Agyi érkatasztrófa (stroke, agyvérzés) tünetei, tennivalók
Tünetek
Szomorú tény, hogy az agyi érkatasztrófa (stroke és agyvérzés) évente legalább ötmillió ember halálát okozza, és további milliókat tesz nyomorékká világszerte, sokan mégis a legutolsó helyre sorolják a „rettegett betegségek” listáján. Az agyvérzés azonban többnyire elkerülhető, ha idejében megelőző lépéseket teszünk.
Kapcsolódó tartalmak (stroke):
- Bárki kaphat szívinfarktust vagy stroke-ot? Hogyan előzhetem meg?
- Mi a teendő ha valaki szívinfarktust vagy stroke-ot kap?
Vészjelek
A tünetegyüttes neve az orvosi szaknyelvben: ministroke vagy átmeneti isémiás roham (TIA). Éppoly gyorsan elmúlik, ahogy jött, de komoly vészjelzés, mert arra utal, hogy hamarosan igazi (ún. komplett) stroke fog bekövetkezni, mégpedig 5 százalékos valószínűséggel két nap alatt, 10 százalékos valószínűséggel negyedéven belül – hacsak nem teszünk ellene azonnal.
A teendő: azonnal konzultálni kell az orvossal, részletesen felidézve, mi történt. A beteg rendszerint vérhígító és vérnyomás-, illetve koleszterincsökkentő gyógyszereket kap. Ha ez a TIA után időben megtörténik, angliai adatok szerint 80 százalékos eséllyel elejét lehet venni a komplett stroke kialakulásának.
Prevenció első körben
Vérnyomáscsökkentés. A nyugalmi vérnyomás normál értéke 120/80 Hgmm. A tartósan emelkedett, 130-139/85-89 Hgmm vagy ennél magasabb vérnyomás esetén drámai mértékben megnő az agyi érkatasztrófa kockázata. Az ok: hipertóniánál a vér a normálisnál jóval gyorsabban áramlik az erekben, ami három súlyos következménnyel jár.
Egyrészt az agyi ereken kívül a nyaki fő verőereket is károsítja, márpedig az életadó oxigénben dús, friss vért ezeken keresztül kapja az agy. Másrészt veszélyes értágulatokat okoz, melyek könnyen megrepednek, kidurrannak (agyvérzés). Harmadrészt az erek beszűküléséhez vezethet, ami végül teljes érelzáródást okozhat (agyi infarktus, szélütés, gutaütés). A magas vérnyomás tehát az első számú kiváltó ok.
A helyzet azonban korántsem reménytelen: hipertónia esetén a vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése legalább 42 százalékkal mérsékli az agyi érkatasztrófa kockázatát, életkortól függetlenül: ez tehát akkor is beválik, ha negyvenöt, és akkor is, ha kilencvenöt éves az ember.
Még az sem biztos, hogy gyógyszert kell szedni a vérnyomás csökkentéséhez. A tartósan fennálló enyhén emelkedett vérnyomás (prehipertónia: a felső, szisztolés érték 130-140, az alsó 85-90 Hgmm között van) például fogyással, rendszeres testmozgással és egészséges, sószegény étrenddel visszafordítható. Ám ha mindezek ellenére a vérnyomás tartósan 140/90 fölött marad, a gyógyszeres kezelés elkerülhetetlenné válik.
Koleszterincsökkentés. Ha a vérben túl sok a káros LDL-koleszterin, egy idő után vastag, zsíros, ragacsos lerakódás (plakk, ateróma) alakul ki az érfalon – minden érben, az agy oxigénellátása szempontjából létfontosságú nyaki főartériákban is, amelyeket végül annyira beszűkítheti a plakk, hogy a legkisebb vérrög is elzárhatja a vér útját (agytrombózis).
- Stroke – teendők
- Szélütés (stroke), vizsgálatok és ellátás
- Antipszichotikumok és a stoke
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az LDL-szint zsírszegény, koleszterinszegény étrenddel és gyógyszerekkel (statinokkal) csökkenthető, ami tehát az agy védelmét is szolgálja. Egy kísérletbe több mint kétezer-ötszáz olyan férfit vontak be, akiknek enyhén megemelkedett az LDL-vérszintje. Kiderült, hogy a stroke kockázata a koleszterincsökkentő gyógyszereket szedő alanyok körében 31 százalékkal, tehát majdnem harmadával mérséklődött.
S hogy mitől csökken az LDL-szint?
Elsősorban attól, ha száműzzük a telített zsírsavakat az étrendből, és sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonából előállított élelmiszert, sovány tejterméket fogyasztunk. A telített zsírsavak fő forrásai a vörös húsok, az állati eredetű zsiradékok, a zsíros tej, a kövér sajtok, a tejszínes édességek. Emellett meg kell szabadulni a túlsúlytól, és fel kell hagyni a tunya életmóddal, vagyis sokat mozogni!
