• gyermek
• női problémák
• szülő
• terhesség

Terhesség és anyaság – felelős döntés, mely egy életre szól

A terhesség, a szülés és az anyaság minden módon megváltoztatja életünket. Mindegyik esemény kihívást jelent és számos élménnyel gazdagít; a legjobb úgy belekezdenünk, hogy tudjuk, mi vár ránk.

Ritka kivétel, de előfordul, hogy egy nő egyetlen jelből azonnal tudja, terhes

A legtöbbünknek egy kimaradt vérzésnél valamivel többre van szükségünk ahhoz, hogy biztosak legyünk a dologban.

Orvosi rendelőben, családtervezési központban is kaphatunk terhességi tesztet, de vény nélkül gyógyszertárban, sőt gyakran drogériában is hozzájuthatunk. Tudnunk kell azonban, hogy ezek a tesztek nem tökéletesen megbízhatók. A terhességi tesztet hat héttel az utolsó havivérzés után indokolt elvégezni. A terhesség a legbiztosabban fizikai és ultrahangvizsgálattal állapítható meg.

Ebben a fázisban már tapasztalhatjuk a terhesség korai jeleit, például a hányingert, a fáradtságot, a gyakoribb vizelési ingert, a mellek megduzzadását és érzékenységét, a székrekedést; az is előfor dul, hogy undorodunk korábban kedvelt ételektől, és megkívánunk addig nem éppen kedvünkre való ételeket.

A terhesség időszaka három trimeszterre osztható, melyek közül az elsőben leginkább veszélyeztetett a magzat

A terhesség első tizenhárom hetében a változások gyors ütemben zajlanak:

• 3-4. hét: Az embrió nem nagyobb egy rizsszemnél, amikor megtapad a méhben.
• 4-5. hét: Elkezdenek kifejlődni a szervrendszerek.
• 5-6. hét: Kezd kialakulni a fej, és már ver a szív. Ez ultrahangvizsgálattal kimutatható.
• 6-8. hét: Minden belső szerv kezdeménye kifejlődött, az embrió kb. 2,5 cm hosszú. A végtagok, amelyek kezdetben csupán apró bimbók, már láthatók.
• 10-11. hét: A magzat mozog (bár ezt még nem érezzük), kialakult a szem, és kialakulóban vannak a kéz- és lábujjak.
• 12-13. hét: Kialakultak a külső nemi szervek; az arcvonások felismerhetők; az izmok erőssége nő, a mozgás élénkebbé válik. Az embrió hossza 7,5 cm.

Az első terhességi vizsgálatra általában a 12. hét előtt kerül sor. Ekkor ultrahangvizsgálatot végeznek a magzat életkorának megállapítására, a szívverés ellenőrzésére, illetve az esetleges ikerterhesség kiderítésére. A terhesgondozás az első három hónapban számos tesztből áll, melyek célja a kockázati tényezők kiszűrése. Az eredményeket közlik a párral.

Sok pihenés, kíméletes életmód és egészséges étrend javasoltak az első trimeszterben

Egyre fokozódó fáradtságot fogunk tapasztalni. Ragadjunk meg minden alkalmat a pihenésre, és táplálkozzunk egészségesen. Együnk rendszeresen, legalább naponta háromszor, és kerüljük a gyors ételeket, valamint az alkoholt. Ha tehetjük, naponta három kiadós étkezés helyett inkább öt-hat kisebbet iktassunk be. Kerüljük a potenciálisan veszélyes ételeket, amelyek kórokozókat tartalmazhatnak: a pasztörizálatlan tejet, a lágy, penészes sajtokat (camambert, márványsajt), a lágy, gépi adagolású fagylaltot, az üzletben csomagolás nélkül tárolt húskészítményeket, az előfőzött vagy elősütött szárnyashúst és a mirelit készételeket.

A második trimeszter: a közérzet javul ezekben a hónapokban, ez a várandósság legszebb időszaka

• 14-16. hét A magzat teljesen kialakult, valamennyi létfontosságú szerve
• 16-18. hét Elkezdhetjük érezni a magzat mozgását, ahogy rúg, ütközik, forgolódik és nekinyomódik a méh ruganyos falának. (Ebben a terhességi korban a többedszer terhesek már érzik az apró mozgásokat; az első babájukat váró nők csak a 20. hét körül.)
• hét Kezdenek kialakulni a fogak az állkapocsban, és növekedésnek indul a haj. A magzat körülbelül 25 cm hosszú.
• hét Kialakultak a körmök, megkezdődik az ujjszopás és a csuklás (a szopás és a nyelés koordinálására, amely a születés utáni táplálkozáshoz szükséges).

