• allergia
• élelmiszerallergia

Az ételallergia – mennyire lehet súlyos? Tünetek és kezelésük

Ölhet-e a csók?

Ha valakinek súlyos ételallergiája van, az életveszélyes reakció kiváltásához elég az élelmiszer mikroszkopikus mennyisége -egy rosszul elmosott edényben vagy evőeszközön maradt ételfolt, morzsa, vagy a sütőrostélyon, konyhai pulton lévő maradék is. A csók is ölhet ily módon.

Egy halra allergiás fiatalember megcsókolta barátnőjét, röviddel azután, hogy a lány roston sült makrélát evett – s olyan rosszul lett, hogy rohamkocsit kellett hozzá hívni. Másik alkalommal egy kisfiút a nénikéje csókolta meg, aki nem sokkal előbb egy egész zacskó földimogyorót elfogyasztott. Az asszony megfeledkezett a gyermek földimogyoró­ allergiájáról, s rémülten látta, amikor a fiú ajka és arca az allergiás reakció következtében ijesztően feldagadt.

E két eset a klasszikus allergiás betegségek­hez tartozó IgE köz­vetítette ételallergia extrém példája

Az ilyen válaszreakció rendszerint közvetlenül az élelmi­szer elfogyasztása után lép fel, s elsőként az ajka­kat, a nyelvet, a szájüreget, s gyakran a torkot érinti. Sokkal ritkábban csak órákkal később je­lentkezik, s elsősorban a gyomor- és bélrendszert érinti. Ételallergiás kisbabáknál gyako­ribb a késleltetett reakció – náluk ez gyomorfájás­sal, hányással, hasmenéssel járhat.

Legenyhébb formájában az IgE közvetítette ételallergia bizsergést, viszketést okoz a szájüreg­ben, olykor kismértékű duzzadás is fellép az aj­kakon, a szájüregben és az arcon. A súlyosabb reakciók az ajkak, a nyelv és a torok ijesztően nagyfokú bedagadásával járnak. Ezeket helyi re­akcióknak nevezik, mert csak az élelmiszerrel kapcsolatba került testrészek érintettek.

Ételek a felelősek?

Az anafilaxiás sokk az ételek kiváltotta érzé­kenységi reakciók közül a legijesztőbb. Mivel potenciálisan halálos kimenetelű, az érintettnek, ill. hozzátartozóinak állandóan résen kell lennie, nehogy véletlenül kapcsolatba kerüljön a reakciót kiváltó élelmiszerrel. Ez különösen akkor nehéz, ha az ételnek már egészen parányi mennyisége is súlyos túlérzékenységi reakciót idéz elő. Szerencsére az ennyire érzékeny betegek aránylag kevesen vannak.

Az orvosok már csak azért sem szeretik használni az „ételallergia” kifejezést az ételérzékenység szinonimájaként, mert az igazi IgE közvetítette ételallergia kifejezetten veszélyes betegség. A valódi ételallergiát komolyan kell venni (pl. menzai, étkezdei dolgozóknak, pincéreknek). Nem segít, ha mások is százával mondják azt, hogy ételallergiájuk van, mert ettől vagy attól az élelmiszertől fáj a fejük, vagy hasmenésük van – ami ugyan tényleg kellemetlen, de aligha életveszélyes.

Az élelmiszerrel való legelső kapcsolat még senkinél sem okoz reakciót – először az immunrendszernek kell szenzibilizálódnia (érzékennyé válnia). Csakhogy az első kontaktus nem feltétlenül esik egybe az élelmiszer első elfogyasztásával: ez bekövetkezhet már a születés előtt azoktól a táplálékmolekuláktól, amelyek az anya véráramával eljutnak a magzathoz, vagy a szoptatás alatt az élelmiszernek az anyatejbe került molekuláitól – így fordulhat elő, hogy már rögtön az első alkalommal reakciót vált ki, amikor a gyerek az adott ételt a szájába veszi. Ezért tanácsolják újabban a nőknek, hogy terhesség alatt ne egyenek földimogyorót, amely igen erősen allergizál.

Javul vagy romlik?

