Ivóvíz, egészségtani jelentősége, fajtái
A víz ugyan nem nevezhető a szó szoros értelmében élelmiszernek, ám e nélkül az értékes folyadék nélkül nincs élet. Az ember képes életben maradni többheti éhezés után is, folyadékfelvétel hiányában azonban néhány nap alatt elpusztul. A víz az élet, a létezés feltétele bolygónkon, s egyúttal minden élő szervezet legfontosabb építőanyaga. Egy felnőtt szervezetének 60%-a vízből áll. Minthogy a vesén, a tüdőn, a bőrön és a bélrendszeren keresztül naponta 2,5 liter folyadék távozik szervezetünkből, ezt folyamatosan pótolni kell. Élete során az ember átlagosan 40 000 liter vizet iszik meg.
Honnan származik az édesvíz?
A Föld kialakulása óta a víz állandó körforgásban van: párolog és kicsapódik. A rendelkezésre álló édesvízmennyiség (hozzávetőleg 36 millió köbkilométer) a teljes víztartaléknak csupán fél százaléka. A többi a tengerek és óceánok sós vize, a sarkvidékek jégtakarója, valamint a föld alatti vízmennyiség.
Az édesvíz csak az eső folytán képes megújulni. így az emberiség csak az évi mintegy 34 000 köbkilométer esővízzel számolhat, amely végül is a folyókkal és a talajvízzel visszatér az óceánokba. Az édesvíztartalék legnagyobb része a talajban rejtőzik, vagy közvetlenül a felszín alatt, vagy a mélyebb rétegekben. Sok különbözőfajta talajvíz létezik, az emberi fogyasztás szempontjából legfontosabb a tavakat és a folyókat tápláló folyóvíz.
A felszín alatti víztározók és a talajvízerek a sziklarétegekbe való beágyazódásuk folytán meglehetősen stabilak. A kutak megbízható vízmennyiséget adnak, amelyet víztározókban tartalékolnak. Az egy főre eső vízfogyasztás az utóbbi időben robbanásszerűen megnőtt. A technika és a tisztálkodási lehetőségek fejlődése következtében a fejlett ipari országokban a szükségesnél sokkal magasabb a vízfogyasztás, hozzávetőleg napi 130 liter/fő. Az édesvíztartalékok mintegy 25%-át az ipar használja el. Szomjúság ellen vezetékes vizet vagy ásványvizet fogyasztunk.
Milyen alkotóelemekből áll?
A víz az első számú, legfontosabb élelmiszer, épp ezért az ivóvíz minőségét szigorúan ellenőrzik. Az ivóvízre vonatkozó előírások rögzítik, hogy nem tartalmazhat mikrobiológiai csírákat, és szigorú határértékek vonatkoznak a megengedhető károsanyag-mennyiségekre is. A nitráttartalom például nem lehet magasabb a literenkénti 50 mg-nál. A fertőzések elkerülése érdekében a vízművek klórozzák az ivóvizet. Az ivóvíz nyerőhelyétől függően különböző ásványi anyagok lehetnek benne, elsősorban kalcium, magnézium és kálium, a nyomelemek közül vas, különböző koncentrációban.
Legfontosabb tudnivalók a vízről dióhéjban
- A vízminőséget elsősorban az ipar és a mezőgazdaság fenyegeti, minthogy jelentős mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát és kémiai szennyező anyagot bocsátanak a folyóvizekbe.
- Bár az ivóvíz minőségét folyamatosan ellenőrzik, nem zárható ki, hogy káros anyagok kerüljenek bele. A vízművek fertőtlenítés céljából klórt, fluort és alumíniumszulfátot ad az ivóvízhez. Ahol a vízminőség kívánnivalót hagy maga után, célszerűbb artézi vizet, ásványvizet fogyasztani.
- Egyetlen farmernadrághoz szükséges vászon készítéséhez 8000 liter (240 fürdőkádnyi) vízre van szükség, egyetlen autó előállításához 400 000 literre.
- A Föld édesvízkészletének csökkenését a kutatók mindenekelőtt a globális felmelegedés következményének tartják, és úgy vélik, hogy hosszú távon ez a folyók és tavak kiszáradásához fog vezetni.
A víz egészségtani jelentősége
Víz nélkül nincs élet: a szervezet valamennyi anyagcserefolyamata vizes környezetben megy végbe. Egy felnőtt szervezetének 60%-a vízből áll. A testben található vízmennyiség azonban folyamatosan változik: felvesszük, majd kiválasztjuk. Étkezéssel és ivással naponta mintegy 3 liter folyadékot veszünk magunkhoz, ebből 2 litert folyadék, 1 litert zöldség és gyümölcsfélék fogyasztásával. Ha szervezetünk víztartalma 10%-kal csökken, a körforgás már károsodik. A víznek igen sokféle szerepe van szervezetünkben: segíti a salaktalanítást, a tápanyagok szállítását, magával viszi az anyagcsere-folyamatok végtermékeit, fenntartja a sejtek ozmotikus nyomását, szabályozza a testhőmérsékletet, és kenőanyagként szolgál ízületeinkben. A méreganyagok kiválasztása sem mehetne végbe víz nélkül.
A vízminőségek meghatározása
Az ásványvizek és palackozott vizek fogalmát, kezelését, összetételét, összetevőik megengedett mértékét rendelkezések szabályozzák:
Palackozott víz
Bárhol előállítható, szénsavval dúsított vezetékes víz.
Forrásvíz
Kevés ásványi anyagot tartalmazó, forrásból nyert, vezetékes vízzel azonos minőségű víz.
Ásványvíz
Az ásványvíz baktériummentesen tör fel a forrásból, ezért nem kell fertőtleníteni. Adalék anyagként kizárólag szénsavval dúsítható, megengedett viszont kén- és vastartalmának csökkentése.
Gyógyvíz
Ennek minőségét nem az ivóvízre vonatkozó rendelkezés, hanem a gyógyszertörvény szabályozza. A „gyógyvíz” megjelölés mellett fel kell tüntetni azt is, hogy milyen betegségek kezelésére ajánlott.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.