaznak.
Milyen szűrővizsgálatokon kell majd résztvenni?
A vastag bél rákszűrés speciális székletvizsgálatból áll, mely az emberi vért nagy pontossággal képes kimutatni mikroszkopikus mennyiségben is. Pozitív székletteszt esetén gyomortükrözést, illetve kolonoszkópiát végeznek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.