Betegségek és megelőzésük

Haspuffadás kezelése

Tünetek

Ez nem betegség, hiszen természetes dolog, hogy szelek távoznak a belekből. Az ember napjában legalább tíz-húsz alkalommal szellent, férfiak és nők egyforma gyakorisággal. A bélgáz többnyire szagtalan, ám ez aligha enyhíti annak a zavarát, akivel ez társaságban fordul elő. A kellemetlen szagú bélgáz oka leggyakrabban az étrendben keresendő, de egészségi probléma is állhat a háttérben. Aki érintett, kövesse alábbi tanácsainkat.

Tipp! Bélfertőtenítő antibioti­kumok hatására ennyivel enyhül jelentősen a bélfelfúvódás.

Prevenció első körben

Bab és káposzta: csak mértékkel! A hüvelyesek rendkívül egészséges élelmiszerek, mert számos betegségtől védenek, csak egy baj van velük: szelet csinálnak. A bűnös a bennük lévő oligoszacharidok (összetett szénhidrátok) csoportjába tartozó raffinóz, sztachióz és verbaszkóz. A szervezet emésztőenzimek hiányában ezeket nem tudja lebontani, ezért puffadást (flatulenciát) okoznak. Ezek az oligoszacharidok a ká­posztában, brokkoliban, bimbóskelben, spárgában stb. is megtalálhatók.

A vastagbélben tenyésző hasznos bakté­riumok kezdik el lebontásukat, miköz­ben bélgáz képződik. Az így keletkezett „szél” azután néhány óra alatt összegyű­lik a bélben, majd ugyanúgy távozik, mint a baktériumokból.

Kutatási eredmények! Az amerikai Michigani Egyetem szakértői szerint minimálisra csökkenthető a szag mint mellékhatás, ha fokozatosan növeljük az étrendben a bab vagy a puffasztó főzeléknövények mennyiségét, illetve egyszerre nem fogyasztunk nagyobb egységeket.

Ha a babkonzervről – ami nem más, mint főtt bab lében tartósítva  fogyasz­tás előtt leöntjük a levet, majd a babot csapvíz alatt alaposan átmossuk, a puf­fasztó raffinóz egy részétől megszaba­dulhatunk. A szárazbabot főzés előtt amúgy is be kell áztatni, ha pedig az áztató vízbe 1/8 kávéskanálnyi szóda­bikarbónát teszünk, még több raffinóz oldható ki belőle; utána az áztatott ba­bot is mossuk át csapvíz alatt. Eszünkbe ne jusson az áztató vízben megfőzni, mert tele van raffinózzal!

A bélgázosság mint kórtünet

A fokozott bélgázképződés emésztési probléma (például különféle ételérzékenységek) jele is lehet. íme a leggya­koribb kiváltó okok:

Tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia). Aki tej vagy tejtermék fogyasztása után heves bélgázosságot vagy has-csikarást tapasztal, valószínűleg tejcukor-érzékenységben szenved. Ez azt jelenti, hogy hiányzik a szervezetéből a tejcukor (laktóz) lebontásához szükséges enzim, a laktáz. A probléma egyszerű kilégzéses teszt segítségével kimutat­ható. A megoldás: laktázpótló szedése; csökkentett vagy laktózmentes tejtermékek fogyasztása; végső esetben a tejtermékek teljes elhagyása.

Lisztérzékenység (cöliákia, gluténérzékenység). A szer­vezet nem tudja megemészteni a búzában, az árpában, a rozsban és a zabban található speciális fehérjét, a glutént (sikert). Fő tünetek: fokozott bélgázosság, felfúvódás, fogyás, olajos, bűzös széklet. A betegség egyetlen „gyógyszere” a diéta, a gluténtartalmú élelmiszerek teljes kiiktatása az étrendből, de az állapotot orvosnak kell diagnosztizálnia.

Irritábilisbél-szindróma (IBS). Ha nincs erős bélgázosság, de gyakori hasmenésrohamok vagy székrekedések kísére­tében rendszeresen kínzó felfúvódás lép fel, erről a problé­máról lehet szó. Diétára, stresszoldásra vagy gyógyszeres kezelésre van szükség.