Az ételallergiának számos formája létezik:

• Ha ugyanannyit fogyaszt az adott élelmi­szerből, a legtöbb beteg mindig ugyanolyan mértékű reakciót mutat – akár enyhét, akár közepeset, akár súlyosat.
• A gyerekek egy része végül kinövi az ételal­lergiáját, különösen, ha annak kiváltó oka a tehéntej (az érintett csecsemők 80 szá­zaléka kinövi) vagy a tojás (50 százalékuk növi ki). Az adott élelmiszer iránti undor azonban megmaradhat, ami érthető is, te­kintve a gyerek vele kapcsolatos korai, kel­lemetlen élményeit.
• A betegek kis hányada először csak enyhe tüneteket tapasztal (pl. bizsergést, viszketést a szájüregben), de később a reakció egyre súlyosabb formát ölt. Ez a súlyosbodás néha igen gyors lehet: ritka esetben már a máso­dik kontaktus az allergizáló élelmiszerrel végzetes vagy majdnem végzetes anafilaxiás sokkot idéz elő. Éppen ezért az ételallergiákkal kapcsolatban a legjobb taktika az óvatosság.

Mennyire lehet súlyos?

Az ételallergiások egy része szerencsére sohasem tapasztalja meg a betegség súlyosabb tüneteit: nekik orális allergia szind­rómájuk van (OAS). Ennél a betegségnél bizonyos gyümölcsök vagy zöldségek elfogyasztása után bizsergés, viszketés lép fel a szájüregben, amit pollen vagy latex okozta keresztreakció idéz elő. Az OAS rendszerint nem okoz súlyosabb problémát, mint enyhe szájüregi reakciót. (Sőt ha megfőzzük a gyümölcsöt vagy zöldséget, olyannyira megválto­zik az allergén jellege, hogy a reakció többnyire el is marad.)

Bizonyos gyümölcsök azonban így is előidézhetnek súlyos anafilaxiás reakciókat – ilyen a szilva, a kajszi- és az őszibarack, a cseresznye és a meggy. Az allergénként is egyre gyakrabban szereplő kivi ugyancsak súlyos reakciók kiváltója lehet.

Virágporok és élelmiszerek

Az orális allergia szindrómánál a pollen a fő szenzibili­záló anyag. Leggyakrabban a nyírfa virágpora a tettes; a vele keresztreakcióba lépő növényi táplálékok köre igen széles, az alma és a cseresznye éppúgy ide­tartozik, mint a spenót és a sárgarépa. Igen sok növényi táplálék léphet keresztreakcióba a fekete üröm pollenjével (pl. zeller, sárgarépa, alma, dinnye, kamilla), valamint a parlagfű virágporával (dinnye, kamilla, banán, napraforgómag).

Az élelmiszerre adott reakció többnyire nagyon enyhe, ám olykor súlyos anafilaxiás reakció következhet be, mint annál a kis­fiúnál, aki allergiás volt az üröm virágporára, s amikor életében először (és utoljára) kamillateát ivott, olyan rosszul lett, hogy majdnem meghalt.

Latexallergia

A latexallergiánál, mely többnyire egészségügyi dolgozóknál fordul elő, gyümölcsök és más növényi eredetű élelmiszerek hatására léphetnek fel keresztreakciók.

De vajon miért allergizálnak bizonyos élelmiszerek jobban, mint mások? Ha a magzat a fejlődés korai szakaszában nagy mennyiségű tejallergénnek van kitéve (ami az anya vérével jut el hozzá), majd világrajövetele után tehéntejes tápszert kap, nagyobb eséllyel alakul ki nála allergiás reakció.

Az élelmiszer fogyasztásának gyakorisága a jelek szerint ugyancsak szerepet játszhat. Például a rizsallergia Európában és Amerikában nagyon ritka, ám jóval gyakoribb Ázsiában. A nyugati világban az IgE közvetítette ételallergiát leginkább kiváltó táplálékok között sok alapélelmiszer van, pl. búza, to­jás, tej és egyre inkább a szója (amely ma már gyakori a feldol­gozott élelmiszerekben).

