Spenót származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Popeye, a rajzfilmfigura sokat tett e zöldségféle népszerűsítése érdekében. Az csak a tengerésztörténet része, hogy a spenót emberfeletti erőt ad, igaz viszont, hogy sok fontos tápanyagot tartalmaz. Az sem igaz, hogy rengeteg vas van benne: egy tábla csokoládéban csaknem kétszer annyi vas van, mint 100 g spenótban. Egyesek szerint a legenda egyszerűen nyomdahibán alapul, mások úgy vélik, összetévesztik a friss és a szárított spenót mennyiségében található vas mértékét. Ami biztos: a spenótban másféle értékes anyagok rejlenek.
Honnan származik a spenót?
A spenót őshazája feltehetően valahol a perzsa-arab térségben van. Az arabok hozták magukkal az Ibériai-félszigetre, s onnan vált az európai konyha részévé. A zöldségről írásos emlék a 15. századból maradt fenn, amelyben gyógynövényként tesznek róla említést. Többek között emésztési problémák orvoslására alkalmazták.
A 16. században Medici Katalin vitte Firenzéből a francia udvarba ezt a zöldségfélét, ő honosította meg konyhai felhasználását. A spenótágyon tálalt ételek jelzője ma is „firenzei módra”.
A kedvelt zöldségféle elsősorban a mérsékelt éghajlatú vidékeken terem meg. Legnagyobb mennyiségben az Egyesült Államokban, Hollandiában és a skandináv országokban termesztik. A műtrágyázás következtében a levelek jelentős mennyiségű nitrátot tartalmazhatnak. Bár a rendelkezések hagyományos termesztésre is meghatározzák a megengedett legmagasabb nitrátértéket, a bio-termesztésűnél túlzott nitrátmennyiség kevésbé fordulhat elő.
Milyen alkotóelemekből áll?
Az elemzések eredményei szerint a spenót jelentős mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz, van benne kálium, kalcium, nátrium, foszfor, magnézium, cink és réz. Ezek közül is kiemelkedik a kálium mennyisége: 100 g zöldség 450 mg-ot tartalmaz. Vitaminjai: béta-karotin, bizonyos B-vitaminok, folsav, valamint a C- és az E-vitamin elsősorban a nyers spenótban találhatók.
A többi leveles zöldségféléhez hasonlóan a spenótnak is jó része víz, van benne némi fehérje, szénhidrát és ballasztanyag és elhanyagolható mennyiségű zsír, így energiatartalma 100 grammra számítva mindössze 15 kilokalória. A spenót viszonylag nagy mennyiségű oxálsavat tartalmaz, aminek az a hátránya, hogy megköti a spenótban és a többi táplálékban található értékes kalciumot és vasat.
Az oxálsavhoz kötött ásványi anyagokat a szervezet már nem tudja beépíteni, így azok gyakorlatilag felhasználatlanul távoznak szervezetünkből. Ezért fontos, hogy a spenóthoz fogyasszunk kalciumban gazdag ételt, pl. joghurtot vagy sajtot, valamint vastartalmú ételeket, húst vagy halat.
Legfontosabb tudnivalók a spenótról dióhéjban
- A spenót fogyasztásakor vegyünk magunkhoz valamilyen formában C-vitamint, ez megakadályozza, hogy a spenótban található nitrát nitritté vagy nitrózaminná alakuljon át.
- A mélyhűtött spenót jobb, mint amilyen a híre: 100 g friss spenót 17 mg vitamint tartalmaz, kétnapi tárolás után ebből már csak 4 mg marad meg.
- A mélyhűtött változatban viszont legalább 15 mg vitamin megmarad.
- A terhes anyák számára nélkülözhetetlen: a spenóttal sok folsavhoz jutnak, ami létfontosságú a magzat egészséges fejlődéséhez és növekedéséhez.
- 50 g spenót fedezi napi magnéziumszükségletünket. Ez az ásványi anyag erősíti a szívet és az érrendszert, aktivizálja az anyagcserét, s a kalciummal együttműködve lassítja a csontritkulás kialakulását.
- Figyelem: a köszvényesek lehetőleg mellőzzék a spenót fogyasztását, mivel purintartalma növelheti a vér húgysav-tartalmát.
A spenót egészségtani jelentősége
A spenót fontos ásványianyag-forrás a szervezet részére, részt vesz a csontállomány felépítésében, megőrzésében, valamint jelentős mértékben befolyásolja a szervezet elektrolit-háztartását. A benne található folsav a növekedés elősegítése mellett szerepet játszik az idegrendszer működésében is. Ballasztanyagai balzsamként hatnak a bélrendszerre, serkentik annak tevékenységét, így megakadályozzák a székrekedés kialakulását, hozzájárulnak az egészséges bélflóra kialakulásához. Sokféle vitamintartalma (béta-karotin, C- és E-vitamin) segíti a szervezetet abban, hogy eredményesen küzdjön meg az érelmeszesedést, szívinfarktust, szélütést, szürke hályogot vagy rákot kiváltó káros szabad gyökökkel.
Érdemes a mélyhűtött spenótot választani. A kutatások beigazolták, hogy a szakszerű gyorsfagyasztáskor a C-vitamin-tartalomnak mindössze 20%-a vész kárba. A friss spenót a zöldségboltban szokásos tárolás során már egy nap alatt ennyi veszteséget szenved el.
Joghurtos spenótleves
Hozzávalók (2 személyre)
250 g mélyhűtött leveles spenót, 5 dl szárnyas húslevesalaplé, ½ fej vöröshagyma, 1 evőkanál vaj, só, őrölt bors, 250 g joghurt, 1 evőkanál liszt, 2 tojás sárgája, 2 kávéskanál citromlé
Elkészítés
A mélyhűtött spenótot a húslevesben lassan kiolvasztjuk. A leveleket kivesszük, kinyomkodjuk, kissé hűlni hagyjuk, majd finomra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, kockákra vágjuk, a vajon megpároljuk. Felöntjük a levessel, hozzáadjuk a spenótot, sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt kb. 10 percig főzzük. Tálkában simára keverjük a joghurtot, a citromlevet, a tojássárgáját és a lisztet, és szűrőn keresztül a leveshez adjuk. Takarékon további 10 percig főzzük.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.