Magas vérnyomás veszélyei és kezelése
Tünetek
Márpedig a vérnyomás optimális szinten tartása ilyen mértékben járul hozzá a fenti súlyos betegségek (és számos egyéb egészségi probléma) megelőzéséhez. Ötvenöt éves kor felett 90 százalékra ugrik a magas vérnyomás kialakulásának a valószínűsége – hacsak nem teszünk ellene. Amennyiben a nyugalmi érték tartósan 130/85 Hgmm fölé emelkedik, ne várjunk ölbe tett kézzel, mondván, az orvos majd úgyis beállítja: mi magunk tegyünk ellene, mégpedig haladéktalanul!
Prevenció első körben
Szabadulás a kilóktól. A túlsúly, főleg a deréktájon lerakódott hájréteg nem kevesebb mint 60 százalékkal növeli a magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásának kockázatát. A has- és deréktájék – tehát a zsigeri szervek – elhájasodása nyomán gyulladáskeltő vegyületek kerülnek a vérbe, melyek az érfalak elmerevedését, elmeszesedését idézik elő; márpedig ha rugalmatlan az érfal, máris jelentkezik a hipertónia. A háj ráadásul akadályozza a vesét abban, hogy kiszűrje a vérnyomásnövelő sót a vérből.
Orvosi statisztikák szerint az esetek felében az elhízás idézi elő a hipertóniát. Már néhány kiló leadása is megóvhat mindattól a kártételtől, amit e „néma gyilkos” okoz a szervezetben.
A fogyást mielőbb meg kell kezdeni, mert a zsigeri háj rétegből kiszabaduló vegyületek okozta érkárosodás hamarosan visszafordíthatatlanná válik!
Kevesebb sót! A só nélkülözhetetlen az életműködéshez, de sohasem kell belőle sok: nagy mennyiségben komoly problémákat idéz elő a szervezetben. (Són természetesen a konyhasó nátriumtartalmát értjük.) A túl sós vérbe a szervezet vizet pumpál, hogy felhígítsa. Ettől megnő egyrészt a vértérfogat, másrészt a véráramlás sebessége. A túlzott sóbevitel hatására valószínűleg az érelmeszesedés is felgyorsul, ami szintén vérnyomásnövelő hatású.
Ha a hipertónia elkerülése érdekében étrendünknek csupán egyetlen összetevőjén vagyunk hajlandók változtatni, az a sófogyasztás mérséklése legyen. A hipertóniás betegek közel háromnegyedénél (71 százalékánál) már ez az egyetlen lépés a vérnyomás normalizálódását eredményezi – állapították meg az amerikai Duke Egyetem kutatói.
- A magas vérnyomás figyelemfelhívó jelei
- Magas vérnyomás mint betegség
- Szív betegségek kockázatai, magas vérnyomás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ha a vérnyomás rendbe jött, a nátriumbevitelt napi 2400 mg-ban kell maximálni (ez alig egy kiskanálnyi só), de ha megint emelkedni kezd, a limit 1500 mg. A fejlett országok lakossága mérhetetlenül sok sót vesz magához, az említett értékeknél nagyságrendekkel többet. Es ne dőljünk be a szövegnek, hogy csak néhányan „sóérzékenyek”: valószínűleg mi magunk is azok vagyunk, ha vérnyomásunk akármilyen kis mértékben, de egyre följebb kúszik az évek során.
Az ételt csak tálaláskor sózzuk (ha muszáj), főzéskor ne, mert a tartós hőhatás eltompítja a só ízét, ami utósózásra késztet, így még több nátrium kerül az ételbe – és a szervezetbe.
Zöldségekkel az egészségért. Egy figyelemre méltó kísérletben hipertóniás betegeket sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó, zsírszegény diétára fogtak (sovány tejtermékekkel kiegészítve az étrendjüket).
Hogy mi teszi ezeket az élelmiszereket ennyire jótékony hatásúvá?
Három elem: a kalcium, a magnézium és a kálium. E három ásványi anyag számos módon csökkenti a vérnyomást; a kálium például elősegíti a fölösleges só kiválasztását, a kalcium és a magnézium pedig együttesen járul hozzá az érfalak rugalmasságának megőrzéséhez. Amerikában nagyon népszerű a hipertóniát hatékonyan csökkentő és a vérnyomást stabilizáló ún. DASH-diéta, melynek lényege, hogy mindennap négy-öt adag gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani.
Az említett ásványi anyagok legjobb élelmi forrásai a következők:
- Kálium: héjában sült krumpli, paradicsomszósz vagy -püré, holdbab, narancslé, párolt paraj vagy spenótfőzelék, sütőtök, banán, mazsola, illetve szilvalé.
- Kalcium: főleg a tej és a tejtermékek tartalmaznak sokat, de egyes levélzöldségekben (például a parajban) és a káposztafélékben (például a brokkoliban) is rengeteg van.
- Magnézium: búzatöret (bulgur vagy török rizs), zabkorpa, rozs, bab, paraj, zöldségbanán, tökmag.
Tej, tejtermék naponta háromszor. Sajtos szendvics? Eperturmix joghurtból? Házi kakaó friss tejből és natúr kakaóporból, kiskanálnyi cukorral? Igen, mindezeket bátran és jóízűen fogyaszthatjuk, mert nemcsak finomak, hanem az említett DASH-diéta kidolgozói szerint nagyon egészségesek is: stabilizálják a vércukrot, a tejtermékek pedig kiváló forrásai a kalciumnak, mely elősegíti az érfalak rugalmasságának megőrzését.
