A gyermekkori elhízás okai, HOGYAN előzzük meg?
A fejlett országokban a leggyakoribb táplálkozási rendellenesség. Már gyerekkorban is sok problémát okoz. Még mindig nem eléggé közismert, hogy az elhízásnak milyen súlyos következményei vannak: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, valamint az anyagcsere-zavarok kialakulásának esélyét.
Ha egy gyermek testsúlya jóval meghaladja a testmagasságához számított ideális értéket, elhízottnak tekinthető. Különféle paraméterek alapján ki lehet számítani azt a minimum és maximum értéket, amin belül normálisnak tekinthető egy gyermek testsúlya. Ehhez képest nevezzük túlsúlyosnak, illetve kövérnek, esetleg alutápláltnak. Ha az „alultápláltság” az egészséges életmódra utal, a kövérség viszont vészcsengő, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A kövér gyerekek először túlsúlyosak lesznek, és ebben az időszakban, elsősorban a szülőknek, de az iskolának és a gyerekorvosnak is a felelőssége, hogy odafigyeljen mindezekre.
Javaslatok az elhízás megelőzésére
- A gyerek egyen rendszeresen, naponta ötször: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora. A tízórai és az uzsonna legyen joghurt és gyümölcs.
- A gyermek és a család étkezzen változatosan, étrendünk legyen gabonafélében, friss zöldségben és gyümölcsben gazdag.
- A legideálisabb reggeli friss gyümölcs, pirítós és dzsem.
- Az ebéd és a vacsora legyen egytálétel, de teljes értékű, tartalmazzon zöldséget és gyümölcsöt is.
- Használjunk extra szűz olívaolajat, és csak kevés vajat. Kerüljük a növényi olajat, az olajban sült ételeket, a telített és hidrogénezett zsírokat, a szalámikat, a zsíros sajtokat, a zsíros húsokat.
Okkio egészségügyi felmérés, 2008. Olaszországi adatok
Ha ezt az egész népességre kivetítjük a 6-11 éves korosztály tekintetében, megkapjuk, hogy több mint egymillió olasz gyerek túlsúlyos vagy kövér. Ezt a riasztó adatot a rossz életviteli szokások okozzák, és annak köszönhető, hogy alulértékeljük a problémát. Sajnos, intézményi szinten sem foglalkozunk kellő mértékben ezzel a problémával.
Lássunk néhány, a vizsgálat során kimutatott adatot!
A gyerekek étkezési szokásai:
- a gyerekek 11%-a egyáltalán nem reggelizik
- 28%-uk nem megfelelő módon reggelizik
- a gyerekek 82%-a az iskolában nem megfelelő minőségű uzsonnát fogyaszt
- a szülők 23%-a kijelentette, hogy a gyereke nem fogyaszt naponta zöldséget és gyümölcsöt, és csak a gyerekek 2%-a tartja be az egészségügyi világszervezet javaslata szerinti napi négyszeri zöldség- vagy gyümölcsfogyasztást
- a gyerekek 41%-a mindennap iszik cukros üdítőt, 17%-uk naponta többször is.
A gyerekek mozgása:
- négyből egy gyerek nem végzett semmilyen mozgásos tevékenységet a vizsgálatot megelőző napon
- 10-ből csak egy gyerek sportolt annyit, amennyi a korának megfelelően ajánlott lenne
- minden második gyerek naponta több mint két órát tölt a televízió vagy a számítógép előtt
- a gyerekek felének van saját tévéje a szobájában
A szülői hozzáállás:
- 10 túlsúlyos gyerek közül négynek az anyja nem tartja a gyermekét magasságához képest kövérnek
- sok szülő, különösen a túlsúlyos gyerekekéi, nem megfelelően ítéli meg a gyerekük által elfogyasztott étel mennyiségét
Az iskolai környezet:
- az iskolák 64%-ában van menza
- az iskolák 12%-ában osztanak naponta egészséges ételeket (gyümölcs, tej, joghurt);
- az osztályok 11%-a végez hetente kétórányi sporttevékenységet
- az iskolák 79%-ának szerepel a tananyagában az egészséges táplálkozás, és 64%-uk kezdeményezte az egészséges táplálkozásra nevelés programot
- az iskolák 90%-a vesz részt az olyan kezdeményezésekben, amelyek a sportolást népszerűsítik
Mind a túlsúlyos, mind az elhízott gyermek nagyobb valószínűséggel kap anyagcsere-betegségeket (gondolunk itt elsősorban a cukorbetegségre), lesz magas a vérnyomása, szenved szív- és érrendszeri, továbbá akut betegségekben (pl. felső légúti megbetegedések, bélproblémák). Az elhízott gyermekek 30-40%-ából lesz kövér felnőtt, míg a kövér kamasz az esetek 80-90%-ában lesz felnőttként is elhízott.
Ezen kívül megnő a lúdtalp, a kifelé hajló térd, az asztma az alvászavar a korai pubertás esélye is. A kövér gyerekeknél gyakrabban fordulnak elő felső légúti betegségek, az emésztőrendszer megbetegedései (epehólyag, hasnyálmirigy-problémák).