Végül pedig a táplálékok egy része, pl. a földimogyoró hatá­sára inkább IgE termelődik, semmint ártalmatlanabb antites­tek. Ugyanez lehet a helyzet egyéb olajos magvak, valamint a szezámmag és a mák esetében is.

Evés után testmozgás?

Egyesek csak akkor reagálnak az ételallergénre, ha közvet­lenül utána testmozgást is végeznek – ez a testmozgás kiváltot­ta anafilaxiás reakció egyik formája. Az élelmiszerek­re adott allergiás reakció jellegét érzelmi behatás, stressz, vírusfertőzés vagy alkoholfogyasztás is befolyásolhatja, de ez ritka.

Az ételallergiások közül néhányan nem reagálnak az allergénre, ha az élelmiszert főzve, sütve fogyasztják. Ez a helyzet gyakran a gyümölcsökkel, zöldségekkel vagy a ton­hallal, ritkábban más halakkal, és néha a tojással (ahhoz, hogy ne okozzon problémát, a tojást keményre kell főzni. Még ritkábban az is előfordul, hogy éppen a főzés hatására képződik az élelmiszerben allergén.

A legtöbb allergén fehérjéből áll, de nemrégiben kimutat­ták, hogy a csicsókában lévő inulin nevű szénhidrát is okozhat allergiás reakciót. Az inulint széles körben használják élelmi­szeripari adalékanyagként, s az a szerencsétlen beteg, akinél ezt a fajta allergiát felfedezték, a legkülönfélébb táplálékoktól kapott rohamot, pl. margarintól és édességektől.

Diagnózis

Ez az egyetlen olyan allergia, ahol a diagnózis rendszerint igen könnyű, mégpedig az azonnal fellépő tünetek miatt. Ennek ellenére az orvos bőrpróbát is elrendelhet.

Figyeljünk oda, hogy a személyzet és a rendelő eléggé felkészült-e arra az esetre, ha valami probléma támadna. Ha az adott élelmiszerre rendkívül érzékenyek vagyunk, akkor a bőrpróbára is felléphet heves reakció, akár még anafilaxiás sokk is. Halálesetről ugyan nincs adat, de nem árt az óvatosság. Újraélesztő készülék mindenképp legyen kéznél, a tesztoldatnak pedig erősen hígítottnak kell lennie – töményen nem használható. A bőrpróbát mindig gondosan ki kell értékelni.

Mit jelent a pozitív teszt?

A pozitív teszt nem feltétlenül jelenti azt, hogy az étel elfogyasztására allergiás reakció lép fel – más szóval az álpozitív eredmények aránya meglehetősen magas. Az álnegatív leletek arányáról viszont az allergológusok egy része úgy gondolja, hogy az elfogadhatóan alacsony, s így a negatív teszteredmények alapján kizárható az ételallergia. Ez igaz lehet bizonyos allergénekre, pl. a földimogyoróra, ám más allergének esetében a kép sokkal kevésbé egyértelmű.

Egyes orvosok szerint álnegatív eredményekből is épp elég van, s aggodalomra ad okot, amikor a betegeknek ezek alapján határozottan azt mondják, hogy „nem allergiásak” erre vagy arra az ételre – annak ellenére, hogy az adott élelmiszer elfogyasztása után rendre rosszul lesznek. Ez a probléma persze nem sok embert érint, úgyhogy ne aggódjunk, hacsak a bőrpróbánk eredménye nem negatív. Mi a teendő ilyenkor?

Negatív teszt

A doktor számára főleg az okoz gondot, hogy egyeseknél igenis kialakulhat pszichés averzió bizonyos ételekre, ami teljesen hasonló módon nyilvánul meg – a beteg azt állítja, hogy rettenetes tüneteket okoz, ha eszik belőle, ám a bőrpróba negatív. Hogy esetünkben nem erről van szó, azt csak a gyanúba vett élelmiszer fogyasztásával lehet igazolni. Az esetek egy részében sem a beteg, sem a vizsgálatot végző orvos nem tudja, pontosan mit is tartalmaz a tesztélelmiszer. Az ilyen próbára különösen ak­kor kerül sor, ha a pszichés tényező lehetősége is felmerül, így tehát viseljük türelemmel, ha az orvos nehéz kérdéseket tesz föl, vagy épp hitetlenkedik.