Azonnal kérjünk orvosi segítséget, ha:

• néhány óránál hosszabb ideig nem érezzük a magzatmozgásokat;
• fogyunk;
• -hüvelyi vérzés lép fel;
• erős hasi fájdalmakat érzünk;
• folyamatos és erős fejfájás jelentkezik;
• testhőmérsékletünk 38,5 °C vagy annál magasabb;
• homályosan látunk;
• lábunk vagy kezünk megdagad;
• hányunk;

27. hét: Kialakul a zsírréteg, kívülről pedig viaszos máz borítja a magzat testét, amely védi a folyamatosan magzatvízben fürdő bőrét. A magzat hossza körülbelül 37 cm.

Előfordulhat emésztési zavar és székrekedés, akárcsak a korábbi hónapokban, bár az ételek óvatos kiválasztása segít, ahogy az is, ha elegendő időt szánunk az étkezésekre. Az emésztés hosszabb ideig tart. Mindennap szenteljünk időt valami örömteli tevékenységnek, de ne felejtsük, hogy nagyon könnyen el fogunk fáradni, ezért rendszeres pihenésre van szükségünk. Kezdjük el a medencefenéki izmokat edző gyakorlatokat, és továbbra is gyalogoljunk és ússzunk. Ebben a fázisban rövidesen megjelenhetnek a terhességi csíkok. Ezekre nincs gyógymód, de ha kellően hidratáljuk a bőrt, és az ajánlott keretek között tartjuk a súlygyarapo-dást, csökkenthetjük a csíkosodást.

Az utolsó trimeszter

Érdemes előre tudni, hogy milyen jelek esetén ajánlott azonnal orvosi segítséget kérni

Amikor a baba feje beilleszkedik a szülőcsatornába, hogy felkészüljön a születésre, kisebb nyomás nehezedik a bordákra és nagyobb a húgyhólyagra. A magzat koponyája egyes nőknél addig, amíg a szülés meg nem indul, nem illeszkedik be teljesen a medencebemenetbe. Érezhetünk enyhe „jóslófájásokat” (Braxton-Hicks-összehúzódások): ezek rövidek, átmenetiek és viszonylag renyhe fájások. Az emlők megduzzadnak, mivel a tejraktárakban fehérje és zsír halmozódik fel.

28. hét A magzat szinte teljesen kitölti a méhet, és fejjel lefelé fordulhat. Érezhetjük a rugdosást, a kezek kalimpálását.
29. hét Minden testrész és szerv kialakult, és megkezdődött a tüdők érése.
30. hét A baba feje valószínűleg lejjebb ereszkedik és beilleszkedik a medencébe, különösen első terhességnél. Több nyomást érezhetünk a medencetájékon, de kevesebb légszomjat. A baba súlya gyarapszik, hogy hatékony hőszabályozásra legyen képes a születés után. A szivárványhártya kék, a haj 2,5 cm hosszú is lehet. A köldökzsinór körülbelül 51 cm hosszú, rugalmas és csúszós, ezért nem valószínű, hogy ösz-szecsomózódik a magzati mozgások során. A magzat hossza körülbelül 46 cm.
31. hét Ekkorra már kevesebb helye van a babának, ezért a mozgás intenzitása csökken. A szemek időnként kinyílnak, és a baba képes érzékelni a fényt, a hanghullámokat. Hossza körülbelül 51 cm. A legtöbb baba ekkorra fejjel lefelé helyezkedik el, mivel a fej a test legnehezebb része. A magzat fejének a méhnyakra gyakorolt nyomása segíteni fogja a tágulást a szülés korai szakaszában.

Vajúdás és szülés

Honnan tudjuk, mikor érkezett el az idő?

