Fogyasztható és nem fogyasztható ételek fogyókúrában
1. Húsok és húsféleségek
Fogyaszthatóság szerinti elkülönítése elsősorban zsírtartalmuk alapján történik. A táblázat bal oldalán, a fogyasztható oldalon soroltuk fel a zsírszegény húsokat és húskészítményeket. Magyarországon a belföldön forgalmazott húskészítmények száma meghaladja az 500-at. Természetesen ez egy üzletben és egyidőben egyáltalán nem áll rendelkezésre, még inkább igaz ez a sajnos még mindig kevés diétás és kímélő húskészítményre.
Látható, hogy a húsok közül elsősorban a gyakorlat számára a marhahúst, szárnyast, halat favorizáljuk. Egy húsféleséget illetően is vannak azonban különbségek. Kevesebb zsírt és koleszterint vesz magához az, aki marhahúsból bélszínt vagy lapockát fogyaszt, az ehhez képest háromszoros, közel 20%-os zsírtartalmú hátszínnel szemben.
Szárnyasok
A fogyókúrában csak az alacsonyabb zsírtartalmú csirkére számíthatunk a bőre nélkül. A csirke bőre ugyanis igen sok koleszterint tartalmaz. Hasonlóan előnyös, ha időnként pulykahúst is fogyasztunk. A kacsa és libahús zsírtartalma jelentős, 15-30% között van, így a diétában a tiltott oldalra került. A sertéshús a legzsírosabb húsunk, ugyanakkor a sertésdagadóban négyszer, a csülökben háromszor, a lapockában kétszer-háromszor annyi zsír van, mint a soványabb sertéshúsféleségben, a karajban.
Húskészítmények
Elsősorban azokat ajánljuk, melyekben a zsírtartalom 20% alatt van, mint a párizsiban, virsliben, Zalahúsban. Ezzel szemben pl. az Olasz felvágott 30%, a Turista 43%, a Gyulai kolbász és Csemege szalámi mintegy 45% zsírtartalmú, így a fogyókúrában nem ajánlott. Vannak olyan, fel nem sorolt diétás és kímélő ételek, melyekben a zsírtartalom max. 10% körül van, ilyen a diétás virsli, sonkás felvágott, fehér felvágott és a kenőmájas. Ezek nagy részének a nátriumtartalma is csökkentett. A gyakorlatban a zsíros húsokat, szalámikat, kolbászokat ki kell iktatnunk az étrendből
Halfogyasztás
Minden mennyiségben és formában engedélyezzük és ajánljuk fogyókúránkban, de az egészséges lakosság részére is, hiszen fejenkénti és évenkénti 2-3 kg halfogyasztásunk igen alacsony; ez Svédországban 21, Japánban, 31, Grönlandon 145 kg. Az átlagos halfogyasztás évenként a világon 12 kg. Ezek a legjobb fogyasztó ételek.
- Egészségtelen zsiradékok
- Káros élelmiszerek, túlzott só hatásai
- Legyen öröm az étkezés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Miután a legzsírosabb hal zsírtartalma is alatta van a sertés és marhahúsénak, így előnyösebb lenne, ha diétánkba a halfogyasztást rendszeresen beépítenénk, annál is inkább, mert a tengeri halakban található egy zsírsav (az EPA), amely csökkenti a vér triglycerid-szintjét, javíthatja a védőfaktor HDL-koleszterinszintet, előnyös hatással lehet a vérnyomásra, csökkenti a trombózis lehetőségét.
Az utóbbi években bíztató eredményekről számoltak be néhány hazai, főleg növényi planktonokat fogyasztó halfajban (busa, amur) található emelkedett EPA-tartalomról.
2. Tojás
Fogyasztása fogyókúrában jól kihasználható. Lágy vagy keménytojás formájában vagy zsírszegényen elkészítve korlátozás nélkül ajánlható, alkalmazásának azonban az esetek nagy részében gátat szab, hogy a lakosság és a fogyókúrázók nagy részének a koleszterinszintje az ideális felett van. így ezek az emberek a tojást a diétájukban ne alkalmazzák.
3. Zsírok, olajok
Az állati eredetű sertészsír, a növényi eredetű olajok, a vaj és a margarin közt kalóriaértékben nincs különbség, így az energiabevitel, a fogyás mértéke szempontjából nem lenne érdemes szigorúan elhatárolni őket. Különböző koleszterintartalmuk miatt (csak állati eredetű tápanyagban van koleszterin) mégis általános ajánlásként a zsír és a vaj fogyasztását fogyókúrában nemkívánatosnak tartjuk.
A normális koleszterinszintnél kompromisszum lehetne a 40% zsírtartalmú vajkrémek használata. Fogyókúra során ilyen biztatás nem célravezető, hiszen bármilyen eredetű zsír energiatartalma egyformán igen magas, és a zsírok, olajok fogyasztását általánosan csökkenteni kell. Ebben a már említett konyhatechnikai eljárások (teflon) sokat segíthetnek.