Az anafilaxiás reakció csecsemőknél ritkább, mint nagyobb gyerekeknél vagy felnőtteknél, de azért néha előfordul.

Gyermekeknél előforduló ételallergia

A kisbabák ételallergia okozta hasmenése másodlagos laktázhiányt idézhet elő, ami miatt a tejtermékek fo­gyasztása súlyosbíthatja a tüneteket. Ha az allergén ki is kerül az étrendből, a laktázhiány akkor is fennmaradhat egy ideig – addig, amíg a bélnyálkahártya helyre nem jön.

Tápszeres babák esetében az allergén többnyire a tehéntej­ben lévő fehérje, míg a szoptatott csecsemőknél bármi lehet, amit az anya eszik – a tápanyagok ugyanis nagyon kis mennyi­ségben bekerülhetnek az anyatejbe. Természetesen náluk is az olyan közönséges allergének az első számú gyanúsítottak, mint a tehéntej. Ezért hat hónaposnál fiatalabb baba nem kap­hat tehéntejet semmilyen formában.

Valódi ételallergia megállapítása

A valódi ételallergia megállapításához és a problematikus élelmiszer kiderítéséhez csecsemőkorban is használható a bőr­próba, ám a kicsiknél meglehetősen gyakori az álnegativitás (negatív teszteredmény a tényleges reakció ellenére). Az álpozitivitás (pozitív teszteredmény anélkül, hogy az élelmiszer tényleges reakciót váltana ki) aránylag ritka a kisbabáknál.

Általános szabály, hogy ha a tünetek az etetés után nagyon gyorsan kialakulnak, nagy valószínűséggel IgE közvetítette ételallergiáról van szó. Sokat segíthet az orvosnak a diagnózis felállításában, ha pontos feljegyzést készítünk a tünetek jelent­kezésének időpontjáról és minden más részletről, ami fontos lehet.

A véres, váladékos hasmenéssel járó idült vastagbélgyulla­dás tüneteit mutató kisbabák egy részénél az ok valódi étel­allergia. Az ilyen csecsemőknél a diagnózis étel kiváltotta vastagbélgyulladás. Bőrpróbával kimutatható, mely élelmi­szerek idézik elő. A vastagbélgyulladás idővel elmúlik, ám más klasszikus allergiás betegségek követhetik, pl. asztma. Tünetei egyébként nagymértékben megegyeznek a colitis ulcerosáéval – ami viszont nem allergiás reakció, és orvosi kezelés nélkül

Alternatív tápszerek csecsemőknek

A tápszerek adása előtt két dolgot kell megjegyezni:

• Féléves kor alatt az ideális táplálék az anyatej – ezt semmiféle egyéb szintetikus tápszer nem pótolja.
• Mindig el kell olvasni, mi van a tápszer dobozára írva, hány hónapos kor felett adható!!!

A csecsemőtápszerek többsége tehéntejből készül, és emiatt ártalmasak a tejérzé­kenység bármely fajtájában szenvedő babákra, ill. a néhány hónapos csecsemőkre. Az itt felsorolt tápszertípusokat nemcsak azoknak a csecsemőknek ajánlják, akiknek valódi ételallergiájuk van, hanem azoknak is, akik a tejérzékenység más formáiban szenvednek.

