Padlizsán származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Ön főzi vagy párolja a padlizsánt? Hát akkor nem csoda, ha unalmasnak találja! Zsírral vagy anélkül, de a padlizsánt sütni vagy grillezni kell, akkor is, ha szivacsként szívja magába a zsiradékot, mert csak így érvényesül diós aromája. Elkészítéséhez mindig a legfinomabb olívaolajat használjuk, akkor a kulináris élvezetek mellett nem szorul háttérbe az egészségi szempont sem. A padlizsán és az olívaolaj csodálatos páros a koleszterinszint csökkentésére és a magas koleszterinszintből fakadó betegségek elkerülésére.
Honnan származik a padlizsán?
A padlizsán növénytanilag a burgonyafélék családjához tartozik. Az Indiából származó, de egész Ázsiában elterjedt, tojásgyümölcs néven is ismert növény kifejlődéséhez meleg éghajlati viszonyokra van szükség, legjobban a 25-30 °C-ot kedveli. Európába arab és török közvetítéssel került a 16. század közepén – nem véletlenül hívják nálunk török paradicsomnak is -, és terjedt el a termesztésére alkalmas klímájú vidékeken.
Míg Közép-Európában leginkább a lilás héjú változatot ismerik, Dél-Európában, de mindenekelőtt az arab országokban sokkal szélesebb a választék: ott van sárga, zöld, fehér, narancssárga és zöld-fehér márványos héjú változat is.
Formavilága hasonlóképpen gazdag: létezik uborka alakú, buzogány formájú, tojás, könnycsepp és golyó alakú, de akár egy méter hosszúra is megnövő, kígyó alakú változata is. A padlizsán húsa mindegyik esetében fehér, amely elszórtan számtalan apró magot is magába foglal, ez minden további nélkül fogyasztható.
Milyen alkotóelemekből áll?
A padlizsán – rokonaihoz, a zöldpaprikához és a paradicsomhoz hasonlóan – kalóriatartalmát illetően a pehelysúlyú kategóriába tartozik. 100 g gyümölcshús mindössze 17 kilokalóriát tartalmaz. Ennek egyszerű a magyarázata: igen magas a víztartalma, csupán 1% fehérjét, 2,5% szénhidrátot és 0,2% zsírt tartalmaz.
Ugyanakkor magasnak számító, 3%-os a ballasztanyagtartalma. Ezt, mint ismeretes, a kalóriaszámításnál nem kell figyelembe venni, mert szervezetünk ebből nem jut energiához. A padlizsánban sokféle ásványi anyag és nyomelem van, bár nem igazán számottevő mennyiségben. Ideszámíthatjuk a káliumot, a rezet és a mangánt. A vitaminokkal kicsit jobb a helyzet: a C-vitamin és B-vitamin, folsav, niacin és pantoténsav mellett tartalmaz zsírban oldódó béta-karotint is. Ízét egy keserű aromaanyag adja.
Legfontosabb tudnivalók a padlizsánról dióhéjban
- A padlizsánt nem szabad túl hideg helyen tárolni. Sütés vagy grillezés előtt ajánlatos a felszeletelt padlizsánt besózni, majd a kivált nedvességet törlőpapírral felitatni.
- A padlizsán ideális cukorbetegek számára, minthogy alig tartalmaz szénhidrátot, viszont magas a ballasztanyagtartalma, tehát remek eszköz a vércukorszint kordában tartására.
- Az indiai természetgyógyászat vérképző, vízhajtó és gyulladáscsökkentő szerként alkalmazza a padlizsánt, mindenekelőtt bél panaszok esetén. De segíti a légúti megbetegedések és a reuma gyógyítását is.
- A nyári hónapokban hazai termékkel találkozunk a piacokon, üzletekben, a téli, tavaszi hónapokban kapható padlizsán mediterrán országokból származó import.
Egészségtani jelentősége
Alacsony kalóriatartalma következtében a padlizsánt akár fogyókúrás zöldségnek is nevezhetnénk, mivel azonban többnyire bő olajban sütik ki, ez mégsem egészen igaz. Testsúlyunkra azonban mindenképpen kedvező hatást gyakorol, mivel káliumtartalmánál fogva vízhajtó hatású, így segít abban, hogy a vesén keresztül kiürüljön szervezetünkből a szövetekben megkötött vízmennyiség.
A ballasztanyagok – amelyek többsége a héjban és a magokban található – serkentik a bélműködést és a koleszterin kiválasztását, ezzel segítik a bélrák veszélyének elkerülését. A keserű aromaanyag növeli az emésztőnedvek mennyiségét, és pozitívan hat a koleszterinszintre.
A réz és a folsav együttes hatása kedvező a vörösvértestek képződése szempontjából. A C-vitamin és a mangán segíti a kötőszövetek működését, továbbá összhatásukban antioxidánsok, így jelentős szerepük van a szabad gyökök elleni harcban.
Ha a padlizsán héján barna foltokat találunk, arra következtethetünk, hogy vagy túl érett, vagy már nem friss. Az éretlen padlizsánban a zöld paradicsomhoz hasonlóan egy szolanin nevű alkaloida található, ezért nyersen semmiképp sem szabad fogyasztani.
Padlizsán paradicsommártásban
Hozzávalók (2 személyre)
50 dkg padlizsán, só, 3 evőkanál olívaolaj, 5 gerezd fokhagyma, 40 dkg paradicsom, 1 dl zöldségalaplé, őrölt bors, 1/4 kávéskanál őrölt fahéj és szegfűbors.
Elkészítés
A hámozott, mosott padlizsánt 1 cm vastag szeletekre vágjuk, besózzuk, 1/2 óráig állni hagyjuk. Letörölgetjük, 2 evőkanál forró olajon megpirítjuk, majd félretesszük. A csíkokra vágott fokhagymát a maradék olajon átforgatjuk, rátesszük a feldarabolt paradicsomot, felöntjük a zöldséglével. Sózzuk, fűszerezzük, és mártássűrűségűre főzzük. Kivajazott tűzálló tálra tesszük a padlizsánszeleteket, ráöntjük a paradicsommártást. Előmelegített sütőben 200 °C-on 15 percig átsütjük.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.