4. Tej és a tejtermékek
Különbséget teszünk a fogyasztható 1,5 % zsírtartalmú tej és a korlátozandó teljes tej között. Joghurtot és kefirt, sovány és félzsíros tehéntúrót jól fel tudunk használni a fogyókúrában, valamint a 20% alatti zsírtartalmú sovány sajtokat is. A sajtok nagyobb részének zsírtartalma sajnos ezt a tolerált minimumot jelentősen meghaladja, ezért a fogyókúra során kerülni kell azokat, így a tejfölt, tejszínt és tejszínhabot is. Hazánkban a tej és a tejtermékek fogyasztása és felhasználása dinamikusan bővül, megközelíti a 200 kg/fő/év értéket.
5. Kenyér, tésztafélék, édesség
Ismert, hogy nemcsak a zsírok, hanem a szénhidrátok is hizlalnak. A magas, több mint 50%-os szénhidráttartalmú kenyérféleségek fogyasztását csökkentsük minimálisra. Fehér kenyeret, búzalisztből készült pékárukat egyáltalán ne fogyasszunk, és csak az alacsonyabb szénhidrát- és a jelentősen magas akár 15%-os rosttartalmú barna kenyeret együk, abból is csak egy-két vékony szeletet naponta.
Az egészséges táplálkozást elősegítő, nemcsak búzalisztből készülő termékek gyártása technológiailag nem lenne probléma, a kínálat mégis, szomszédos országainkéhoz viszonyítva is sivár, az utóbbi évek új, de általában kis mennyiségben gyártott rostdús termékei ellenére. Ebben sajnos szerepet játszik a kereskedelem, illetve a fogyasztók ilyen irányú igényének hiánya. Az Ausztriában kapható ízletes, gusztusos barnakenyér hazánkban szinte ismeretlen.
Burgonya, rizs vagy tészta?
Leírunk három olyan élelmi anyagot is, melyek a hagyományos táplálkozás szerint étkezésünk köretéül szolgálnak. Ezek közül a burgonyának a legkisebb a szénhidrát és energiatartalma, mintegy háromszor kevesebb, mint a köretként használt rizsé vagy tésztaféleségeké.
Édességek
Ismert, hogy az édességek, desszertek a fogyókúrákban tilosak. De ugyanolyan tilos a méz is, melyet, mint természetes élelmiszert előszeretettel propagálnak egészségeseknek, a fogyókúrában azonban majdnem olyan káros, mintha cukrot ennénk. Nyáron sok fogyókúrát rontanak el fagylaltozással. Az ún. diabetikus édességek is, magas kalóriatartalmuk miatt, fogyókúrában nem fogyaszthatók.
Mesterséges édesítőszerek
A szénhidrátok közül természetesen a tiltott a cukor, mely luxuskalóriát jelent, a fogyasztása felesleges és a fogyókúrával összeegyeztethetetlen. Helyette mesterséges édesítőszereket használhatunk. Legrégibb ilyen a szaharin, melynek kesernyés íze a melegítésnél fokozódik.
A szer, tartós melegítésnél azonban elbomlik, így sütésnél nem használható. Időnként felmerült a kérdés, hogy a mesterséges édesítőszereknek nincs-e rákkeltő hatásuk. Az erre utaló állatkísérletek eredményeit emberben nem igazolták, így hivatalosan is megengedett napi 10-12 szaharintabletta szedése. Erre azonban egyébként sem kerül sor.
Hasonló vád érte a később megjelenő másik édesítőszert, a ciklamátot, melyről szintén nem bizonyítható a rákkeltő hatás. Sajnos keveset beszélünk arról, hogy a luxuskalóriát jelentő cukor cukorbetegségre, elhízásra egyértelműen és bizonyítottan hajlamosít. Újabban még hatásosabb, még nagyobb édesítő hatással rendelkező mesterséges édesítőszerek kerültek forgalomba. Ilyen az Aspartan, a NutraSweet és az Aceszulfán. Ezek tovább bővítik a választékot.
6. Szója
Több ezer éve termelt értékes kultúrnövény, melyet az emberi táplálkozásban való felhasználásra magas, mintegy 40%-os fehérjetartalma tett elsősorban alkalmassá. Mint fehérjeforrást alapanyagként és fehérjedúsításra is felhasználják. Mintegy 20%-nyi, főleg telítetlen zsírokat tartalmazó olaj, valamint gazdag lecitintartalma miatt is egészséges tápanyag.
Ehhez hozzájárul magas kálium és rost, valamint alacsony nátriumtartalma is. Szénhidráttartalmára (20-30%) a rostdús komponensek a jellemzőek. Nemcsak a Távol-Keleten, hanem a nyugati országokban, elsősorban az USA-ban igen elterjedtek a szójababból nyert különböző készítmények, melyeket az állati és emberi táplálkozásban is alkalmaznak.
Anélkül, hogy tudnánk róla, a hazai húskészítményekben max. 2% arányig húspótlékként, fehérjedúsítóként felhasznált szóját magunk is rendszeresen fogyasztjuk. Kedvező élettani hatása miatt a készítmények hatása a fogyókúrában a húsnál is előnyösebb, ugyanakkor tudni kell, hogy a nyers szójabab igen értékes anyagai mellett néhány kedvezőtlen hatású anyagot, a fehérje emésztését gátló, a fogyasztás során gázképződést, puffadást okozó anyagot is tartalmaz. Ezen anyagok mennyisége jelentősen csökkenthető a feldolgozás során, esetleg egészen inaktiválhatók.
