Kukorica, ősi gyógymód a vesekő ellen
A kukorica a pázsitfűfélék (Gramineae) családjába tartozó, termesztett, egyéves, egyszikű növény. Őshazája Közép-Amerika, Mexikó. A legősibb kukoricamaradványokat a dél-amerikai Tehuacán-völgyi barlangrendszerben találták, melyek kb. i. e. 5200-4000-ből származnak. Egy másik ősi lelet az USA Új-Mexikó államában lévő Bat Cave (Denevér-barlang) üregeiből került elő.Ezek a kukoricacsövek a maihoz képest igen kicsik voltak (5-7 cm], korukat 3000-3500 évre becsülték a radiokarbon kormeghatározó módszer alapján.
Az elmúlt évezredek alatt a növény méreteiben, termőképességében hatalmas változásokon ment át, de alapvető botanikai sajátosságai ugyanazok maradtak. Jelenleg a trópusokon és a mérsékelt övben termesztik. Bojtos gyökérzete van. Szára 1-2,5 m magas, üreges. Levele 60-70 cm hosszú, 7-8 cm széles, lándzsa alakú, párhuzamos levélerezetű, ép szélű. Virágai egyivarúak, fajtától függően júniustól augusztusig nyílnak, a porzós virágok a szárak csúcsán, a termős virágok – torzsavirágzata levelek hónaljában állnak.
A virágokat virágzati buroklevél (csuhé) takarja. A torzsa csúcsán lógnak a hajszálszerű, 0,1-0,2 mm vastag, kb. 20 cm hosszú, sárgás vagy rozsdabarna színű bibék (kukoricabajusz). Termése szemtermés. A sárga színű szemeken kívül számtalan fajtaváltozat van (fehér, piros, vörös, kék színű szemek). Ugyanilyen változatos a magok mérete és formája is. A drogot a torzsavirágzat beporzás előtt gyűjtött bibeszálai adják. A „kukoricabajuszt” gyorsan szárítják. Jellemzően „kukoricaszagú” édeskés ízű.
Alkalmazás:
Teáját a húgyutak gyulladásos folyamatainak gyógyítására használják, a szabály alapján, forrázással készítik. Vesekő képződésére való hajlam esetén más növényekkel társítva (pl. aranyvessző, zsurló] reuma, kösz vény, vesehomok, hólyaghomok, vizelettartási problémák kezelésére fogyaszthatjuk. Vércukorszint-csökkentő, salaktalanító, vízhajtó, fogyasztó teakeverékek alkotórésze. Naponta 3-4 csésze tea fogyasztása javasolt. Folyamatosan alkalmazható ,mellékhatása nincs.
A kukorica magját sokféle módon felhasználják. A magból kukoricadarát, kukoricalisztet őrölnek, melyek elfeledett, tápláló ételek alapjául szolgálnak. A kukoricacsírából hideg sajtolással magas ásványianyag- és vitamintartalmú, telítetlen zsírsavakban gazdag olaj nyerhető, melyet étkezési célokra használnak.
Milyen alkotóelemekből áll?
A kukorica 65%-a szénhidrát, s több mint 9% ballasztanyagot tartalmaz. Cukortartalma lényegesen magasabb a többi gabonaféléénél, ez a magyarázata a csemegekukorica édes ízének. 9%-os fehérjetartalma kissé elmarad a búzáétól és a rozsétól. így nincsenek benne olyan létfontosságú aminosavak sem, mint a lizin és a triptofán, ez azonban fehérjében túlságosan is gazdag civilizációs táplálkozásunk mellett nem jelent problémát – ez a hiányossága egyszerűen pótolható, ha a kukoricát tejjel vagy hüvelyessel együtt fogyasztjuk.
A kukoricában nincs sikér, van viszont benne jelentős mennyiségű karotinoid – ez adja a magok sárga színét, valamint többféle B-vitamin. E-vitaminhoz abban az esetben juthatunk belőle, ha a csírát is felhasználjuk. Emberi fogyasztáskor fontos szerepet játszik a növényi védőanyag, a proteázinhibitor is.
Legfontosabb tudnivalók a kukoricáról dióhéjban
- Mivel a kukoricában található cukor lassan szívódik fel, fogyasztása előnyös cukorbetegek számára is, magas ballasztanyaga következtében pedig jól alkalmazható fogyókúrához is.
- Az izolált kukoricafehérje különböző zöldség-, gomba- és fűszernövény-aromakivonatokkal együtt folyékony ételízesítő szer, amelyet Július Maggi 120 éve kísérletezett ki.
- Aki el akarja kerülni a génmódosított kukoricát, jobban teszi, ha bioboltban, reformboltban vásárol. Az itt kapható cornflakes nem tartalmaz mesterséges aromát, és kapható cukormentes változatban is.
- A kukoricacsíra sokféle gyártási eljárás „mellékterméke”, melyből értékes kukoricaolajat készítenek. 3-4 evőkanál olaj fedezi napi E-vitamin-szükségletünket.
A kukorica egészségtani jelentősége
Karotinoidban gazdag élelmiszerként a kukoricának egész sor egészségjavító hatása van: kétféle karotionid, a lutein és a zeaxantin védi szem hártyánkat, segíti látásunk megőrzését, de véd a káros szabad gyököktől is, így csökkenti a rák, a szívinfarktus, illetve a szélütés kialakulásának kockázatát. A legfrissebb tudományos kutatások szerint e karotinoidoknak szerepük lehet a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulásának elkerülésében.
A kukoricában található proteázinhibitorok elősegítik a szervezet megújuló mechanizmusát, és védik a sejteket a rákos megbetegedésektől. Ehhez a tevékenységhez előnyösen járulnak hozzá a kukorica ballasztanyagai, amelyek elősegítik a rákkeltő anyagok gyors, természetes távozását szervezetünkből. A gluténmentes kukorica igazi áldás mindazok számára, akik allergiás megbetegedésük miatt nem fogyaszthatnak sikértartalmú gabonaféléket.
A kukoricadara előállítása során gyakran eltávolítják értékes összetevőit, a héjat és a csírát. Ezért lehetőleg reform élelmiszerboltban vásároljuk kukoricadarát vagy lisztet.
Kukoricakrokett túróval
Hozzávalók (2 személyre)
130 g konzerv morzsolt kukorica, 5 dkg túró (vagy friss sajt), 1 szál sárgarépa, 1 gerezd fokhagyma, 1 tojássárgája, 2 evőkanál kókuszreszelék, só, őrölt bors, 1 evőkanál kukoricaliszt, 2-3 evőkanál olaj, 1 evőkanál finomra vágott petrezselyem
Elkészítés
A morzsolt kukoricát lecsepegtetjük, majd 1 evőkanál túróval együtt botmixerrel elpépesítjük. A megtisztított sárgarépát a kukoricához reszeljük. A fokhagymát hozzá nyomjuk, majd hozzákeverjük a tojássárgáját, a kókuszreszeléket és a kukoricalisztet, sózzuk, borsozzuk. A masszából 6 db lapos krokettet formázunk, és forró olajban mindkét oldalukon 3-3 percig sütjük. A felesleges olajat papírtörlőn leitatjuk. A maradék túróval elkevert petrezselyemből minden krokett tetejére teszünk egy mokkáskanálnyit.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.