Sajtból, joghurtból lehetőleg a sovány fajtákat, tejből a zsírszegény (maximum 1-1,5%-os) vagy „light” (0,1%-os) változatot válasszuk, mert a telített zsírsavak túlzott bevitele egészségtelen. Aki nem szereti a tejet, vagy bizonyos okokból (például laktózérzékenység miatt) kerülni kényszerül, étrend-kiegészítő formájában szedjen mindennap 600-900 mg kalciumot.
Edzőcipő a kocsiban, a munkaasztal mellett, az ajtó előtt. Ha a hétnek legalább néhány napján félórát kiadós gyaloglással töltünk, a vérnyomás 5-6 Hgmm-rel csökken, ami lényeges javulás. Ha nincs ennyi időnk, kevesebb is elég. Egy vizsgálat során angol kutatók százhat hivatalnok vérnyomásának alakulását követték nyomon, olyanokét, akik többé-kevésbé rendszeres napi sétákat tettek.
Füstmentesen. Ír kutatók szerint már egyetlen cigaretta elszívásának hatására is veszítenek rugalmasságukból az érfalak, ami azonnali vérnyomás-emelkedést idéz elő – a fiatal, nem elhízott, makkegészséges, sőt kifejezetten sportos, edzett egyéneknél éppúgy, mint kevésbé fitt társaiknál. Aki naponta tizenöt szálat szív, annál a hipertónia kockázata 11 százalékkal, huszonöt szál elfüstölése esetén pedig majdnem a negyedével nő.
Horkolók, figyelem! Kérdezzük meg hálótársunkat, előfordul-e, hogy horkolás közben hirtelen elakad a lélegzetünk (mintha megfulladnánk álmunkban), majd kis szünet után nagy horkantással ismét szuszogni kezdünk. Ha igen, alvási apnoéról (légzéskimaradásról) van szó, mely súlyos esetben akár hétszeresére növelheti a hipertónia kockázatát – állapították meg az amerikai Pennsylvania állam egyetemének kutatói.
Ha megszakad az alvás (akár úgy is, hogy nem ébredünk föl rá), olyan stresszhormonok szaporodnak föl a vérben, amelyek hatására az érfalak veszítenek a rugalmasságukból. Az enyhe apnoé ugyancsak veszélyes, sőt az apnoé nélküli horkolás is: előbbi két és félszeresére, utóbbi a duplájára növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. Alvási apnoéra utalhat az is, ha valaki rendszeresen kimerülten ébred, noha úgy érzi, végigaludta az éjszakát.
Prevenció második körben
Kóla helyett kávé.
A hagyományos, cukros kóla természetesen még ennél is kártékonyabb. A kávézás ezzel szemben csak időlegesen emeli meg a vérnyomást; tartós hipertóniához akkor sem vezet, ha naponta 2-3 csésze feketét megiszunk.
Feszültségoldás. A rendszeres meditálás, jógázás és egyéb relaxációs módszerek hatására az érfalak rugalmasabbá válnak. Az amerikai Kansas állam egyetemének kutatói százhét vizsgálat eredményeit összesítve megállapították, hogy a meditáció jelentősen csökkenti a vérnyomást: az egyik kísérletben a szisztolés értéket 10, a diasztolést 6 Hgmm-rel mérsékelte.ű
Céklalé. Sosem használt gyümölcsprés vagy zöldségcentrifuga porosodik a spájzban? Elő vele!
Valószínűleg arról van szó, hogy a céklában (és más gyökér-, illetve levélzöldségekben) megtalálható nitrátok nagyban elősegítik az ereket bélelő finom hámszövet (az endothelium) rugalmasságának megőrzését. A répalé is kitűnő.
Vacsora után étcsokoládé. Egy amerikai kísérlet enyhe hipertóniában szenvedő alanyai négy és fél hónapon keresztül minden este bekaptak egy kocka jó minőségű keserű csokoládét. Vérnyomásuk 2-3 Hgmm-rel csökkent. A javulás hátterében valószínűleg egy érvédő vegyületcsoport, a flavonolok áldásos hatása áll. Az étcsokoládé nemcsak ezeknek, hanem a magnéziumnak is kitűnő forrása. De ne együnk többet egy kockánál, azaz 30 kalóriánál (ennyi szerepelt a kísérletben is).
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Rendszerint nem okoz tüneteket, bár egyeseknél felléphet bizonyos feszültségérzés. Legalább kétévente méressünk vérnyomást. Már 130/85-nél meg kell tenni a szükséges megelőző lépéseket, ellenőrző méréseket kell végezni a nagyobb bajok elkerülése érdekében akkor is, ha orvosunk nem említi. Sok szakember ugyanis még ma sem tulajdonít túlzott jelentőséget a lassan, alattomosan felfelé araszoló vérnyomásnak, pedig erre mindig oda kell figyelni, de hatvan év felett különösen, amikor egyenesen életveszélyessé válhat a prehipertónia figyelmen kívül hagyása. Éveket veszíthet az életéből az, aki félvállról veszi!
Új fejlemények. Az enyhe hipertónia sem normális! A legutóbbi időkig az orvosok még teljesen elfogadhatónak tartották a 130/85 és 139/89 közötti vérnyomásértékeket. Manapság ezt a tartományt prehipertóniá-nak nevezik, melyről kiderült, hogy 58 százalékkal növeli a szívhalál kockázatát – vagyis ez a kis „csekélység” nagyobb veszély, mint a dohányzás!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.