Élelmiszerek

Zeller származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Az ernyősvirágzatúak közé tartozó zellerről a néphit úgy tartja, hogy jót tesz a férfiasság­nak. A zeller ennél azonban sokkal többre képes: körkörös védelmet nyújt a szervezet­nek, tisztítja a vesét, a húgyhólyagot, a húgyvezetéket, de az emésztés elősegítésével a bélrendszert is, emellett segít elkerülni a gyulladások kialakulását. Mindez a ballaszt­anyagok mellett a benne található terpéneknek köszönhető. Mindazonáltal feltételezhe­tő, hogy a legkorszerűbb elemzési eljárások ellenére még mindig nem sikerült izolálni a zeller valamennyi hatóanyagát.

Honnan származik a zeller?

Már az ókori egyiptomiak is értékes növénynek tartották, a sírfeltárásokkor a halott mellett gyakran találtak zellert is, a halotti tor során pedig különlegességként tálalták fel. A görögök és a rómaiak a zellert az Alvilág istenének szen­telték, szintén a temetkezések után fogyasztották, de a síremlékek díszítésére is használták. Homérosz is említést tesz róla az Odüsszeiában, a győzteseket szokás volt zel­lerszárral megkoronázni. Achilles lovát gyógyította vele, Hippokratész pedig megállapította róla, hogy jól használ­ható idegesség ellen.

A zeller nyugtató és hangulatjavító hatását a modern kutatási eredmények is megerősítet­ték. Európában a középkor óta ismeretes, először 1543-ban történik róla gyógyírként említés, Leonhart Fuchs (1501-1566) tübingeni botanikusprofesszor füvesköny­vében. A 18. századig azonban csak a kolostorkertekben és főúri kastélyok konyhakertjeiben termesztették. Nap­jainkban többnyire az északi félteke enyhén sós földjein terem.

A felénk ismeretes fajtákat Itáliában fejlesztették ki a 17. században. Fajtája és felhasználása szerint isme­rünk zellergumót és zellerzöldet, valamint a zellerszárat, más néven halványító zellert.

Milyen alkotóelemekből áll?

Az erősen illatos zellert régóta termesztik gyógynövény­ként, fűszernövényként, illetve zöldségként. Erős aromá­ját a benne található illóolajoknak köszönhetjük. Ezek egyik fő alkotóeleme a D-limolén, egy terpénfajta, amely jelentős mértékben segíti az anyagcserét.

Mind a zellergumónak, mind a halványító zellernek jelentős a ballaszt­anyag-tartalma.

Szénhidrátok és fehérjék mellett található benne A- és C-vitamin, valamint a B-vitamin-csoport 1-2 képviselője (B6 és pantoténsav). A halványító zeller a zellergumónál is több vitamint tartalmaz. Az ásványi anyagok és nyomele­mek közül tartalmaz kalciumot, káliumot, magnéziumot, nátriumot, vasat és foszfort.

Legfontosabb tudnivalók a zellerről dióhéjban

  • A zeller alapélelmiszer, segít semlegesí­teni a fölösleges gyomorsavat, s így rendben tartani a szervezet kedvező sav-bázis egyensúlyát.
  • A vér magas húgysavtartalma gyakran köszvény kialakulásához vezet. A zeller tisztítja a vesét, így csökkenti a vér húgysavtartalmát.
  • A böjtkúra megkezdésekor a glaubersóhoz zellerlét is adnak. 20 dkg zellernek olyan magas a ballasztanyag-tartalma (zellergumó esetében 8,4 g, halványító zellernél 5,2 g), hogy jelentős mérték­ben serkenti a bélműködést, meggyor­sítja a salaktalanítást.
  • A zellerben található gyulladásgátló és emésztést segítő anyagok következté­ben alkalmas a kellemetlen lehelet ki­alakulásának elkerülésére, emellett se­gíti a nyálelválasztást, s ezzel az emésztés folyamatának megindulását.

A zeller egészségtani jelentősége

A zellerben található kálium tisztítja a vesét és a húgyhó­lyagot. Ezzel serkenti a vizelet kiválasztását, tehát vízhaj­tó, s ezzel méregtelenítő hatású. Az illóolajok tágítják a vese szöveteit, ez még inkább elősegíti a felesleges anyag­csere-végtermékek kiürülését szervezetünkből.

A másod­lagos növényi anyagok, a terpének, a zeller jellegzetes aromájának biztosítása mellett szerepet játszanak abban is, hogy bizonyos vesekövek természetes úton távozzanak a veséből, illetve a húgyvezetékből, illetőleg megaka­dályozzák ilyen típusú vesekő kialakulását. A terpének védenek a fájdalmas húgyúti és bélrendszeri gyulladások ellen is. A belekben – a ballasztanyagokkal karöltve – ha­tásosak a székrekedés elkerülésére.

A kétféle B-vitamin, a B6 és a pantoténsav pozitív hatással vannak lelki életünk­re, s a zellerben ugyancsak megtalálható magnéziummal együttműködve hatásosak a stressz elkerülésében. Ehhez hozzájárul még a kalcium-magnézium duó, amely gon­doskodik az izomzat ellazulásáról.

A zellernek többféle gyógyító és csillapító hatása van, melyekre tudatosan alkalmaz­hatjuk. Alkalmas például arra, hogy meg­szabaduljunk valamilyen élelmiszer-allergi­ától. Emellett képes kedvező kölcsönhatásba lépni bizonyos antibiotiku­mokkal és az orbáncfűvel.

Gyömbéres zellerpüré

Hozzávalók (2 személyre)

1 zellergumó, só, kb. 60 g tejszín, 1 ká­véskanál reszelt friss gyömbér, reszelt sze­recsendió, 1 evőkanál finomra vágott zel­lerzöld

Elkészítés

A zellert héjastul, sós vízben kb. 1 óra hosszat főzzük. Hidegvízzel leöblítjük, meghámozzuk, kockákra vágjuk, majd a tejszínnel turmixban elpépesítjük. Ami­kor már sima, krémes lett, megsózzuk, hozzáadjuk a gyömbért és a szerecsen­diót. Tálkákba töltjük, tetejét megszórjuk finomra vágott zöldjével.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.