• Rendszeres fájások jelentkeznek. Amikor elkezdődik a vajúdás, rendszeressé válnak a hasi görcsök és keményedések (körülbelül tízpercenként ismétlődnek), és negyven másodpercig vagy tovább tartanak. A vajúdás aktív szakaszában a fájások gyakoriak, két-három percenként jelentkeznek, és akár egy percig eltarthatnak. Ez nemcsak fájdalmas, de kimerítő is, mivel az anyának nem mindig marad ideje felkészülni a következő fájásra. Alkalmazhatunk helyes légzéstechnikát és fájdalomcsillapítást.
• A nyákdugó távozik. Rózsaszínes, véres váladék észlelhető: a zselészerű nyálka, mely terhesség alatt elzárta a méhnyakat, távozik, a méhszáj pedig tágul. A vér az anyától, és nem a magzattól származik, és nem ad okot aggodalomra: ez az úgynevezett tágulási vérzés.
• A magzatburok megreped. A magzatvíz elfolyik, ami nem jár fájdalommal;

Mire a szülés ideje elérkezik, a legtöbb baba fejjel lefelé helyezkedik el, néhányuk azonban far- vagy harántfekvéses pozíciót vesz föl. Farfekvés esetén hüvelyi szülés is lehetséges, de az orvos nagy valószínűséggel császármetszést fog javasolni.

A szülés folyamatának három szakasza van.

1. szakasz: A méh rendszeres időközönként összehúzódik, amíg a méhszáj átmérője kb. 10 cm-re tágul. Ez a vajúdás leghosszabb szakasza, akár hetekkel az aktív vajúdás előtt megkezdődhet.
2. szakasz: Miután a méhszáj teljesen kitágult, az összehúzódások és az anya nyomásai lefelé hajtják a magzatot a szülőcsatornában. Ez általában rövidebb szakasz, legfeljebb három óráig tarthat, s a végén megszületik az újszülött.
3. szakasz: A magzat születése után a méhlepény leválik a méhfalról, és a folytatódó összehúzódások hatására kilökődik. Ez kevesebb mint egy óráig tart.

Szülést segítő technikák

Ha az anya nem kapott megfelelő fájdalomcsillapítást, például epidurális érzéstelenítést, helyi (szeméremtesti) érzéstelenítést is alkalmazhatnak, hogy csökkentsék a beavatkozás kellemetlenségeit. Mind a fogó, mind a vákuum biztonságos szülészeti módszer, ha tapasztalt szakember alkalmazza, sőt gyakran biztonságosabb és gyorsabb, mint a császármetszés.

Császármetszést akkor végeznek, ha a méhnyak nem tágul ki teljesen, vagy ha a fogó és a vákuum nem alkalmazható.

A beavatkozás során metszést ejtenek a bikinivonal mentén, átvágva a hasfal és a méhfal rétegeit, majd óvatosan kiemelik a magzatot. Rétegről rétegre összevarrják az anya méhét és hasfalát. A császármetszés körülbelül egy óráig tartó, nagy műtét, amelyet epidurális, spinális vagy általános érzéstelenítésben végeznek.

Bizonyos helyzetekben, például a magzat farfekvésekor, programozott császármetszésre kerül sor, előre eltervezett időpontban. Sürgős császármetszést akkor végeznek, ha a magzatot rövid időn belül világa kell segíteni. Császármetszés mellett akkor is dönthet az orvos, ha a szülés már megindult. Ennek számos oka lehet, például ha a magzati szívhangok kóros eltérést mutatnak; ha a vajúdás nem halad előre az első szakaszban; ha súlyos praeeclampsia vagy eclampsia lép fel, vagy ha a szülést nem lehetséges fogóval vagy vákuummal segíteni.

A babák nagy többsége különösebb szövődmény nélkül megszületik hüvelyi úton.

A magzat megszületése után a köldökzsinórt lefogják és átvágják, majd a méhlepény leválik a méhfalról. A szülésnél segédkezők megvizsgálják a megszületett lepényt, hogy eldöntsék, maradéktalanul távozott-e.

A következő szülés akkor is történhet hüvelyi úton, ha valaki korábban császármetszéssel szült. Beszéljük meg orvosunkkal ezt a lehetőséget.

Teljesen normális, ha a szülés alatt és közvetlenül utána a legkülönbözőbb érzelmek kavarognak bennünk.

A válaszreakciók részben az izgalom, részben a hormonok eredményeként lépnek fel, és időbe telhet, amíg érzelmeink csillapodnak. Az anya, különösen az első gyermek születése után, nagy intenzitással élheti át érzelmeit, amit ellensúlyozhatnak a szülés fizikai hatásai: a fáradtság, a fájdalom és a feldúltság. Adjunk magunknak időt. Az alkalmazkodási folyamat – a babához való kötődés és a családdá válás – fokozatosan és folyamatosan zajlik le. Ahogy felépülünk a korai gyermekágyból, egyre nő az önbizalmunk.

