Mindent a heveny csalánkiütésről
A csalánkiütés és a csaláncsípés közötti hasonlóság nem véletlen: a folyadék, amit a növény csalánszőreivel a bőrbe fecskendez, hisztamint tartalmaz, ugyanazt a hírvivő vegyületet, amely az allergiás reakciók során termelődik.
A hisztamin számos módon hat a szervezetre, fokozza például a hajszálerek falának áteresztőképességét: a vérsavó a sejtek közé jutva csaláncsípéshez hasonló duzzanatot idéz elő a bőr felső rétegeiben, illetve a mélyebb rétegekben – ez utóbbi neve angioödéma (az angio- véredényt, eret jelent, az ödéma vizenyőt, folyadékfelhalmozódás okozta duzzanatot). A hisztamin heves irritációt is kivált.
A csalánkiütés olyan tünetcsoport, amelynek számtalan kiváltó oka lehet. A különböző tényezők mindegyike arra serkenti a bőrben lévő hízósejteket, hogy hisztamint bocsássanak ki magukból. Ezeket a kiváltó tényezőket krónikus csalánkiütés és angioödéma esetén (a krónikus itt azt jelenti, hogy a tünetek egy ideje már fennállnak) igen nehéz lehet azonosítani. Ilyenkor hosszú, alapos vizsgálatra van szükség.
Mindent a heveny csalánkiütésről
Heveny (akut) csalánkiütés és angioödéma esetén – mely súlyos, de rövid lefutású reakció – a kiváltó ok többnyire nyilvánvaló: általában rovarcsípés, valamilyen élelmiszer vagy gyógyszer (pl. penicillin). Ilyenkor a tüneteket IgE-allergia idézi elő.
Mivel a betegség heveny formája az élelmiszerrel vagy allergénnel való érintkezés után azonnal fellép, a „tettes” azonosítása rendszerint nem okoz nehézséget – ha pl. egy gyermek tojást vesz a szájába, és utána perceken belül bedagad az arca meg az ajka, egyértelmű, hogy allergiás a tojásra. A heveny csalánkiütés és angioödéma az ételallergia legfontosabb tünete, s gyakran az anafilaxiás sokknak nevezett életveszélyes allergiás reakció részét képezi.
Az urticaria és a szex
Itt IgE közvetítette allergiáról van szó, melyet nem az ondó, hanem a prosztata sejtjeiből származó fehérjék váltanak ki. A diagnózist a partner ondójával végzett bőrpróba kell, hogy igazolja. Óvszer használatával a probléma általában kivédhető. (Ha a tünetek óvszerhasználatkor lépnek fel, valószínűleg latexallergiáról van szó.) Hatékony gyógymód a partner ondóját felhasználó immunterápia. Azon nők számára, akik nem vettek részt immunterápiás kezelésen, és gyermeket akarnak, mesterséges megtermékenyítés javasolt a tüneteket okozó allergénektől mentesített ondóval. Megoldás a hüvely nátrium-kromoglikátos átöblítése is, ami ugyancsak lehetővé teszi a fogamzást.
Más módon is kiválthat allergiás reakciót az ondó. A férfi partner által szedett penicillin nyomokban bekerülhet az ondóba, és ez a gyógyszerre eleve érzékeny nőknél csalánkiütést, sőt akár anafilaxiás sokkot is okozhat. Egyes vélemények szerint az is előfordulhat, hogy a férfi szervezetébe került és nyomokban az ondóba jutott ételallergének az arra érzékeny nőknél súlyos IgE közvetítette ételallergiát idézhetnek elő. Erre azonban egyelőre konkrét bizonyítékok nincsenek.
A hüvelyben olyan IgE közvetítette allergiás reakciók is felléphetnek, amelyeket spermicid készítmények vagy az ott kis számban jelen lévő Candida-gomba vált ki, ám ezek inkább elhúzódó viszketést, égő érzést és irritációt okoznak, semmint heveny csalánkiütést. Az ilyen állapotot gyakran tévesen diagnosztizálják, és úgy kezelik, mintha visszatérő Candida-fertőzés idézné elő.
A krónikus csalánkiütés
Először is egy jó hír: ha a krónikus csalánkiütés fél évnél rövidebb ideje áll fenn, akkor jók az esélyek arra, hogy magától elmúlik – a kutatások szerint az esetek felében ez történik.
