Asztmaellenes diéta? Létezik ilyen?
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a nyugati világ modern táplálkozási szokásai kedveznek az asztma kialakulásának. E bizonyítékok egy része nagyon meggyőző, mások kevéssé. Egyesek azzal érvelnek, hogy amíg az étrend és az asztma vélt vagy valós összefüggéseit tudományosan nem erősítik meg, addig nem ajánlott étrendi változtatásokat bevezetni. Ugyanakkor az asztma ellen védő diéta az általános egészségi állapot szempontjából is rendkívül jótékony hatású.
Ez a diéta hasznos lehet:
- Atópiás családokban, ahol a szülők csökkenteni akarják gyermeküknél az asztma kifejlődésének kockázatát; más megelőző intézkedések, pl. az allergének elkerülése és a testmozgás ugyancsak fontosak.
- Bárkinél, akinek már kialakult allergiája van – e diéta elősegíti a tünetek visszaszorítását.
Az asztmaellenes diéta fő elemei az alábbiak
- Friss gyümölcsök bőséges fogyasztása, ami javítja a tüdőfunkciót, és csökkenti az asztma, ill. a hörghurut kialakulásának valószínűségét. Főleg az almának van jótékony hatása a légutakra. Összefüggést mutattak ki a C-vitamin – a gyümölcsökben található legfontosabb vitamin – és az asztma megelőzése között is. Ez érthető, hiszen a C-vitamin mint antioxidáns közömbösíti a cigarettafüstben és egyéb légszennyező anyagokban lévő, gyulladást elősegítő oxidánsokat. A C-vitamin mellett sok gyümölcsben, zöldségben van béta-karotin is – ennek legjobb forrása a sárgarépa, a sütőtök és a sárgabarack. A mangó is C-vitaminban és béta-karotinban gazdag.
- Sárgarépa rendszeres fogyasztása, a benne lévő, élénk narancssárga színt adó festékanyag, a béta-karotin miatt. Ez a másik olyan antioxidáns, amely segíthet a légúti gyulladás megelőzésében. A szervezetnek élelmi forrásokból kell hozzájutnia, a kiegészítők kevésbé hatékonyak.
- Friss, zöld színű zöldségek, különösen a brokkoli, saláta, sötétzöld levelű káposzta, borsó, petrezselyem, cukkini fogyasztása. A zöldségek eme jótékony hatása részben azzal magyarázható, hogy béta-karotint és – nyersen, vagy legfeljebb csak kissé megfőve – C-vitamint tartalmaznak. A sötétzöld színű zöldségek magnéziumban is gazdagok – a kutatások szerint azoknál, akiknek több magnézium jut a szervezetébe, kevésbé lépnek fel légúti problémák. A magnézium feltehetően azáltal véd az asztma ellen, hogy elősegíti a hörgőfal izomzatának ellazulását. Sok paradicsom és abból készült termék – pl. paradicsomlé, sugo, ketchup, sűrített paradicsom – fogyasztása. Különösen jótékony hatása C-vitamin- és béta-karotintartalmával nem magyarázható kielégítően – ebben valószínűleg egy harmadik antioxidáns vegyület, a likopin játssza a főszerepet. Jó hír a gyorsételek kedvelőinek, hogy a paradicsompüré előnyei a pizzafogyasztók körében is kimutathatók, ők ugyanis sokkal kevésbé fogékonyak az asztmára.
- Napraforgómag, napraforgóolaj vagy margarin napi fogyasztása. Ezek messze a legjobb forrásai az ugyancsak antioxidáns hatású E-vitaminnak, amely csökkenti az asztma kialakulásának kockázatát. A kiegészítő formájában szedett E-vitaminnak a jelek szerint sokkal kevesebb a jótékony hatása, mint az élelmiszerekben lévő, természetes E-vitaminnak.
- Cink, mangán, szelén és magnézium jelentősebb mennyiségű bevitele. E nyomelemek hiánya összefüggésbe hozható az asztma kialakulásával. Fontos, hogy ne együnk túl sok búzakorpát, ill. élesztő nélküli teljes kiőrlésű kenyeret, különösen főétkezéseknél, mert ezek sok nyomelem felszívódását gátolják.A cink legjobb forrásai a húsok és a különféle rákok, kagylók. Cink a sajtokban és a tojássárgájában is van, de kisebb mennyiségben. A szójafehérje gátolja a felszívódását.
Miket tapasztalhatunk?
Magnéziumból a sötétzöld színű zöldségeken kívül sok van a szardíniában, a közönséges és a földimogyoróban, a dióban, a lencsében. Más halak, sovány húsok, a tej, sajtok és a banán is tartalmazzák, de kisebb arányban.
A mangán legjobb forrása a tojás és a tej, mert bár kis mennyiségben, de a szervezet számára könnyen felvehető formában tartalmazzák ezt az ásványi anyagot. A zöld levélzöldségek, a teljes kiőrlésű liszt és a teák ugyan több mangánt tartalmaznak – s gyakran ezeket ajánlják fő élelmi forrásaként -, azonban rosszabbul szívódik fel belőlük a szervezetbe. A lencse mérsékelten jó mangánforrásnak tekinthető.
