Hagyma származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Sírnunk kell tőle – a hagyma hét rétege elválaszthatatlan egymástól, de valójában a legbelső a „bűnös” abban, hogy a hagyma tisztításakor, s még inkább felaprításakor könnyek szöknek a szemünkbe. De bent hasonló hatást fejt ki: a hagyma elfogyasztásakor beindulnak emésztőnedveink, és a felső légutakban is erőteljesebbé válik a nyálkahártya tevékenység. A kén hatását erősíti a cink és a C-vitamin, így a megfázás kórokozóinak nem marad sok esélyük. Nem hiába tartják a hagymát természetes antibiotikumnak.
Honnan származik a hagyma?
Hagyma nélkül nem jött volna létre a Kheopsz-piramis Egyiptomban. Akkortájt fontos fizetőeszköz volt, de a munkások egyik alapélelmiszere is. Mindemellett úgy vélték, ez mutatja meg az utat a túlvilágra. A rómaiak ugyancsak nagyra becsülték a hagymát: a legionáriusok és a szegényebb néprétegek körében igen fontos táplálék volt. Szókratész dicsőítette a hagymát, úgy vélve, hogy növeli a harcosok küzdőkedvét. A rómaiak hozták át az Alpokon, de csak a 12. századtól kezdték az északi vidékeken termeszteni.
Botanikailag a hagyma az ehető liliomfélék családjába tartozik. Formáját, színét és méretét tekintve igen sokféle lehet. A legáltalánosabb a nagy fejű, enyhe zöldséghagyma, a vöröshagyma és a lila hagyma, a finom mogyoróhagyma, és a legkisebb fajta, a gyöngyhagyma. Zöldjével együtt kínálják az újhagymát, a friss vöröshagymát és a póréhagymát.
Milyen alkotóelemekből áll?
A többi zöldségfélétől eltérően a hagymánál nem a vitaminok és ásványi anyagok játsszák a fő szerepet, hanem a másodlagos növényi anyagok, nevezetesen a szulfidok, amelyek más hagymafélékre, a póréra és a fokhagymára is olyannyira jellemzőek. A szulfidok illékony kénvegyületek, ezek adják a hagymafélék csípős ízét. Számottevően magas a flavonoidokhoz tartozó kvercetintartalma, amely rendkívül erős antioxidáns.
A hagymában természetesen rejlenek más anyagok is: szénhidrátok, fehérje és egy kevés zsír. Számottevő mértékben tartalmaz káliumot, foszfort, vasat, fluort, jódot és szelént, és kifejezetten gazdag cinkben. Emellett van benne sokféle vitamin is: béta-karotin, C-, E- és számos B-vitamin, bár nem számottevő mennyiségben.
Legfontosabb tudnivalók a hagymáról dióhéjban
- Az asztmásoknak megkönnyíti a légutak megtisztítását, ha hagymával inhalálnak. A hagymacukor és méz jól ismert házi patikaszer torokfájás és köhögés ellen.
- A vöröshagyma külső héjával nemcsak húsvéti tojást festhetünk, használhatjuk hajfestéknek is. A hagymafőzet hatásos szer hajhullás ellen.
- A hagyma hatásos emésztési zavarok ellen, megnyugtatja az idegeket, és segít alvászavarok esetében.
- Külsőlegesen alkalmazva hatásos gyulladáscsökkentő.
- A középkorban a hagymát amulettként viselve hatásosnak tartották a fekete halál, a pestis ellen.
A hagyma egészségtani jelentősége
Szulfidok csak az eredeti anyagok bomlása révén keletkeznek, mégpedig hő hatására vagy enzimfolyamatok következtében. Amikorra hagymát felvágjuk, illóolaja, az allicin, az oxigén és a hagymában található alináz enzim hatására rendkívül hatékony szulfiddá, allicinná alakul át.
Ez szervezetünkben igen sokféle hatást képes kiváltani: az allicin olyan anyagok képzésére serkenti a bélbaktériumokat, amelyek elpusztítják a bélben található kórokozó csírákat. A szulfidok bizonyos mértékig arra is képesek, hogy megkössék a gyomorban a rákkeltő nitrózamin vegyületeket.
A hagyma általánosságban véve gyulladáscsökkentő, serkenti a nyálkahártya működését, hogy azok több váladékot termeljenek, így elősegíti a baktériumok távozását szervezetünkből. A kénvegyületek hígítják a vért, ezzel elősegítik, hogy a vérlemezkék ne alkossanak trombózishoz vezető vérrögöket, egyidejűleg segítik az érelmeszesedés elkerülését is. A hagymában található szulfidok a C-vitaminnal és a cinkkel együttműködve védőpajzsot nyújtanak a legkülönfélébb fertőzésekkel szemben. A kver-cetinről pedig ismertté vált rákmegelőző hatása.
A hagymát, hogy ne hajtson ki, hűvös, sötét helyen tároljuk, de ne a hűtőszekrényben.
Töltött hagyma
Hozzávalók (2 személyre)
2 szem vöröshagyma, só, kb. 2 evőkanál vaj, 1 evőkanál balzsamecet, 1 evőkanál mazsola, 3-4 zsályalevél, 1 evőkanál fenyőmag, 2 evőkanál zsemlemorzsa, 3 evőkanál zöldségalapié
Elkészítés
A megtisztított egész hagymákat sós vízben 15 percig főzzük. Kivesszük, lecsöpögtetjük. A tetejüket levágjuk, a belsejükbe lyukat vágunk. A kivájt hagymadarabokat felaprítjuk, 1 kávéskanál vajon megpároljuk. Hozzáadjuk az ecetet és a mazsolát, néhány percig forraljuk. A zsályát apróra vágjuk, a fenyőmagot zsiradék nélkül serpenyőben megpirítjuk. A zsemlemorzsával együtt mindkettőt a párolt hagymához adjuk, megsózzuk, a kivájt hagymákba töltjük.
A hagymákat kivajazott tűzálló tálba tesszük, visszahelyezzük a levágott „kalapot”, meglocsoljuk a zöldséglével, tetejükre vajdarabkákat szórunk. 180 °C-ra előmelegített sütőben 45 percig sütjük.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.