• allergia
• egészség tippek

Mire figyeljünk allergia esetén?

Egy felesleges holmiktól mentes, rendezett házban a por is kevesebb helyen gyűlhet meg. Mivel a por erősen allergizál, az erre érzékenyek különösen ügyeljenek rá, hogy a lakásuk tiszta és pormentes legyen. Minél nagyobb a por, annál kedvezőbbek az életfeltételek a poratkák számára. Ezek a pará­nyi lények az allergia legfőbb kiváltói. Az asztmások 90 százalékánál a por­atkákra végzett bőrpróba eredménye pozitív, azaz ilyen magas arányban allergiások rá. Az atkák főleg a hálószobában szeretnek tanyát verni, ott is az ágyban, mert fő táplálékukat az elhalt hámsejtek képezik.

Íme, néhány tanács a lakásban előforduló allergének ellen:

• Minden matracra és párnára kerüljön antiallergén védőhuzat. Az ágy­betéteket ettől függetlenül havonta alaposan ki kell porszívózni.
• Az ágyneműt legalább hetente cserélje, és forró (minimum 60 °C-os) víz­ben mossa ki. Ha van meleg levegős szárítógép a háztartásban, a lepedők, ágyneműhuzatok abban is kifertőtleníthetők. Kutatások szerint a mosószer­hez adott eukaliptuszolaj hatékonyan pusztítja a poratkákat.
• A szőnyegeket legritkábban félévente, ele inkább négyhavonta ajánlatos atkaölő szerrel kezelni. Ha teheti, és nem bántja nagyon a szépérzékét, erős allergia esetén tanácsos megszabadulni a szőnyegektől. Higgye el, így is ízlésesen berendezhetők a szobák.
• A hűtőszekrény alatti részt, feltéve, hogy hozzáférhető, rendszeresen takarítsa ki fertőtlenítő-, penészölő szerrel, majd szórja fel sóval a penész­gombák, baktériumok megtelepedése ellen.
• Valaki a családból étkezni szokott a számítógép előtt ülve? Időnként ki kell rázni a klaviatúrából a morzsákat. Ezentúl lehetőleg mindenki a kony­hában táplálkozzon. Jól jöhet a hézagmentes gumibillentyűzet is.
• Macska, kutya a hálószobába nem való. Bundás kedvencét rendszeresen fürdesse meg, bármekkora ellenállásba is ütközik. Korszerű antiallergén samponnal kiválóan tisztán tartható az állatok szőre.
• Az illó szerves vegyületeket (aromás szénhidrogéneket) tartalmazó ház­tartási tisztítószerek az arra érzékenyeknél fokozhatják az allergia tüneteit. Helyettük természetes tisztító hatású anyagok, így tömény citromlé, szóda­bikarbóna, ecet használata javasolt.
• Fontos a rendszeres szellőztetés: felfrissíti a lakás levegőjét, és kifújja belőle a szintetikus tisztítószerek, ragasztók, hígítók, padlóbeeresztő szerek stb. káros maradékait
• Kerülje a szintetikus légfrissítőket, mert illatanyaguktól az asztmások még rosszabbul érezhetik magukat.

Fontos a jó levegő

A falakon belül a levegő minőségével nem sokan törődnek, noha a kuta­tások szerint a rossz, áporodott levegő súlyosbítja az arcüreggyulladást, az asztmát és a tüdőbajt. Ráadásul harákolást és fejfájást okoz, valamint negatívan hat a közérzetre. Számos lehetőség kínálkozik azonban a lakás levegőjének megtisztítására és frissességének megőrzésére.

Ne legyünk lusták kinyitni az ablakot!

Magától értetődő, hogy a lakás levegőjének minőségét természetes légcserével, tehát ablaknyitással lehet a leginkább javítani. Ez igen lényeges az új építésű, jól szigetelt, energiatakarékos házakban és irodaépületekben, ame­lyek nem engedik ugyan elszökni a hőt, viszont így a levegő sem frissül kellő­képpen. Egyes vizsgálatok szerint napja­inkban tizedannyit nyitunk ablakot, mint harminc éve. Már napi tízperces szellőz­tetés is sokat számít. Aki jó levegőjű helyen lakik, éjszakára tárja ki a hálószoba ablakát (persze évszaktól függően, és csak ha biztonságos, meg szúnyoghálót sem árt felszereltetni).

A korszerű abla­kokat szellőzőnyílással illesztik a helyük­re, hogy zárt állapotban is biztosítsanak bizonyos mértékű légcserét, és megaka­dályozzák a bepárásodást. A lakás gyakori szellőztetése külö­nösen fontos ott is, ahol fával fűtenek, mivel az égéshez szükséges oxigént a szoba levegőjéből „szívja el” a kályha.