7. Zöldségek, főzelékek
A fogyókúránk egyik alapját képezik. Ezek öt-tízszer kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint pl. az azonos mennyiségű rizs. Ugyanakkor rosttartalmuk magas, ezért laktató hatásúak. A zöldségfélék közül csak a magas energiatartalmúak száraz hüvelyesek szerepelnek a tiltott oldalon, de a sütőtököt vagy a kukoricát sem ajánlanánk korlátlan mennyiségben. Ugyanakkor a zöldségfélék a fogyókúrában megengedett sovány húsok köreteként, a főétkezés részeként is szolgálhatnak.
A főzelékeket a fogyókúra során zsír és rántás nélkül, elsősorban főzéssel, párolással készítsük el. Igen jól használhatók a diétában az alacsony energiatartalmú, magas rosttartalmú gombák, melyek felhasználására szintén találnak példát receptgyűjteményünkben. A színes zöldségfélék gusztusosán, ízletesen tálalhatók, így a reggelire adott, kefirrel leöntött, búzakorpával összekevert, pirospaprikával díszített, zöldpaprikába töltött túró egy-két paradicsommal esztétikailag is, telítő értékét tekintve is üde színfoltja lehet egy fogyókúrának.
8. Gyümölcsök
Energiatartalma különböző, ezért a gyümölcsöket két csoportra osztottuk. Az alacsonyabb szénhidrát és energiatartalmú gyümölcsök kerültek a fogyasztható csoportba. Ezek közül kiemelkedő szerepe lehet hazánkban a közel egész éven át kapható almának.
Eper és málna minden mennyiségben fogyasztható, természetesen cukor és tejszínhab nélkül. Ugyanakkor igen jelentős szénhidráttartalma van a banánnak, mely így a tiltott oldalra került a szőlővel együtt. Néhány gyümölcs azért került a tiltott oldalra (pl. őszibarack, cseresznye), mert szénhidráttartalmuk érettségtől függően változhat.
9. Italféleségek
Fogyasztásának jelentős szerepe van a fogyókúrában. Utaltunk már rá, hogy a fogyókúra során naponta legalább 1,5 liter energiamentes folyadékot kell elfogyasztani. A csökkentett energiatartalmú üdítőitalok választéka sajnos kicsi. 1980-as adat szerint 63 liter üdítőitalt fogyasztunk fejenként évente. Az üdítők 10%-os cukortartalmát figyelembe véve ez fejenként 6 kg luxuskalória fogyasztást jelent. De a cukortartalom csökkentés eredményességét mutatja az, hogy 1986-ban mintegy 7300 tonna cukorral kevesebbet használtak fel a palackozott üdítőitalok gyártásához, mint az eredeti recepturak szerint kellett volna.
Az ún. rostos, üdítők forgalma hazánkban az utóbbi években jelentősen megnőtt, népszerűvé váltak különböző rostos, pl. almalé készítmények, melyek rosttartalmuk miatt ugyan előnyösebbek a cukorral édesített üdítőitalokkal szemben, de hasonló mennyiségű cukrot tartalmaznak, így a fogyókúrában nem tudjuk felhasználni őket.
Energiaszegény üdítők
Az energiaszegény üdítők nagy része szaharinnal, ciklamáttal, mesterséges édesítőszerrel van édesítve, kalóriatartalmuk elhanyagolható, minimális.A sörök alkoholtartalma 4-5%, a boroké, pezsgőké 9-10%, a vermutoké, Martinié 13-15%, a likőröké 20-30%, a tömény italoké, pálinkáé 30-50%. Míg a háború előtt a borfogyasztás dominált, jelenleg sört és égetett szeszesitalt fogyasztó országgá váltunk. Az alkoholmentes sör nem tudott elterjedni.
Alkoholos italok
Napi 1 liter bor vagy annak megfelelő alkohol 10 évig tartó fogyasztása után májzsugorodással számolhatunk. Emellett azzal is, hogy az alkohol kalóriatartalma magas (1 g = 7 kcal), s hogy a szervezetben egy zsírféleséggé, triglyceriddé alakulhat át. 1 dl sörrel mintegy 40, 1 dl borral mintegy 80, 1 dl likőrrel már több száz kalóriát veszünk magunkhoz.
Ásványvíz és csapvíz
A napi ajánlott 1,5 liter folyadékot elsősorban, mint csap vizet, ásványvizet vagy teát kell elfogyasztani. Az ásványvíz és a tea a gyomorsavtúltengésben szenvedőknek panaszokat okozhat, ilyenkor kamillateát ajánlhatunk. Azt is figyelemben kell vennünk, hogy a tea és a kávé, jelentős mennyiségű koffeint tartalmaz, ezért fokozzák a gyomorsavtermelést, ami éhségérzetet, gyomorpanaszokat okozhat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.