Az anyaság örömeinek megélése: sok nő számol be arról, hogy minden szüléssel járó fájdalom azonnal elmúlik a kicsi láttán

Amikor végre a kezünkbe adják az újszülöttet, magunk mögött hagyjuk a terhesség örömeit, kellemetlenségeit, a szülési fájdalmakat. Az első percekben, amikor a szülőszobában magunkhoz öleljük csecsemőnket, az alkalmazkodás új szakasza kezdődik: a kötődés kialakulásának kezdete. A szülés utolsó szakaszában vagy a szülés után oxitocininjekciót kaphatunk; ez erős méhösszehúzódásokat vált ki, melyek hatására a méhlepény kilökődik, csökkenti a vérzést, később pedig serkenti a tejtermelést.

Közvetlenül a szülés után összevarrják a gátsebet vagy a repedéseket, a felszívódó varratok a következő néhány hét során eltűnnek. Szárazra törlik a babát, megmérik a súlyát és a hosszát, bepelenkázzák és felöltöztetik, hogy melegen tartsák. Antibiotikumos szemcseppet is kap a szemfertőzés megelőzésére, továbbá K-vitamin-injekciót, amely a véralvadásban segít. Ha szoptatni szeretnénk, amint lehet, kezdjük el. A baba szopóreflexei a szülés utáni első órákban erősek; a szopómozgások serkentik az agyalapi mirigyben az oxitocin felszabadulását,

A mellbimbó egészségére fokozott figyelmet ajánlott fordítani a szoptatás idején. Nem ritka, hogy gombás fertőzés, ekcéma fordul elő.

Ha szoptatunk, ügyeljünk a mellbimbók ápolására. Fejjünk ki egy kis tejet etetés után, és hagyjuk megszáradni; ez természetes hidratálóként működik. Ha a tej szivárgása miatt betétet kell hordanunk szoptatós melltartónkban, cseréljük legalább olyan gyakran, mint a baba pelenkáját.

Hogyan történik a szoptatás? Ez is, mint sok minden más az anyasággal kapcsolatban, tanulást igényel

A babát mellre tesszük, amint az a szülés után lehetséges. Megismeri a mellbimbót és a körülötte lévő sötét területet (a bimbóudvart). Ha a baba a bimbóudvar nagy részét a szájába veszi, nyelvével vákuumot hoz létre. Az első pár napban a kolosztrum (előtej) elegendő, majd a baba szopásának serkentő hatására ezt rövidesen felváltja a mindig megfelelő hőmérsékletű, tápanyagokban gazdag, érett anyatej. Kezdetben körülbelül kétóránként mellre kell tenni a babát, és minden alkalommal mindkét mellel megkínálni.

Ha nehezünkre esik a csecsemő tartása, vagy a baba nem megfelelően veszi szájába az emlőt, kérjük a védőnő vagy mire egyfajta ritmus alakul ki. A baba súlya és közérzete a legjobb mutatója annak, hogy elegendő táplálékhoz jut-e.

Ha a gyermek sokat sír, és nincs napi hat-nyolc pisis pelenka az első öt nap után, elképzelhető, hogy nem kap elég tejet. Szánjunk húsz-harminc percet az etetésre. Ha mindig felkínáljuk a szopást a babának, amikor sír, gyorsan megtanulja, hogy képesek vagyunk csillapítani az étvágyát, és kevesebbet fog sírni.

Egy újszülöttről éjjel-nappal gondoskodni nehéz feladat, ráadásul az anya pihenése is fontos – lényegesen fontosabb, mint hogy egyéb feladatait is ellássa.

Ügyeljünk arra, hogy jó minőségű ételeket együnk és sok folyadékot fogyasszunk, ez nagyon fontos a szoptatás alatt. Kérjünk tanácsot a gyerekorvostól vagy a védőnőtől az etetési rend kialakításáról, de bízzunk saját ösztöneinkben is. Aggodalmaskodás helyett élvezzük gyermekünk közelségét: az ölelés és a lágy simogatás mindkettőnket ellazít. Higgyük el: ha a baba éhes, szinte biztosan enni fog.

A szülés után három hónapig ne tornázzunk intenzíven, mert a méh tartószalagjai még lazák, és ha túl korán terheljük, lesüllyedhet a méh

A medencefenék izmainak erősítésére végezzünk szülés utáni intimtornát. Tampon helyett betétet használjunk. A szülés után hat héttel kontrollvizsgálat-ra kell mennünk.