Nem szabad alulértékelni a pszichés következményeket sem: a passzivitás, a belesüppedés az unalomba, a depresszió, a neurózis, az állandó betegségtudat, a félelem a különféle betegségektől (hipochondria), az iskolai problémák, az önbecsülés hiánya. Ezek a gondok az életkor előrehaladtával egyre sokasodnak, ha a gyermek nem nyeri vissza a normális testsúlyát.
- A mediastinum betegségei
- Elhízás elleni gyógyszerek – orlisztát, fentermin, fluoxetin
- Az utóbbi időben sokat híztam, mi lehet az oka?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Okai
A kövérség zsírszövet felhalmozódása együttesen vezet az elhízáshoz. Ha már kisgyermekkorától hozzászokott valaki a túlzott mértékű evéshez (főként zsírokban gazdag és cukros ennivalókat fogyaszt), növeli azoknak a sejtjeinek a számát, amelyek elraktározódnak és nem használódnak fel energia formájában. Ezek a sejtek aztán később is megmaradnak, ha időlegesen esetleg ki is ürülnek. Ezért a gyermek felnőttkorában is elhízott lesz, még ha diétázik is.
Létezik betegség következtében kialakuló kövérség is: ilyen például a pajzsmirigyfertőzés miatt kialakult pajzsmirigy alulműködés, a Cushing-szindróma. Ez egy endokrin betegség, ami az endogén kortizon termelésének növekedésében nyilvánul meg, de ilyen a Prader-Willi-szindróma is, és minden más mirigybetegség, ami hormonokat termel. Ezekben az esetekben a kövérségen kívül az alacsony termet és a retardált csontfejlődés is jellemző.
Terápia
A kövérséget leginkább megelőzni kell és nem gyógyítani, de ha már fennáll, a szülők és az orvos feladata, hogy együttműködjenek. Ennek legfontosabb eleme, hogy közösen ösztönözzék a gyereket életmódja megváltoztatására, amiben persze az egész család segítsen neki. A kövérkés gyermeknek nem kell atléta termetűnek lennie vagy versenyeket nyernie, csak jobban kell éreznie magát. Ezért jó, ha tagja valamilyen sportkörnek, de emellett mindennap többet kell mozognia.
Életmódváltás szükséges: járjon iskolába gyalog, ha pedig az iskola messze van, ne parkoljunk le közel. Küldjük el bevásárolni, bízzunk rá házimunkákat (terítsen meg, szedje le az asztalt, seperje fel a padlót), sétáljunk vele naponta legalább 40 percet (a parkban, a folyóparton, a tóparton, az erdőben…).
A gyermekorvos kövesse figyelemmel a túlsúlyos gyermek fejlődését, hathavonta ellenőrizze a magasságát és a súlyát, foglalkozzon a helyes táplálkozásra nevelésével, és a megfelelő életmód kialakításával. A gyógyszeres kezelés – ami az orvos hatáskörébe tartozik, aki figyelembe veszi a családi hajlamot és a környezeti hatásokat – keveset ér, ha nem társul hozzá életmódváltás a gyerek és a család részéről.
Megelőzés
A család nagy szerepet játszik abban, hogy kiteszi-e a gyereket az elhízás veszélyének, vagy sem. A normál testsúlyú szülők gyermeke csak az esetek 8%-ában lesz elhízott, míg a kövér szülők gyermeke 45-82% eséllyel lesz szintén kövér. Ezen kívül a szülők viselkedése is alapvető fontosságú. Ha otthon nagy mennyiségben található csekély minőségű élelmiszer (keksz, szénsavas üdítőital, magas kalóriatartalmú étel), a gyerek ezeket fogja nassolni, olyankor is, ha nem éhes.
Pszichés okok is vezethetnek az evéshez: ha a családi légkör nem nyugodt (a szülők folyamatos feszültségben és veszekedésben élnek), a gyerek a saját szorongását evéssel kompenzálja. Ugyanígy, ha sokáig van egyedül otthon, akkor is valószínű, hogy sokat és nem megfelelő módon eszik, egyszerűen azért, hogy eltöltse az időt. Az elhanyagoltság érzete miatt is frusztrálttá válhat, s ezt is evéssel próbálja feledni.
A szülőknek jó példával kell elöl járniuk, hogy a gyerek ne vegyen fel rossz étkezési szokásokat (pl. a reggeli elmaradása, az étkezések közötti nassolás, túl sok kalóriát tartalmazó ételek és szénsavas üdítőitalok fogyasztása, mozgásszegény életmód, gyakran étkezésen kívüli evés, magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása, az ízesítésnél túl sok olaj és vaj használata). Az egész család életstílusa legyen megfelelő, ne töltsön túl sok időt a televízió előtt, s különösen ne egyen közben mindenféle egészségtelen, üres kalóriájú, hizlaló dolgokat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.