Akinél azonban fél évnél hosszabb ideje tart a betegség, a spontán gyógyulás esélye sokkal kisebb (alig 6 százalék), ilyenkor tehát kezelésre van szükség. Akik allergológust keresnek fel problémájukkal, rossz hírt hallhatnak: vagy azt, hogy „a krónikus urticaria eseteinek csak 5-20 százalékában sikerül a kiváltó okot megállapítani”, vagy hogy „az esetek 90 százalékában az orvos nem képes feltárni a csalánkiütés okát”.
Ez azonban szerencsére nincs így. A krónikus csalánkiütést intenzíven kutató orvoscsoportok némelyikének csupán azzal, hogy kitartóan vizsgálták az okokat, 23 százalékra sikerült leszorítani azon betegek arányát, akiknek tünetei ismeretlen eredetűek maradtak. Egy, a Müncheni Egyetem orvosai által közzétett újabb tanulmány leszögezi, hogy „a valóban »idiopátiás« urticaria valószínűleg igen ritka” – magyarul kevés az olyan eset, amely ismeretlen eredetű.
Felfedezett okok
Íme néhány a krónikus csalánkiütés újonnan felfedezett okai közül:
- Észre nem vett idült fertőzés valahol a szervezetben. Ilyen lehet például az idült arcüreg-, torok- vagy mandulagyulladás, a fogtályog, a középfülgyulladás, a bélparaziták, az epehólyag-, vese-, petefészek- vagy méhgyulladás, a lábgomba vagy más gombás fertőzések (pl. a hajlatokat érintő intertrigo, a körömgomba vagy onychomycosis, és a fejen lévő ótvar), a prosztatagyulladás, az Epstein-Barr-vírus- és a cytomegalovirus-fertőzés.
- Az élelmiszer-adalékokra vagy alkoholra adott reakció. Ezek az anyagok valószínűleg közvetlenül ingerlik a hízósejteket.
- Az élelmiszerekben lévő nikkelre adott reakció azoknál, akiknek bőre érzékeny a fémre.
- A gyógyszer-túlérzékenység, többnyire aszpirinre és aszpirinszerű készítményekre, de kiválthatják antibiotikumok, szulfonamidok, morfium és más narkotikumok is. Nemrég egy krónikus csalánkiütésben szenvedő gyermeknél kiderült, hogy tüneteit a fogzási panaszokat enyhítő gélben lévő aszpirinszerű hatóanyag váltotta ki. A vegyületek iránti intolerancia. Szokatlan túlérzékenység a borban és az érett, lágy sajtokban (pl. camembert-ben) lévő biológiailag aktív vegyületekre.
A krémek, kenőcsök tartósítóanyagaira (pl. parabene-re) adott reakció. (Ha a tüneteket közvetlenül a bőrre került valamilyen anyag váltja ki, kontakt csalánkiütésről van szó.). Az élelmiszer- vagy pollenérzékenység (mindkettő elég ritka kiváltó ok). A latexszel, háziállatokkal való érintkezés (ritka kiváltó okok).
A menstruáció előtti hormonális változások
A „Candida„-problémák rendkívül vitatott kérdés – a betegek egy részénél kimutatható az élesztőgombák túlszaporodása a bélben, de ezek nem biztos, hogy a Candida nemzetségbe tartoznak. Nagyritkán a krónikus csalánkiütés a felnőttkori coeliakia kísérőjelensége lehet.
A fekélybaktérium okozná?
A csalánkiütés
Ezeket az új okokat csak akkor kezdjük vizsgálni, ha az allergológusok által jól ismert és elfogadott kiváltó tényezőket már mind sorra vettük:
- A fizikai hatások kiváltotta urticariánál az olyan egyszerű fizikai tényezőket, mint a hideg, meleg, enyhe nyomás, erősebb nyomás (pl. üléstől, bár ilyenkor a tünetek gyakran csak órákkal később lépnek fel), vibráció, testmozgás, vízzel való érintkezés, fény hatása (pl. napfényé vagy UV-fényé). Enyhe nyomásra dermografizmus léphet fel – ilyenkor a bőrre „írni” lehet: a végighúzott ujj nyomán apró felszíni duzzanatok keletkeznek.