Ha emlőnk túlságosan megtelik, fejjünk le valamennyi tejet későbbi használatra. Számos mellszívó kapható, amelyekkel ezt kényelmesen megtehetjük, s így lehetővé válik, hogy partnerünk is etesse a babát. Ritkán előfordul, hogy kisebesedik a mellbimbó; a lanolinos krém vagy az anyatej, amelyet hagyunk a bimbón megszáradni, gyógyító hatású. A fertőzés következtében kialakuló mastitis (mellgyulladás) bőrpírral, fájdalmas csomó megjelenésével és időnként lázzal jár. Ha ez előfordul, sürgősen forduljunk orvoshoz, aki antibiotikumos kezelést javasolhat, amely mellett azonban tovább folytathatjuk a szoptatást.

Tápszerezés: a férfiak is részt vehetnek így a kicsi táplálásában

Azok az anyák, akik nem akarnak ,vagy nem tudnak szoptatni, tápszert is adhatnak gyermeküknek. Ennek megvan az az előnye, hogy partnerünk már a kezdetektől részt vehet az etetésben. Megbeszélhetjük orvosunkkal, hogyan lehet leállítani a tejtermelést, s melyik a megfelelő tápszer babánk életkora alapján. Pontosan kövessük az instrukciókat.

A terhesség komplikációi- a legnagyobb kockázattal az első trimeszterben kell számolni!

A terhesség alatt a magas vérnyomástól a vetélésig számos komplikáció léphet föl. A terhesgondozást végző szakemberek, a nőgyógyász és a védőnő gondosan figyelemmel kíséri állapotunkat a terhesség alatt, hogy idejében kiszűrhessenek és kezelhessenek bármilyen felmerülő problémát.

A magzat elvesztése vetélés következtében gyakoribb, mint sokan gondolnák: a kiviselni szánt terhességek 30%-a megszakad.

A vetélés sokkal kevésbé valószínű a 12-16. hét után. Figyelmeztető jel a hüvelyi vérzés, a havivérzés tüneteihez hasonló görcsök, a hátfájás és a terhességi jelek – például a mellek érzékenysége és a reggeli rosszullét – hiánya. Ha egyszer megindul a vetélés, nem sokat lehet tenni ellene. A vetélések nagy része a természetes szelekció eszköze, amikor a női szervezet röviddel a fogamzás után kilöki a genetikusan nem megfelelő terhességet. Ez ellen az orvosok nem tudnak mit tenni, és valószínűleg nem is kell.

Mi lehet a vetélés oka? Gyakran nem azonosítható pontosan, mi vezetett odáig

Az ismétlődő vagy a terhesség késői szakaszában előfordult vetélések okát ki kell vizsgálni, ám gyakran nem sikerül azonosítani az okot. A legtöbb pár esetében a terhesség megszakadásának nincs különösebb magyarázata, és később egészséges babájuk lesz. A kivizsgálás része lehet a genetikai tanácsadás és az antifoszfolipid-szindróma, a cukorbetegség és a fertőzések kiszűrésére szolgáló vérvizsgálatok, valamint a méh vagy a méhnyak rendellenességeinek (például a méhszáj idő előtti tágulásának) felderítése.

Egyes terhességi vizsgálatok növelik a vetélés kockázatát

Ezek közé tartozik a chorionboholy-mintavétel, melynél 1: 200, illetve az amniocentesis, melynél 1: 2000 a vetélés kockázata. A chorion-boholyból való mintavételt a terhesség tizedik és tizenkettedik hete között végzik: vékony tűt vezetnek a méhnyakon vagy a hasfalon át a méhbe, ahonnan UH-kontroll mellett mintát vesznek arról a területről, amelyből később a méhlepény kialakul.

A következő komplikációk megakadályozhatják a terhesség kihordását vagy az élveszülést.

• (Magas vérnyomás, a vizeletben megjelenő fehérje és ödémák kialakulása a terhesség késői szakaszában. Nagyon súlyossá válhat, és görcsrohamokat okozhat, ha nem kezelik időben.)
• RhD-faktor. (Az antigének egy típusa, mely a vörösvértestek felszínén található. Ha az anyában nincs jelen, a magzatban viszont igen, súlyos magzati anémiát és más problémákat okozhat. Minden várandós anyában megvizsgálják ennek az antigénnek a jelenlétét.)
• Szülés előtti bevérzés. (A méhlepény vagy egyéb nemi szervi vérzés.)
• Túl sok vagy túl kevés magzatvíz. (A túl sok víz például cukorbetegség jele lehet és koraszülést eredményezhet; a túl kevés elégtelen magzati növekedésre vagy magzati veseproblémákra utalhat.)
• A méh retroverziója. (A méh helyzetének normális variánsa, az úgynevezett hátrahajló méh.) Nincs nagyobb jelentősége annál, mint hogy valaki jobb- vagy balkezes.
• Halvaszülés. (A magzat a szülés előtt elhal a méhben.)

