A jó emésztés titkai

Tippek: puffadás, a székrekedés és az aranyér megelőzése

Az emésztőcsatorna körülbelül 200 ml gázt tartalmaz, és nem szokatlan, hogy naponta 400-2000 ml-t „eregetünk” ki. A gáz körülbelül 90%-a nitrogénből, oxigénből, szén-dio­xidból, metánból és hidrogénből áll. A nitrogén és az oxigén levegőből származik, amelyet lenyelünk; a szén-dioxid ak­kor termelődik, amikor a gyomorsav az epében és a has­nyálban lévő bikarbonátokkal keveredik. Az oxigén és a szén-dioxid nagy része újra felszívódik a véráramba a vé­konybélen keresztül.

A vastagbél több milliárd baktériumot tartalmaz

Amelyek az egészséghez szükségesek, és amelyeknek feladata, hogy a vékonybélből érkező anyagokat erjesszék. Ahogy a baktériumok erjesztik a sa­lakanyagot, nagy mennyiségű hidrogén, metán, szén-dioxid és egyéb gázok termelődnek. Bár ezek közül néhány újra fel­szívódik a vérbe, és kiválasztódik a légzés során, a maradék szél formájában távozik.

Szelet okozó tényezők

A túlzott szél egyik fő oka az emésztési zavar. Ha az étel nem megfelelően bomlik le, ez még több táplálékkal látja el az emésztőcsatornában lévő mikroorganizmusokat, és ezáltal még több gáz termelődik. így első lépésként érdemes meg­változtatni az étrendünket és minden étkezésnél elfogyasz­tani néhányat az étrend-kiegészítő emésztőenzimek közül.

Bizonyos ételek több gázt termelnek

Bele­értve a babot és bizonyos zöldségeket, mint a káposzta, kel­bimbó, karfiol, fehérrépa, póréhagyma, hagyma és fokhagy­ma. A magas rosttartalmú étrend szintén több gázt termel. Ez azért van, mert ezek az ételek emészthetetlen szénhid­rátokat tartalmaznak. Az emészthetetlen szénhidrátok egyik fő típusa a galaktóz. Míg az ezekből az ételekből termelődő gázok kis mennyiségben meglehetősen normá­lisnak tekinthetők, a túlzott gázképződés alfa-galaktozidáz enzim hozzáadásával megelőzhető. Ez lebontja az emészt­hetetlen szénhidrátokat, és csökkenti a puffadást. Néhány emésztőenzim tartalmaz ilyen enzimet, és fehérje-, zsír- és szénhidrátemésztő enzimet is.

A szél másik fő oka a diszbiózis (a bélbaktériumok egyen­súlyának megbomlása).

Egyes káros bélbaktériumok túlburjánzása mind hozzá­járulhat a túlzott szél problémájának kialakulásához. A bak­tériumok egészséges egyensúlyát megzavaró antibiotikumo­kat szedő emberek szervezetéből gyakran több szél távozik. Csökkentheti a problémát, ha ezt a fajta bakteriális egyen­súlyhiányt probiotikumokkal kezeljük, bár az első héten súlyosbíthatja is a helyzetet, ahogy a hasznos baktériumok újratermelődnek.

A kapkodó evés, az étel habzsolása, az étel mellé túl sok folyadék fogyasztása, rágózás, dohányzás, és szén-dioxidot termelő szénsavas italok fogyasztása során túl sok levegő jut a gyomorba, amin böffenéssel könnyítünk. Ez tökélete­sen normális. Néha, a stresszre adott válaszreakció folyamán az emberek túl sok levegőt nyelnek le. Az emésztést érintő stresszhatásokat a következő cikkünkben vizsgáljuk.

Puffadás okai

A puffadást és a hasi feszülést ugyanazok a tényezők okoz­zák, mint a szélgörcsöket. A bél permeábilitáshoz hozzájá­rul a túlzott puffadás, különösen, ha a has annyira megfeszül és megkeményedik, mint egy felfújt lufi. Ez egyik jele az egészségtelen emésztőrendszernek. A puffa­dás rendellenességek eredménye is lehet, amelyek során az izmok nem működnek megfelelően ahhoz, hogy mindent mozgásban tartsanak, és ez székrekedéshez vagy legalábbis renyhe emésztéshez vezet.

Székrekedés

A székrekedésnek számos oka lehet, amelyek közül a leg­gyakoribb a kemény bélsár. A természetes ételek lágyak ma­radnak az emésztőcsatornában, mert rostokat tartalmaz­nak, amelyek felszívják a folyadékot, és megduzzadnak az emésztőcsatornában. A gyümölcsök és zöldségek természe­tesen önmagukban is sok vizet tartalmaznak. A megfelelően elkészített teljes értékű gabona – pl. zab, rizs – felszívja a vi­zet, és híg tartalommal látja el az emésztőcsatornát. Mivel a szó szoros értelmében szervezetünk 65%-a víz, érthető, hogy miért kell magas víztartalmú ételeket fogyasztanunk.

Egyéb táplálékok hatása a székrekedésre

A húsok, sajtok, tojás, finomított gabona és búza – glutén-tartalma miatt – mind okozhatnak székrekedést. Bár egy jó étrend nem igényli a külön hozzáadott rostot, a zabrostnak különösen jótékony hatásai vannak. Természetesen jelen van a zabban, amelyet legjobb, ha beáztatva, hidegen fogyasz­tunk. Néhány ételnek és tápanyagnak enyhe hashajtó hatása van. Ilyen például a lenmag, amelyet őrölt formában szórha­tunk az ételre, az asztalt szilva, valamint a C-vitamin néhány grammos adagokban.