Szelén van a legtöbb halban és húsban. Magyarországon a szelénhiányos talaj miatt a növényekben csekély a mennyisége.
Húsfogyasztásról
Korlátozott húsfogyasztás, különösen a vörös húsoké, valamint a belsőségek, elsősorban a máj és vese teljes kiiktatása az étrendből. A teljesen vegetáriánus étrend azonban az ásványi anyagok és egyes vitaminok hiányához vezethet. Az optimális egyensúly érdekében húst ezért hetente legfeljebb egyszer, de feltétlenül együnk!
- Asztmavizsgálatok – spirometriás vizsgálat
- Asztma, sport és csúcsáramlás mérő használata
- Vényköteles asztmagyógyszerek
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Azoknál, akik már asztmások, a sóbevitel növelése a betegséget súlyosbíthatja, míg csökkentése jótékony hatású. Úgy tűnik, hogy az asztmás férfiak érzékenyebbek a sóra, mint a nők. A só talán azért okoz problémát, mert egyesek szerint a légutak izomzatát összehúzódásra készteti.
A kiegészítők szerepe
Törekedjünk arra, hogy a tápanyagokat ne kiegészítők formájában, hanem élelmiszerekből szerezzük be. Időnként azonban a kiegészítők is hasznosak lehetnek. Azok az asztmás betegek, akik erősen szennyezett levegőjű környezetben élnek, előnyös hatásúnak találhatják a C-vitamin-kiegészítőket. A túl sok (pl. napi 1 g) C-vitamin szedése azonban kerülendő, mert alvászavarokat okozhat. Az E-vitamint lehetőleg természetes forrásokból fedezzük, de ha nincs más, a kiegészítők is többet érnek a semminél.
Mit érdemes tudniuk a vegetáriánusoknak?
A szigorú vegetáriánusoknak (vegánok) érdemes többféle nyomelemet tartalmazó komplex kiegészítőket szedniük, mert kizárólag növényi táplálékokból a szükséges mennyiségű cink, mangán és szelén nehezen fedezhető. A vegetáriánusok részére is hasznosak lehetnek az ilyen kiegészítők.
Egyes kiegészítők bizonyos körülmények között többet árthatnak, mint amennyit használnak. Az omega-3 zsírsavak súlyosbíthatják az asztmát. Egyes vizsgálatok szerint a béta-karotin (kapható magában vagy komplex antioxidáns-kiegészítők részeként) rákot okozhat abban a mennyiségben, amelyet bizonyos kiegészítők tartalmaznak – tehát béta-karotint csak élelmiszerek fogyasztásával szabad a szervezetbe juttatni.
Az asztmás rohamot kiváltó élelmiszerek
Az asztmaellenes diéta a légúti gyulladást és a hátterében meghúzódó problémát: a hörgőfal izmainak görcsös összehúzódásra való hajlamát veszi célba – más szóval az asztma hosszú távú kezelésére, ill. megelőzésére törekszik. Nyilvánvaló, hogy közben kerülnünk kell minden olyan élelmiszert, amely rövid távon is súlyosbíthatja a panaszokat.
Számos élelmiszer és ital idézhet elő asztmás rohamot
- Azok az ételek és italok, amelyekben kéntartalmú tartósítószer van, elrágva, ill. lenyelve irritáló hatású kén-dioxid gázt bocsátanak ki magukból. Az asztmás betegek közül egyesek erősebben, mások kevésbé érzékenyek a kén-dioxidra. Leggyakrabban az aszalt kajszibarack és más aszalt gyümölcsök okoznak ilyen problémát (kivéve, amelyek feliratuk szerint „ként [szulfitokat] nem tartalmaznak”), továbbá a rákok, kagylók, sült krumpli, előre csomagolt saláták, gyümölcssaláták. A kéntartalmú tartósítószereket az élelmiszer- és vendéglátóipar széles körben alkalmazza. A csomagolt élelmiszereken keressük a „szulfit”, „metabiszulfit” szavakat. Az üdítőitalok, borok és sörök majdnem mindig tartalmaznak hozzáadott kéntartalmú vegyületeket.
- A gyomorégést és nyelőcső-refluxot okozó élelmiszerek egyeseknél súlyosbíthatják az asztmát.
- A szeszes italok némelyeknél a légutak összehúzódását válthatják ki.
- Egyes asztmás betegeknek kerülniük kell a hisztamintartalmú élelmiszereket.
- Az asztmások egy része rosszul reagál a fövő ételek szagára. A legérzékenyebbeknél bármilyen ételaroma asztmás rohamot válthat ki. E reakciónak kromoglikátok, vagy antikolinerg gyógyszerek szedésével lehet elejét venni.
Jellegzetes példája ez annak a megbékélési folyamatnak, amely nemrég indult meg a klasszikus módon gyógyító orvosok és az alternatív terapeuták között. Kritikai észrevételeit azonban a háziorvos nem rejti véka alá: „Mindig feldühít, amikor azt mondják, hogy az alternatív gyógyászat »holisztikus« megközelítésű, míg a klasszikus orvoslás nem az.