• Laktózmentes tápszer: laktázhiányos babáknak. Olyan változata is kapható, amelyet a tehéntejre allergiás csecsemők is fogyaszthatnak – erről tájékozódjunk gyermekorvosunknál vagy a gyógyszertárban.
• Szója alapú tápszer: eleinte általában segít a babáknak, de hosszabb távon problémákat okozhat, mert a szója maga is potenciális allergén. A szójaallergiás gyermek szülője nehéz helyzetben van, mert manapság a szóját jóformán mindenbe becsempészik – ha szorgalmasan elolvassuk a termékek összetételét, azt tapasztaljuk, hogy szinte az összes előre csomagolt, gyári élelmiszerben jelen van, s ezért nem adhatjuk kisgyermekünknek. Tanácsosabb tehát valamilyen más tápszert választani.
• Hidrolizátumok: tehéntejből készülnek oly módon, hogy a tej fehérjéit (amelyek a szervezetbe kerülve allergizálnak) a gyártás során részben lebontják. Ezzel nagyrészt semlegesíthető a tej allergizáló vagy az immunszenzitivitás más formáit előidéző képessége. Sajnos az allergénmentesítés nem tökéletes, a tejfehérjék egy része ép marad, és a rajtuk lévő epitópokra a csecsemő szenzibilizálódhat. Előfordulhat, hogy az egyik fajta hidrolizátum kiváltja a reakciót, a másik hatására viszont jobban lesz a baba, úgyhogy érdemes próbálkozni.
• Aminosavas tápszerek: ezek nem tehéntejből készülnek, hanem a fehérjéket alkotó aminosavak elegyéből. Az aminosavak aránya olyan, hogy kielégítse a csecsemő szükség­leteit. E készítmények előnye, hogy egyáltalán nem allergizálnak – viszont sok közülük igen rossz ízű.

Ezek az alternatív csecsemőtápszerek diagnózishoz és kezeléshez egyaránt használhatók. Ha kétség merül fel azt illetően, hogy egyáltalán érzékeny-e a gyermek a tehéntejre, az orvos helyesen jár el, ha felír egy ilyen készítményt, csupán azért, hogy kiderüljön, mi történik. Ha az első nem segít, próbálkozzunk egy másik gyártmánnyal.

Az ételekre adott reakciók diagnosztizálása csecsemőknél különösen nehéz, annyiféle külön­böző ételérzékenység fordul elő ebben a korban – ezek közül sok nem is valódi ételallergia, hanem valamilyen más immunreakció

Kezelés

Olykor előfordul, hogy a súlyos ételallergiás reakció elmúlni látszik, ám a tünetek négy-nyolc órával később újra jelentkeznek. Tehát a bizton­ság kedvéért jó néhány órát a kórházban kell töl­tenünk – történt már haláleset amiatt, hogy a be­teget idő előtt hazaküldték.

Szokásos kezelés

Az ételallergia jelenleg csak a problematikus élelmiszer szigorú kiiktatásával kezelhető – és itt a szigorú szót egészen komolyan kell venni, mert a beteg élete múlhat rajta.

Az ételallergiások között vannak olyanok, akiknél a reakciót már az élelmiszer néhány leve­gőben szálldosó molekulája is előidézheti. Példá­ul a földimogyoró-allergiában szenvedőknek elég lehet, ha valaki a közelükben kinyit egy üveg mogyoróvajat vagy egy zacskó földimogyorót – és máris rosszullét lép fel náluk. Ugyanígy kiválthatja a rohamot az arra érzékenyeknél a halasboltban terjengő szag, ill. a hal vagy zöld­ség főzése közben keletkező gőz. Ez riadalmat kelthet, ám nem kell túlzottan megijedni, mert a levegőbe jutott ételmolekulák halálos kimene­telű allergiás reakciót még nem okoztak.

Az adrenalininhalátor azokon segíthet, akik­nek bedagad a torka, vagy akik az ételekre adott szisztémás reakción kívül asztmásak is – ők az inhalátort az adrenalininjekcióval együtt kell, hogy használják.

Mivel kezelhető az ételallergia?

A hagyományos immunterápiát jelenleg nem alkalmazzák ételallergiában, főleg azért, mert megvan a kockázata, hogy a keze­lés során anafilaxiás reakció lép fel. Ráadásul az általa elérhető védettség is kétes, s nem jó, ha a betegeknek hamis biztonságérzetük lesz.

Mindez hamarosan megváltozhat, mert nem­sokára rendelkezésre állnak a módosított étel-allergéneket felhasználó új „védőoltások”. Ezek célja, hogy az allergénnel szemben elégséges tole­ranciát alakítsanak ki a kezelés alatt fellépő anafilaxiás reakció komolyabb kockázata nélkül.

Korlátozott védelem

Sajnos, a valódi ételallergiánál a gyógyszeres kezelés csak korlátozott védelmet nyújt. Bár a hízósejtek degranulációját akadályozó nátrium-kromoglikát csökkentheti az érzékenységet, számos előnyénél sokkal jelentősebb annak koc­kázata, hogy nem hat, amikor szükség lenne rá.