- A kolinerg urticariánál a paraszimpatikus idegrendszer működését, melyről azt feltételezik, hogy közvetlenül aktiválja a hízósejteket; a csalánkiütés ilyen fajtájánál a kiütéseket nagyon kis bőrduzzanatok alkotják, melyek körül a bőr kivörösödik. Kiváltó oka lehet hőhatás vagy érzelmi stressz; elsősorban tizenéveseknél és fiatal felnőtteknél fordul elő, akik idővel többnyire kinövik.
- Az autoimmun betegség egy bizonyos fajtáját, melynél a szervezet antitesteket termel az IgE, illetve az IgE-receptorok ellen; ezek a kóros antitestek közvetlenül aktiválhatják a hízósejteket; egy ritka öröklött rendellenességet.
- A masztocitózist, azt az ugyancsak ritka betegséget, melynél a bőrben lévő hízósejtek száma kórosan magas a rákot (a legkevésbé valószínű ok).
- Az allergológusok a fizikai okok kiváltotta urticaria kimutatásához a bőrt jégkockával, hőhatással, UV-lámpával, vízzel vagy egyéb módon ingerlik, az öröklött rendellenességet, ill. a súlyosabb alapbetegséget pedig vérvizsgálattal és a bőr szövettani vizsgálatával mutatják ki.
Ne kockáztassunk a hideggel!
Ha a vizsgálatok szerint pl. hideg vagy testmozgás váltja ki a tüneteket, az orvos alighanem egyszerűen ezek mellőzését tanácsolja – amit ajánlatos is megfogadni, mert a hideg kiváltotta csalánkiütéshez súlyosabb tünetek is társulhatnak. Többnyire azonban a fizikai eredetű urticaria okai összetettek, részben jelen lehet valamilyen közönséges, élelmiszer kiváltotta étel-intolerancia is.
Előfordulhat, hogy ha kiiktatjuk ezeket az egyéb okokat – pl. azonosítjuk és mellőzzük a problematikus élelmiszert -, akkor a továbbiakban sem a hideg, sem a testmozgás nem fogja a tüneteket kiváltani. Érdemes tehát megpróbálkozni a kizárásos diétával. Például egy beteg, akinél a hideg idézte elő a csalánkiütést, rájött, hogy ha nem iszik tejet, a hideg sem okoz többé problémát a számára, sőt még síelhet is.
Az okokat nagyon nehéz felismerni, ha két (vagy több) tényező jelenléte egyszerre szükséges ahhoz, hogy a tünetek fellépjenek.
A krónikus csalánkiütés vizsgálata
Az idült csalánkiütésben szenvedő betegek általában nehezen jutnak egy alapos kivizsgálásra szóló kórházi beutalóhoz, vagy legalábbis sokáig kell várniuk rá. Időközben tehetünk-e bármit mi magunk is? Fizikai okok kiváltotta urticaria esetén valószínűleg gyanítjuk az okokat, s az ezeket kimutató vizsgálatok egy részét – pl. a jégkockapróbát – magunk is elvégezhetjük.
Tüneteink főleg nyáron jelentkeznek – talán pollen, meleg vagy napsütés okozhatja? Vagy valami, amivel rendszeresen érintkezik a bőrünk -pl. kenőcs, krém, gumi (latex) vagy háziállatok szőre? Ezek ugyan nem a krónikus csalánkiütés leggyakoribb okai, de mi magunk is könnyen kiszűrhetjük őket.
Sajnos, a krónikus csalánkiütés hol eltűnik, hol kiújul – hatással lehet rá a hőmérséklet, a lelkiállapot és még számos más tényező. Sokat segíthet, ha alaposan megfigyeljük és naponta pontosan feljegyezzük tüneteinket, mert csak így van remény, hogy megtaláljuk az okot, és ezzel megoldhatjuk a problémát.
Érdemes az étrendi változtatások hatásait is megvizsgálni. Ezeket azonban tanácsos orvosunkkal is jóváhagyatni.
- Először próbálkozzunk egy adalékanyagoktól mentes étrenddel 6 héten át. Ezzel együtt kerüljük az alkoholt, a fűszereket és az összes aszpirinszerű hatóanyagot tartalmazó gyógyszert is.
- Segíthet a hisztaminmentes diéta.