Jegyezzük meg! A szorulás egyik fő oka, hogy nem fogyasztunk elegendő folyadékot. Legalább napi egy liter folyadékra van szüksé­günk az optimális emésztéshez, és önmagában gyakran már ez is enyhíti a szorulást.

A megfelelő magas rosttartalmú étrend és elegendő folya­dék mellett napi két-háromszor kellene távozni a székletnek étkezések után. A székletnek inkább lazának kellene lennie, nem keménynek. Sokan visszatartják, vagy nem figyelnek a székletürítés természetes szükségére, amely magában székrekedést produkál. Ebből kifolyólag, ha étkezés után a leghalványabb jelét is érezzük a székletürítésnek, hát raj­ta, ne habozzunk! A bél normális perisztaltikus izommozgá­sában tapasztalt zavarok székrekedéshez és a természetes reflex elfojtásához vezetnek.

Természetes hashajtók

A legtöbb hashajtó, még a szenna gyógynövényt és kaszkarát tartalmazó természetes hashajtók is gasztrointesztinális irritánsok, és bár hashajtó hatással rendelkeznek, még­sem oldják meg a székrekedés problémáját. Vészhelyzet ese­tén hasznosak lehetnek, de nem tanácsos huzamosabb ideig szedni őket. Néhány rendszeres szedésre használható gyógy­szer koncentrált rostkészítmény, amely korpát, egyiptomi útifüvet (ispaghula), metilcellulózt (E461) vagy sterculiát (a kakaófélék családjába tartozó valamely növényt) tartal­maz.

Jegyezzük meg! Nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás az ilyen rosttartalmú étrend-kiegészítők mellett. Azonban amint el­kezdünk a magas rosttartalmú étrend felé nyitni, ezekre a kiegészítőkre már nem lesz szükség.

Az újfajta hashajtónak számító fruktooligoszacharidok (FOS) por formájában kedvezőbb hatást fejtenek ki, mint a hagyományos hashajtók, amelyek megnehezítik a megfe­lelő perisztaltikus izommozgás helyreállítását. A FOS-ok egyfajta összetett szénhidrátok, amelyek segítenek megőrizni a bél nedvességét, és serkentik az egészséges baktériumok szaporodását. Ez a székletet lazábban tartja, amely így könnyebben halad a tápcsatornában. Bár a hatásuk nem olyan gyors, mint a hagyományos hashajtóké, mégis sokkal előnyösebb módot biztosítanak a szorulás csökkentésére.

A székrekedés következményei

Néhány embernél a hosszantartó szorulás elzáródást és feszítő érzést eredményezhet a bélben. Ez a főbb oka a vas­tagbél többszörös kóros kiöblösödésének (divertikulózis) és gyulladásos bélproblémákhoz is vezethet. A szorulás miatt az étel több időt tölt az emésztőcsatornában, s ezáltal nagyobb lehetőséget ad a rothadásra és a to­xikus anyagok kialakulására. Ez a fő okozója a vastagbélrák kialakulásának, és ezért nem meglepő, hogy kapcsolatot találunk a székrekedés és a vastagbélrák megnövekedett koc­kázata között.

Aranyér

A krónikus székrekedés másik következménye az aranyér. Ezek duzzadt visszerek a végbélben és végbélnyílásban, va­lamint körülöttük, amelyek nyomás hatására megnyúlnak, hasonlóan a visszértágulathoz. Az aranyér kifejlődésének leggyakoribb oka a székletürítéskor kifejtett erőlködés. Mi­nél szilárdabb és puhább a széklet, annál könnyebben tá­vozik.

Az aranyér fő tünete a végbélnyílás viszketése, amely candidiasis-fertőzés és gyulladásos bélbetegség eredménye is lehet, és ez kínzó vakarózáshoz vezethet, amely tovább súlyosbítja a helyzetet. A végbélnyílás viszketését a hasmenés is fokozhatja, vagyis a stressz súlyosbíthatja az aranyeret. Míg gyakori meleg fürdő és gyulladáscsökkentő krémek enyhít­hetik a tüneteket, az aranyerek hosszú távú megszüntetését, akárcsak a székrekedés esetében, étrendváltoztatással tudjuk elérni.

Az étrendváltoztatás ugyan segít, de nem mindig elegen­dő arra, hogy teljesen megtisztítsa a bélcsatornát. Hasz­nos lehet bizonyos rostok keveréke, mint például az útifű maghéj, céklarost, zabrost és más gyógynövények, amelyek segítik a széklet fellazítását. Mindezek megtalálhatók a vas­tagbéltisztító készítményekben, amelyek elérhetők por illetve kapszula formájában. Az ajánlott alkalmazási idejük 1-3 hó­nap.

Egy másik hatékony kezelés a kolon-hidroterápia

A mo­dern bélmosás során víz kerül a bélbe, amely hasi masszázs együttes alkalmazásával segít kiszabadítani és eltávolítani a bedugult székletanyagot. A hasi területet stimuláló testgyakorlatok szintén javíthat­nak az emésztésen, ahogy a légzésgyakorlatok is, amelyek el­lazítják a hasat. A szervezet természetes reflexe, hogy stressz idején leállítja az emésztést, így fontos a pihenés.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.