Kevesebb puffasztó gyümölcsöt! Más élelmiszerekben is vannak nehezen emészthető cukrok, melyek a bélbaktériumok közreműködésével gázt termelnek. Mindenki szervezete eltérően reagál, ezért egy finom és táp­láló gyümölcsöt vagy zöldséget csak akkor iktassunk ki az étrendből, ha biztosan érezzük, hogy szelet csinál. Főleg a magas fruktóztartalmú gyümölcsök tartoznak ebbe a körbe, például a datolya, a szőlő, az alma, a körte, az őszibarack, a szilva; az utóbbi négyben szorbit is van, mely sokaknál szintén haspuffadást okoz.

Prevenció második körben

Ásványvíz helyett sima víz. A szénsavval dúsított ásványvíz vagy üdítő fogyasztásakor a buborékokkal jelentős mennyiségű gáz kerül a gyomor­ba, onnan pedig részben a belekbe. Igyunk tehát sima vizet, „csendes” ásványvizet vagy szénsav- és cukormentes üdítőket. (Sörivók és pezsgő­kedvelők, figyelem: ezek a nedűk is bélgáztermelők!)

Jótékony rizs. A krumpli, a hagyományos (búzalisztből készült) tésztafé­lék és a puliszka (kukoricamálé) magas keményítőtartalmát a vastagbél­ben emésztjük meg, ahol ezek az élelmiszerek szelet csinálnak. Nem így a rizs, melynek teljes keményítőtartalma még a vékonybélben felszívódik, tehát a haspuffadásra hajlamos ember számára ideális köret.

Kevesebb „cukormentes” édességet! A cukormentesnek és szénhidrát­szegénynek mondott rágógumik, cukorkák, csokoládék, desszertek, süteményporok, édes öntetek, szirupok többségét cukoralkohol – főleg szorbit és mannit – édesíti, amit ugyancsak kedvelnek a bélbaktériumok. Lebontó tevékenységük nyomán zengzetes bélmorajlások és nemritkán átható szagú szellemesek jelentkeznek.

A savkötők veszélyei. A gyomorégésre, savtúltengésre, refluxra szedett szódabikarbóna vagy az ilyen tartalmú savkötők (antacidok) visszaüt­nek, mégpedig jól hallhatóan. A gyomorsavat ugyan hatékonyan közömbösítik, ám ennek során sok szén-dioxidot termelnek, amely böfögés vagy szellemes formájában távozik: egyik sem éppen szalon­képes megnyilvánulás. Már fél kávéskanálnyi szódabikarbóna is kelle­metlen haspuffadást okozhat. Használjunk inkább másféle, például kalcium-karbonátos savkötőt, vagy írassunk az orvossal a savszekréciót gátló H2-blokkolót.

Bab indiai fűszerezéssel. Indiai kutatók arról számoltak be, hogy a fok­hagymával és gyömbérrel összefőzött bab emésztése során kevesebb bélgáz termelődik. E két jótékony fűszernövényt frissen, szárítva vagy por formájában is a főzővízbe tehetjük.

Összefoglalás

Okai. A bélgáz a rostdús táplá­lékokban és rostkiegészítőkben lévő, emészthetetlen szénhidrá­toknak a vastagbélben található baktériumok közreműködésével történő erjedése során képződik. Fokozott bélgázosságot okozhat­nak egyes kórképek, például tej­cukor- és lisztérzékenység, irritábilis bél-szindróma, fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség; gyomorszűkítés; antibio­tikumok, diabéteszgyógyszerek, hashajtók, fogyasztószerek, do­hányzás elleni készítmények; cu­koralkohollal (mannittal és szorbittal) édesített, „cukormentes” élelmiszerek, melyek esetében hascsikarás is felléphet.

Figyelmeztető tünetek. Fokozott bélgázosság, hascsika­rás, felfúvódás.

Új fejlemények. Az irritábilis bél-szindróma (IBS) során fellépő felfúvódást a bélbaktériumok túlszaporodása idézi elő. Egy libanoni kísérlet során százhu­szonnégy IBS-páciens tíz napon át rifaximin hatóanyag-tartalmú (bélfertőtlenítő antibiotikum) gyógyszert szedett. Az ered­mény: 42 százalékuknál jelentő­sen enyhült a felfúvódás.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.