A terhesség alatt rendkívül fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése!

Ha ez folyadék-visszatartást és fehérjevizelést vált ki, sürgősen csökkenteni kell a vérnyomást, vagy meg kell indítani a szülést, hogy megakadályozzák az eclampsia kialakulását. Az eclampsiának nagyon súlyos következményei lehetnek az anyára és a babára egyaránt. A kockázat nagyobb azoknak a nőknek az esetében, akik termékeny koruk elején vagy végén járnak, ikreket várnak, első gyermekükkel terhesek, korábban is magas volt a vérnyomásuk, cukorbetegségben, autoimmun betegségben vagy vesebetegségben szenvednek.

A terhesség korai szakaszában végzett vizsgálatokkal kiszűrhetők azok, akiknek esetében magas a kockázat.

Az amniocentesist általában a 16-18. héten végzik. Ennek során tűt vezetnek a hasfalon át a méhbe, a magzatburkon belülre, hogy szövetmintát vegyenek. Az amniocentesissel kimutathatók a terhesség későbbi szakaszában megnyilvánuló fejlődési rend-ellenességek.

Az invazív beavatkozásokat általában akkor végzik el, ha egy első trimeszterben végzett vizsgálat vagy az ím. kombinált szűrővizsgálat eredménye pozitív lett. Az első trimeszterben végzett vérvizsgálattal a humán choriogonadotropin (hCG) és a PAPP-A markereket vizsgálják a vérben, továbbá ultrahangvizsgálat során megmérik a magzat tarkóredőjének vastagságát. A hármas teszttel az alfa-foetoprotein (AFP), a hCG és az inhibin-A koncentrációját vizsgálják. Ezek a markerek bizonyos rendellenességek, például a velőcsőzáródási rendellenességek, a Down-kór vagy a 18-as kromoszóma triszómiája esetén jellegzetes eltéréseket mutatnak. Az eredményeket kockázati eredmény formájában kapjuk meg, nem „igen” vagy „nem” válaszként. Például az 1: 350 arány azt jelenti, hogy minden 350 terhességből, amelyben ugyanezt az eredményt kapták, 349 valószínűleg normális lefolyású lesz.

A terhesség korai szakaszában komoly probléma, ha a magzat a méhen kívül fejlődik. Ennek tünetei a következők:

• hirtelen éles vagy állandó fájdalom az alhas egyik oldalán,
• fájdalomérzet az egyik lapocka alatt,
• hüvelyi vérzés. Ha méhen kívüli terhességet állapítanak meg, gyakran laparoszkópiával távolítják el az embriót és egyes esetekben a petevezető egy részét. Másik módszer a metotrexát nevű kemoterápiás gyógyszer alkalmazása a méhen kívül fejlődő embrió felszívódásának elősegítésére. Azoknál a nőknél, akiknek volt már méhen kívüli terhességük, nagyobb a kockázata egy újabbnak, de sok nőnek sikerül megfogannia és normális terhességet kihordania méhen kívüli terhesség után.

Időnként előfordul, hogy az embrió nem a méhben, hanem a petevezetőben vagy a hasüregben indul fejlődésnek

Egyelőre nem tudják, hogy ez miért következik be, de nagyobb a kockázata, ha valamelyik petevezető károsodik endometriosis, kismeden-cei gyulladás (Chlamydia, gonorrhea és más, nemi úton terjedő betegség miatt), kismedencei letapadás, petevezető-műtét vagy korábbi, méhen kívüli terhesség miatt. A méhen kívüli terhesség életveszélyes állapot, amely sürgősségi beavatkozást igényel. A tünetek közé tartozik a súlyos hasi fájdalom és a hüvelyi vérzés pozitív terhességi tesztet követően. Fontos, hogy minél gyorsabban kerüljünk orvoshoz, aki a méhen kívüli terhességet meg tudja különböztetni más bajoktól, például a vakbélgyulladástól vagy a spontán vetéléstől.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.