A legtöbb háziorvos csodálatosan holisztikus tudna lenni, ha neki is módjában állna minden betegével egy órát foglalkozni, ahogy azt általában a természetgyógyászok tehetik. De nekünk átlagosan negyedóránk van egy-egy betegre, és ebbe az időbe kell mindent bezsúfolnunk – többek között azt az alapvető feladatunkat is, hogy kizárjuk, nem valamilyen súlyos szervi betegségről, például rákról van-e szó.”
Valóban segítenek az alternatív gyógymódok?
Nagyon sokan éppen azért fordulnak az alternatív gyógymódok felé, mert ezt a sietség nélküli, mindent átfogó megközelítést keresik. Amit a terápiától kapnak, annak gyakorta kevés köze van az alkalmazott módszerekhez, sőt még kevesebb az ezek alapját képező elméletekhez – ám annál több ahhoz, hogy együtt tölthessenek egy nyugodt órát valakivel, aki megértéssel fordul feléjük, végighallgatja a betegségükkel járó összetett problémáikat, megnyugtatja és tanácsokkal látja el őket, vagy csupán lehetőséget ad arra, hogy beszámoljanak életük nehézségeiről.
Mások azért fordulnak az alternatív gyógyászathoz, mert súlyosan csalódtak a klasszikus orvoslásban. Amikor betegek tisztázatlan panaszokkal – pl. állandó rejtélyes eredetű hasmenés, ízületi fájdalmak vagy krónikus csalánkiütés – más-más diagnózist hallanak különböző orvosoktól, gyakran teljesen elvesztik a modern orvoslásba vetett hitüket, és inkább az alternatív terápiát választják.
Ez persze nagy hiba!
A modern orvostudomány nem tökéletes, és nem is tévedhetetlen – ez csak elvárás, hiszen nem egy rögzített tudáshalmazról van szó, hanem egy folyamatról – folyamatos kérdésfeltevésekről, kutatásokról, vizsgálatokról, felfedezésekről, új módszerek bevezetéséről. A tudományos orvoslás hatalmas utat tett meg kétszáz év alatt, és jelenlegi tudását és lehetőségeit a jövőben messze meg fogja haladni.
Kérdezzünk meg másokat is!
Kérdezzünk meg valakit, aki 50 évnél idősebb, és gyermekkora óta súlyos asztmában szenved, milyen módszerekkel történt a kezelés az ötvenes, hatvanas években, és milyenekkel manapság. És az asztma csak egy példa a sok közül – a hagyományos orvoslás az összes klasszikus allergiás megbetegedés kezelése terén nagyot lépett előre. Az alternatív gyógyászatra ezért mindig mint a hagyományos orvoslás kiegészítőjére, nem pedig annak helyettesítőjére kell tekinteni. Ezért tartja sok orvos megfelelőbbnek a kiegészítő orvoslás megnevezést.
Placebohatás?
Felmerül természetesen a kérdés, hogy az alternatív gyógyászat, esetleges előnyös pszichés hatásain túl, gyakorlati értelemben is használ-e – tehát nyújt-e bármi többet, mint lelki-érzelmi támaszt és placebohatást (azt, ami minden olyan kezeléstől várható, amelyben hiszünk). A tudományos orvoslásnak ez központi kérdése saját kezelési módszereivel összefüggésben, s természetes, hogy az orvosok azonos kritériumokat alkalmaznak az alternatív gyógyászatra is. A dolgot tovább bonyolítja, hogy számos alternatív gyógyász két vagy több különböző technika kombinálásával alakítja ki a csak rá jellemző egyedi diagnosztikai és terápiás módszereket.
A kizárásos diétát az alternatív gyógyászatban méregtelenítő diétának is nevezik, de alapvetően az étel-intolerancia kimutatására szolgál.
Legyünk szkeptikusak?
Az egészséges szkepticizmus nemhogy nem árt, hanem egyenesen ajánlott. Kétkedéssel kell fogadni minden olyan diagnosztikai vizsgálatot vagy kezelést, amelyet az országban (vagy a világon) csak egyvalaki végez. Amikor az orvosok felfedeznek valamit, ami hatékony, annak tesztelésébe minél több kollégát be akarnak vonni. Az orvostudományban, ha valaki egyedülállóan végez valamit, az többnyire gyanús.
Kerüljünk minden olyan terapeutát, aki azt tanácsolja, hogy orvosunk beleegyezése nélkül hagyjuk abba ennek vagy annak a gyógyszernek a szedését. Ugyanígy tartsunk távolságot azoktól, akiknek szemében messianisztikus fény csillog, akik nyilvánvalóan fittyet hánynak a logikának, és akikkel nincs mód értelmes párbeszédre, vagy akik olyan fantasztikus gyógymódot hirdetnek, amellyel a pattanásoktól az AIDS-ig minden kikezelhető.
Bár az ilyen kuruzslók között vannak kifejezetten rosszindulatú, tudatos gazemberek, a többséget a jóhiszemű, naiv természetgyógyászok alkotják, akik őszintén meg vannak győződve arról, hogy gyógyírt találtak embertársaik problémáira.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.