Ez alól kivételt képeznek azok a nehéz esetek, amelyeknél többszörös IgE közvetítette ételaller­giák és késleltetett reakciók – pl. hasmenés – lép­nek fel. Az ilyen problémával küszködő betegek élete gyakran nehéz, különösen ha időről időre új allergiák is jelentkeznek. A nátrium-kromoglikát ésszerű adagolásával azonban a tünetek sok esetben enyhíthetők, és az új allergiák kialakulá­sa is kivédhető, ül. lassíthat.

Ennek ellenére a problematikus élelmiszert továbbra sem szabad fogyasztani, bár ha véletlenül mégis bekerül a szervezetbe, akkor kevésbé súlyos tü­neteket okoz. A betegek egy részénél, úgy tűnik, az egészséges bélflóra helyreállítását célzó kezelés is segít, ám erre egyelőre nincs meggyőző bizonyíték.

Ételallergiát utánzó betegségek

A valódi ételallergiához megtévesztésig hasonló tüneteket kétféle állapot produkálhat: az ál-ételallergia és a hisztaminmérgezés.

Az ál-ételallergiában részt vesznek a hízósejtek, de allergiás reakció nem lép fel. Az élelmiszerekben lévő olyan természetes anyagok okozzák, amelyek közvetlenül a hízósejteket ingerlik.

Ezen anyagok egy része a hízósejtek felszínén lévő IgE-receptorokhoz kapcsolódik, keresztkötést létesít a receptorok között, és degranulációra készteti a hízósejteket – olyan ez, mint amikor egy zárat álkulccsal nyitnak ki.

Az ál-ételallergia tüneteit nem lehet megkülönböztetni a valódi ételallergia tüneteitől, mert ugyanaz az alapmechanizmus idézi elő mindkettőt: a hisztamin felszabadulása a hízósejtekből. Halálos kimenetelű ál-ételallergiáról azonban nincs adat. Az ál-ételallergia valószínűleg ritkább, mint a valódi. Egyeseknél sokkal súlyosabb tüneteket okoz az ál-ételallergia, mint másoknál. Ennek oka egyelőre tisztázatlan. Ami a diagnózist illeti: a bőrpróbák rendszerint pozitívak, de velük az ál-ételallergia nem különíthető el a valódi, IgE közvetítette ételallergiától. A megkülönböztetés csak módosított RAST-vérvizsgálattal lehetséges.

Ételek mellőzése

A kezelés egyetlen módja a problematikus élelmiszer mellőzése. Ál-ételallergiát leggyakrabban bab, földieper, paradicsom, hal, sertéshús, csokoládé, tojásfehérje, valamint a tartrazin nevű sárga élelmiszer-színezék okoz. Az agresszív fehérjebontó enzimeket tartalmazó ananász és a papája is közvetlenül ingerelheti a hízósejteket.

Anafilaktoid sokk tünetek

A hisztamin akkor is hisztamin, ha nem a hízósejtekből, hanem élelmiszer által kerül a szervezetbe, így a halétel ugyancsak kellemetlen, sőt súlyos reakciót okozhat. Ezt anafilaktoid sokknak nevezik, megkülönböztetésül a valódi anafilaxiás sokktól. Mivel halálos kimenetelű lehet, óvakodjunk az olyan hal elfogyasztásától, amely akár csak enyhén is elszíneződött, és erősen borsos vagy fémes íze van. Itt a szervezetbe kerülő mennyiség a döntő – egy-két falat még nem okoz bajt.

Más élelmiszerekben is van hisztamin, pl. a túlérett sajtban, de sokkal kisebb mennyiségben. Az ilyen táplálékokat a legtöbben nyugodtan fogyaszthatják – egészséges emberekben a hisztamint a máj lebontja, súlyos problémát csak azoknál okoz, akiknek a szervezete erre nem képes. Az állapot olykor krónikus csalánkiütést vagy más tüneteket is előidézhet – ilyenkor érdemes hisztaminszegény diétával próbálkozni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.