Rozs származása, alkozóelemei, élettani hátasi
A szélben hajladozó rozsmező sokakban önkéntelenül is a tökéletes egészség asszociációját kelti. És nem véletlenül: a rozs már régóta igen fontos tápanyagforrás a benne rejlő emésztést segítő ballasztanyagok, az értékes fehérjék, az energiát adó keményítő, számos, anyagcserét serkentő vitamin, valamint a csontokat és az izmokat erősítő ásványi anyagok következtében.
Korunk táplálkozástudományi szakemberei pedig bebizonyították, hogy a rozstartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztása jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy eredményesek legyünk a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a rákkal folytatott harcban.
Honnan származik a rozs?
A rozs termesztése már igen régen megkezdődött mindenfelé, ahol szélsőséges időjárási viszonyok alakultak ki: magas fennsíkokon, száraz vidékeken, hűvös éghajlatú területeken. A robusztus északi kelták, germánok és szlávok számára ideális étek volt a tápláló rozskása. A rozstermékek fogyasztása napjainkban is inkább az északi vidékeken jellemző, semmint délen; az oroszul kvasz néven ismert erjesztett ital kizárólag kovászolt, savanykás rozskenyérből állítható elő.
A rozskenyér készítésének ugyanis elengedhetetlen feltétele a savanyítás, minthogy a búzalisztből készült kenyértől eltérően a rozskenyér belének keményítőszerkezete csak savanyú közegben marad stabil. A savanykás kenyér igen ízletes, hosszú ideig friss marad, és természetes módon ellenáll a penészgombáknak. Teljes őrlésű rozskenyérnek csak az a termék minősül, amely legalább 90%-ban teljes őrlésű rozslisztből készül. Otthoni kenyérsütéshez tanácsos az ilyen típusú rozslisztet választani, mert ez tartalmazza legnagyobb mértékben a rozsban található értékes anyagokat.
Milyen alkotóelemekből áll?
A teljes rozsszem számtalan jóféle anyagot kínál számunkra, elsősorban szénhidrátot, keményítő formájában, valamint ballasztanyagokat. A rozs az egyik legértékesebb, legkiegyensúlyozottabb fehérjeforrás, mivel jelentős mértékben tartalmaz lizin nevű aminosavat. A többi gabonaféléhez hasonlóan ebben is sok, anyagcserét serkentő B1, B2– és niacin vitamin található. Az ásványi anyagok közül tartalmaz kalciumot, káliumot és magnéziumot, de vasat és cinket is
A kovásszal készült kenyérből ezek az ásványi anyagok különösképpen jól hasznosulnak a szervezetben. A többi gabonaféléből készült terméktől eltérően ugyanis az ásványi anyagok – a kovász savanyúságának hatására – már ki tudnak válni a gabonaszemben található fitinsavból, amely egyébként gátolja az ásványi anyagok kioldódását. A rozs emellett gazdag másodlagos növényi anyagokban is, ezek közül leginkább említésre méltó lignantartalma.
Legfontosabb tudnivalók a rozsról dióhéjban
- Két szelet (150 g) rozskenyér biztosítja napi ballasztanyag-szükségletünk felét, s ez elegendő ahhoz is, hogy a vérbe megfelelő mennyiségű rákmegelőző hatású lignan kerüljön.
- A kovásszal készült kenyér csak kevés fitinsavat tartalmaz. Ez előnyös szervezetünk számára, mert könnyebben tudja hasznosítani az ásványi anyagokat és nyomelemeket.
- Gabonatermékeket érdemes reform élelmiszerboltban vásárolni, mert a biotermékek lényegesen kevesebb növény védőszer maradványtartalmának.
- A vízben elkevert rozslisztből készített pakolás eredményesen gyógyítja a furunkulust és a hasonló bőrbetegségeket.
- A természetgyógyászok központi anyagcsere szervünk, a máj tevékenységének erősítésére javasolják a magas káliumtartalmú rozskészítmények fogyasztását.
A rozs egészségtani jelentősége
A rozs magas ballasztanyag-tartalma miatt is sokoldalúan egészséges táplálék. A ballasztanyagok serkentik az emésztést, egyrészt azért, mert ezt alaposan meg kell rágni, másrészt, mert a gyomorban megduzzadva terjedelmessé válnak (a habzsolva étkezők esetében egyre gyakoribbak az ínyproblémák, és ők hajlamosabbak a fogszuvasodásra is). A ballasztanyagban gazdag táplálék jóllakottá tesz, elősegíti a koleszterinszint és a vércukorszint csökkentését – ezek a hatások hozzájárulhatnak a testsúly csökkentéséhez, az alak megőrzéséhez is.
A ballasztanyagok ugyanakkor tisztítják is a bélrendszert, ami nemcsak az immunrendszernek tesz jót, de közvetlenül rákmegelőző hatású is. Ezt tovább erősíti a rozs magas lignantartalma. Ez a rozsszem maghéjában található természetes rákellenes anyag a gyenge ösztrogénhez, az úgynevezett fitoösztrogénhez hasonló, s épp ezért a hormonhatásra kialakuló rákbetegségekkel, a mellrákkal és a méhnyakrákkal szemben nyújt védelmet. A növény magas lizintartalmánál fogva a rozsban található fehérje értékesebb annál, amit a búza tartalmaz.
A kenyér sötét színe önmagában nem jelenti, hogy teljes őrlésű. A barna szín származhat cukorszirup vagy malátaliszt hozzáadásából is. Vásárláskor bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban teljes értékű terméket választottunk-e.
Írós rozszsemle
Hozzávalók (6-8 darabhoz)
1 zacskó szárított élesztő, 20 dkg rozsliszt, 3/4 kávéskanál só, 3/4 kanál sütőpor, 21/2 evőkanál vaj, 125 g író, liszt a kinyújtáshoz, vaj a kisütéshez
Elkészítés
Az élesztőt 2 evőkanál langyos vízben feloldjuk. Keverőtálban összekeverjük a lisztet, a sót, a sütőport, majd hozzáadjuk a vajat és az írót. Hozzáadjuk az élesztőt, és addig kavarjuk, míg a tészta el nem válik az edénytől. A tésztát ki lisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk, majd feltekerjük. Feldaraboljuk, és cipócskákat formázunk belőle. Kivajazott tepsibe helyezve, meleg helyen 15 percig kelesztjük. 220 °C-ra előmelegített sütőben az alsó rácson 20 percig sütjük.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.