Bizonyított tény, hogy nem csupán az aktív, de a passzív dohányzás is káros. A füst tartós beszívása hosszú távon többek között szenilitáshoz vezethet. Egy tudományos felmérés, amelyet cambridge-i kutatók végeztek több mint ötezer nem dohányzó felnőtt bevonásával, érdekes eredményt hozott. Ki­derült, hogy majdnem felével (44 százalékkal) gyakoribb az időskori elbutu­lás azok között, akiknek a szervezetében kiugróan magas a kotinin – a passzív dohányosok vérében jellemző markervegyület – szintje azokhoz képest, akiknél nem vagy alig találtak ilyen vegyületet.

Ha dohányzó személlyel él együtt, gyakran nyisson tehát ablakot, sőt ajtót is. Követelje meg továbbá az illetőtől, hogy másokra tekintettel odakint füstöljön.

Alkalmazzunk természetes légszűrőket!

A levegő javításának egyszerű, mégis hatékony módja, ha természetes légszűrőket, azaz növényeket nevel. Így gerberát vagy levéldísznövényeket: borostyánt, csokrosindát (zöldikét), vitorlavirágot, szoba­pálmát. Az 1980-as években az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA megvizsgálta, miként lehet az űrkapszulák belső leve­gőjét frissen tartani. Kiderült, hogy a fenti növények és társaik hatásosan kiszűrik a levegőből a legártalmasabb háztartási lég­szennyező anyagokat, például a benzolt (fő forrása a hungarocell, de szinte az összes háztartási és ipari műanyag gyártásában szerepet kap), a formaldehidet (samponok, habfürdők, tisztítószerek velejárója) és a triklór-etánt (aeroszolok, festékek, lakkok, lég­frissítők összetevője).

További természetes légfrissítőnek ajánlható a mikulásvirág, az azálea, a krizantém, az orchidea. Ha elhe­lyez ezekből egyet-kettőt a lakásban, tisztán fogják tartani a levegőt.

Hasznos tanácsok száraz levegő ellen

Légkondicionált helyiségben a levegő túl szárazzá válik, lényeges tehát az optimá­lis páratartalom biztosítása, illetve sok folya­dék fogyasztása. E nélkül az ember bőre és torka hamar kiszárad, sőt szemszárazság is fellép, ami kontaktlencse hordása eseten nagyon kellemetlen és veszélyes.

A fűtés ugyancsak szárítóan hat a lakás levegőjére (az ideális hőmérséklet 19-23 °C). Aki ezt tapasztalja, helyezzen üzembe lég-párásító berendezést, vagy tegyen a fűtőtes­tekre arra alkalmas edényekben (fém- vagy kerámiatálban) vizet. A cserepes növények, sőt a vágott virágok is párásítják és jobb minőségűvé teszik a levegőt, mivel oxigént bocsátanak ki.

Mit érdemes tudni a légtisztító berendezésekről?

Sokféle légtisztító berendezést árusítanak. A hatékonyságukra vonatkozó vizsgálatok még nem zárultak le, de sokan esküsznek rá, hogy javítják a beltéri levegő minőségét.

A mechanikus és elektrosztatikus filterek a por­részecskéket fogják meg, de a gázok és gőzök molekuláit nem. Ezeket aktív szenes szűrőkkel lehet eltávolítani. A penészre vagy macskaszőrre allergiásak jó hasznát vehetik bármely légtisztí­tónak, amely kiszűri a levegőben szálló allergéneket. Különféle cserélhető szűrőbetétek kapha­tók. A leghatékonyabb a korszerű porszívókban is megtalálható HEPA-filter, amely nemcsak a porral és a pollennel, de 0,3 mikron nagyságig minden légszennyező részecskével elbír.

Az ionos légcserélőkben nincs filter, áram­mal működnek, mely negatív töltésű ionokat hoz létre. Ezek azután hozzátapadnak a por- és füst­részecskékhez, pollenekhez, baktériumokhoz és egyéb allergénekhez, átadva nekik a töltésüket. A feltöltődött részecskék igyekeznek minél gyor­sabban „leföldelni” magukat (például falon, pad­lón, polcokon), míg a szoba belsejébe továbbha­ladó ionok-egyre több légszennyező részecskét magukhoz vonzva – fokozatosan lelassulnak, s amikor már túl nehezek, egyszerűen a padlóra hullanak. Onnan azután porszívózással, felmo­sással könnyű eltávolítani őket.

A Leedsi Egye­tem (Nagy-Britannia) kutatóinak a helyi kórház­ban végzett vizsgálata kimutatta, hogy miután az intenzív osztályon egy évig működött egy ionos légcserélő, egyetlen Acinetobacter (a kór­házi fertőzések zöméért felelős baktérium) által okozott fertőzéssel sem volt dolguk.

A negatív töltésű ionok állítólag kedvezően befolyásolják a hangulatot, mert a vér oxigén­szállító kapacitásának növelésével javítják az agy oxigénellátását. A Columbia Egyetem (USA) szakemberei arról számoltak be, hogy e beren­dezések alkalmazásával ugyanolyan mértékben enyhíthető a depresszió, mint gyógyszerekkel. A negatív töltésű ionok még a szellemi teljesít­ményt is fokozzák – ezt a Surrey-i Egyetem (Nagy-Britannia) egyik kísérlete is igazolta.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.