Allergiáról van szó?
Az életveszélyes ételallergia
A kizárásos diéta hasznos lehet a krónikus csalánkiütés okainak feltárásában – ez azonban nem érvényes a heveny urticariára! Akiknél bizonyos élelmiszerek azonnali túlérzékenységi reakciót váltanak ki, szájtüneteket okoznak, és ahol a bőrpróba pozitív, körültekintő előzetes vizsgálatok nélkül nem szabad élelmiszerpróbát végezni. Aki pedig átesett már anafilaxiás sokkon, volt asztmás rohama, vagy előfordult, hogy a torka élelmiszertől bedagadt, annál a próbát csak olyan helyen szabad elvégezni, ahol lehetőség van újraélesztésre.
Megfelelő diéta kialakítása
Ha ezek után sincs javulás (vagy a javulás csak részleges), térjünk át szénhidrátszegény diétára, de közben továbbra is kerüljük a hisztamintartalmú élelmiszereket. E kombinált diéta célja a bélbaktériumok hisztamintermelésének korlátozása: a keményítő tartalmú élelmiszerek (kenyér, sütemények, burgonya, tészta, pizza, rizs stb.), valamint a gyümölcsök és zöldségek (főleg a többé-kevésbé emészthetetlen részeket tartalmazó termények, pl. spenót) bevitelének csökkentésével a baktériumok nem jutnak elég tápanyaghoz. Mivel ez nem éppen egészséges étrend, tartósan ne alkalmazzuk.
Ha csalánkiütésünk ennek hatására javul, az egészséges bélflóra és a hasznos bélbaktériumok újratelepítése érdekében szedjünk probiotikumokat, majd próbálkozzunk fokozatosan visszaállítani étrendünkbe a diéta során kiiktatott különböző élelmiszereket.
Haspuffadás, erős bélgázképződés és végbélviszketés esetén az első számú gyanúsított az élesztőgomba-túlszaporodás. Olykor azonban ezek a jellegzetes tünetek hiányoznak, és csak a krónikus csalánkiütés jelzi az élesztőgomba túlszaporodását. A probléma leküzdéséhez élesztő- és cukormentes diéta, valamint az orvos által felírt gombaellenes gyógyszerek szedése szükséges.
Krónikus csalánkiütést étel-intolerancia is okozhat, bár ez aránylag ritka. A problematikus élelmiszer azonosítása kizárásos étrenddel történhet, ám mivel ez meglehetősen szigorú diéta, először más lehetőségekkel próbálkozzunk.
Gyógyszeres kezelés
A krónikus csalánkiütés okainak kivizsgálása időbe telhet, de a tüneti kezelés addig is fontos. A legjobb a szénanáthánál is alkalmazott nem nyugtató hatású antihisztamin-terápia. Vannak orvosok, akik emellett még H2-receptorblokkolót is felírnak, melyet egyébként gyomorfekélynél alkalmaznak. Mivel együttesen adva a két gyógyszer a két legfontosabb hisztaminreceptort gátolja, ez a kombináció hatékonyabb a csalánkiütés krónikus eseteiben. (Ha színezékekre, adalékanyagokra vagyunk érzékenyek, a készítmény megválasztásánál ügyelni kell, hogy ezeket a szedett gyógyszer se tartalmazza.)
Antihisztamin szedése
Az antihisztaminok hatása éveken át történő, folyamatos szedés mellett csökkenhet. Ilyenkor segíthet, ha áttérünk egy másik fajta antihisztaminra.
Az új leukotrién-antagonista gyógyszerek, melyeket jelenleg csak asztmára írnak fel, a jelek szerint a krónikus csalánkiütésre is nagyon hatékonyak lehetnek: kitűnő eredményeket értek el velük olyan betegeknél, akiknek súlyos tüneteit egyéb gyógyszerek (pl. szteroidok) alig enyhítették.
A napfény kiváltotta urticaria kezelése
A kiütés okozta viszketés enyhítése révén segíthetnek a nagy adagban adott antihisztaminok is, de a bőr ettől még nagyon kivörösödhet a napon. Szerencsére a napfény okozta urticaria az évek múlásával többnyire enyhül – elsősorban a fénynek folyamatosan kitett arc és kéz válik kevésbé érzékennyé.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.