Borsó származása, alkozóelemei, élettani hátasi
A borsó hüvelyes a javából. A száraz borsó régen a szegény ember eledelének számított, napjainkra azonban már az ínyenc konyhaművészetben is polgárjogot nyert. És amióta a táplálkozástudományi szakemberek megállapították, hogy mennyi tápanyag és másodlagos növényi anyag rejlik benne, azóta a test és a szellem jótevődéként értékelik. Többféle módon is elkészíthető, azt pedig, hogy mennyire kultúránk részévé vált, mi sem bizonyítja jobban, mint a Borsószem királykisasszonyról szóló mese.
Honnan származik a borsó?
A zöldborsó eredetileg Kínából származik. Onnan terjedt el Indiában, a Közel-Keleten és Európában. Cipruson már i. e. 8200-ban termesztették. Évezredek óta fontos haszonnövény, a legrégebben termesztett hüvelyes.
Homérosz korában a borsót az istenek ajándékának tartották, a „zöld gyöngyöt” úgymond, Neptunus hozta el az embereknek. A 12. században túlnyomórészt a szerzetesek és az apácák termesztették a kolostorkertekben. A 15-16. századtól szerepelt Franciaországban, az udvar étrendjében. Napjainkban a hüvelyeseknek fontos szerepük van a fejlődő országok táplálkozásában, minthogy ezek jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaznak.
Milyen alkotóelemekből áll?
A többi száraz hüvelyeshez hasonlóan a borsó is parányi, egészséges kalóriabomba, minthogy 23%-a fehérje, 41%-a szénhidrát, amely keményítő formájában fordul elő, és van benne másfél százaléknyi zsír is. Víztartalma mindössze 10%. Legalább ennyire fontos összetevője ballasztanyagtartalma is.
A száraz borsó gazdag ásványianyag-forrás: találunk benne káliumot és magnéziumot, továbbá nyomelemként vasat és cinket. De egy sor vitamint is tartalmaz, ezek közül különösen említésre méltó az E-vitamin, valamint a sokféle B-vitamin, a B1, B2, B6, a niacin, a folsav, a pantoténsav és a biotin.
Ugyanakkor csak kisebb mennyiségben található benne béta-karotin és C-vitamin. A másodlagos növényi anyagok közül vannak benne szaponinok, flavonoidok, fenolsav és proteázinhibitor. A borsóban található még kedvező egészségjavító hatású lecitin is.
Legfontosabb tudnivalók a borsóról dióhéjban
- A konzervzöldborsó elveszítette vitamintartalmának 90%-át. Válasszuk inkább a friss zöldborsót, a mélyhűtöttet vagy a száraz borsót.
- A száraz borsó is kicsíráztatható. A csíráztatás során olyan átalakulási folyamat megy végbe, amelytől a csíra vitamindússá válik. A csíra forró vízzel gyorsan leforrázva nyersen fogyasztható, és könnyen emészthető.
- A cukorborsóhüvely a még éretlenül leszedett zöldborsó gyenge, ehető hüvelye. Ennek különlegesen magas a C- és K-vitamin-, valamint folsavtartalma. Rövid ideig blansírozva a legízletesebb.
- A sárga vagy a zöld száraz borsó a növényen érik meg, majd malomban lehántolják, leválasztják külső, kemény maghéját – ezzel, sajnos, sok hasznos ballasztanyag is kárba vész. A felezett borsó a hántolás során kettéhasított száraz borsó.
A borsó egészségtani jelentősége
A száraz borsó a leginkább fehérjedús főzelékfélék közé tartozik. Magas keményítő- és ballasztanyagának köszönhetően igen laktató. Mivel megfelelő arányban tartalmaz alapvető tápanyagokat és ballasztanyagokat, gondoskodik a normális vércukorszintről és a tökéletes emésztésről. Ugyanakkor a kálium és a magnézium védi a szívet, a kalcium pedig erősíti a csontokat és a fogakat.
A B-vitaminok számtalan módon segítik szervezetünkben az anyagcsere-folyamatokat, a különböző anyagok beépülését, illetve lebontását, s a lecitinnel karöltve erősítik idegrendszerünket, a vas segítségével pedig a vérképzést. Ellenálló képességünkre is nagy hatást gyakorolnak az apró borsószemek: a béta-karotin, a C-vitamin és a cink mind erősíti az immunrendszert.
Hasonló a hatása a szaponinnak is, de ráadásul csökkenti a koleszterinszintet és a bélrák kialakulásának kockázatát. A flavonoidok gátolják a baktériumok és a vírusok szaporodását, védik a sejteket a szabad gyökökkel szemben, gyulladásgátló hatásúak, javítják a vérkeringést. A proteázinhibitor is rákmegelőző hatású, s a ballasztanyagokkal együtt szabályozza a vércukorháztartást.
A száraz borsót felhasználás előtt több órára – vagy egész éjszakára – be kell áztatni. Főzéshez friss vizet használjunk, ne az áztatóvizet: így elkerülhetjük a puffadást.
Rizibizi
Hozzávalók (2 személyre)
1/2 fej hagyma, 3 kávéskanál vaj, friss zöldborsó, kb. 4 dl forró zöldségalapié, 125 g rizottórizs, só, őrölt bors, 20 g reszelt parmezán sajt, 1 evőkanál finomra vágott petrezselyem
Elkészítés
A hagymát megtisztítjuk, kockákra vágjuk, 1 evőkanál vajon megpároljuk. Hozzáadjuk a zöldborsót, pár percig tovább pároljuk. Felöntjük egy kevés zöldséglével, 5 percig főzzük, majd hozzáöntjük az egész zöldséglevet, és amikor felforrt, hozzáadjuk a rizst. Sózzuk, borsozzuk, folytonos keverés mellett kb. 20 perc alatt puhára főzzük. Végül hozzákeverjük a maradék vajat, a reszelt sajtot és a petrezselymet.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.