Akinél mindezek ellenére magas marad az LDL-szint, írasson fel az orvossal statint; ha már volt infarktusa vagy stroke-ja, az ilyen gyógyszer szedése 16 százalékkal csökkenti a betegség újbóli kialakulásának esélyét. Az LDL szintje egészséges szervezetben ne haladja meg a 2,6 mmol/l-t (100 mg/dl), cukorbaj, illetve bármilyen szíves érrendszeri betegség esetén pedig a 1,8 mmol/l-t (70 mg/dl-t).
Rendszeres testmozgás, jótékony diófélék. Ha fizikailag aktív életet élünk, és sok diót, mogyorót, mandulát nassolunk, növelhető a vérben a jótékony HDL aránya: a koleszterinnek ez a fajtája söpri ki a káros LDL-t a véráramból. A HDL-szint optimális értéke férfiaknál 1,0 mmol/1 (38 mg/dl), nőknél 1,3 mmol/1 (49 mg/dl); ennél azonban többre, 1,4 mmol/l-re (54 mg/dl) kell törekedni, hogy az agy fokozott védelemben részesüljön.
További étrendi ártalmak kerülése. A trigliceridek (a táplálékkal felvett zsírok fő alkotórészei) is veszélyesek az agy számára. Egy kísérlet eredménye szerint háromszor gyakoribb a stroke azok körében, akiknek a vére telített ezekkel a vegyületekkel, mint akiknél minimális a vérzsír szintje; az egészséges érték 1,7 mmol/1 (150 mg/dl) alatti. A vérzsírok mennyisége fogyással és megfelelő étrenddel csökkenthető: zsíros húsok (például a hamburger) helyett egészséges (párolt vagy sütőben sütött) halételek fogyasztásával, vaj és napraforgóolaj helyett szívbarát margarin és extra szűz olíva- vagy repceolaj használatával és a rendszeres mértéktelen alkoholfogyasztás kerülésével.
Füstmentesen. Már napi tíz szál cigaretta elszívása is 90 százalékkal növeli a stroke kockázatát – és ehhez nem kell magas vérnyomás vagy koleszterinszint. A dohányfüstben lévő nikotin, szén-monoxid és ezernyi más méreg hatására az érfal elveszíti rugalmasságát (érelmeszesedés), fokozódik a plakklerakódás, ráadásul a vér besűrűsödik, tehát könnyebben alakulnak ki vérrögök.
Szívzavar ellen. Pitvarremegés (fibrilláció), illetve a pitvarlebegés (pitvari flutter) során a szív felső kamrái erőteljes, egyenletes összehúzódások helyett gyors ütemben húzódnak össze. Ez az állapot négyszeresére növeli a stroke kockázatát, mert a szívben pangó vér könnyen összecsomósodik, egy erőteljesebb összehúzódás pedig kisodorhat a keringésbe egy vérrögöt, mely az agyba kerülve elzárja a vér útját.
A hatvanöt év felettiek közel 4 százaléka, a nyolcvan évnél idősebbek 10 százaléka érintett, ezért idősebb korban ajánlatos kivizsgáltatni, nincs-e szívritmuszavarunk. Ezt a pulzus és a szívverés megfigyelésével magunk is könnyen megállapíthatjuk, de biztosabb módszer az EKG (térítésmentesen elvégzik bármelyik szakrendelőben). Akinél fennáll a pitvarremegés, annak az orvos általában a warfarin nevű vérhígítót írja fel, mely a klinikai vizsgálatok szerint 69 százalékkal csökkenti a stroke kockázatát.
Rendelése előtt az orvosnak mérlegelnie kell a terápia kockázatát, a készítmény ugyanis nehezíti a véralvadást, ami eleséskor nagyfokú bevérzést, sérüléskor nehezen elállítható, nyílt vérzést okoz.
Napi egy aszpirin. Akinek volt már stroke-ja, annak napi egy, 80 mg-os dózisú aszpirintabletta szedése ajánlatos. Ugyanezt javasolják a szélütést még nem szenvedett, de veszélyeztetett nők számára: egy kísérlet szerint a stroke kockázata ily módon 17 százalékkal csökkenthető, érdekes módon szinte csak a nők esetében. Mit jelent a veszélyeztetettség?
A stroke műtéti megelőzése
Az értisztító műtét (endarterektómia) jól bevált, biztonságos eljárás: megnyitják a nyaki főverőereket, és kikaparják belőlük a plakkot. Újabb, kevésbé invazív módszer, hogy stentet (fémháló alkotta, csőszerű értágító implantátumot) helyeznek el az artériában, mely az ér újbóli beszűkülésének meggátolásával biztosítja a vér akadálytalan áramlását.
Prevenció második körben
Rendszeres séta. Ha hetente legalább ötször tempós gyaloglással töltünk egy órát, a stroke kockázata a felére csökken, napi félórás sétával pedig a negyedére. Aki nem szeret talpalni, válassza az intenzív testmozgás más formáit. A lényeg, hogy hetente ledolgozzunk legalább ezer, de inkább két-háromezer kalóriát, mert az érkatasztrófa csak így védhető ki kellő hatékonysággal. Jó agyvédő sport még az úszás, a kerékpározás és az aerobik.
Reláxálas. A stresszoldás az agyat is óvja, főleg a mélylégzés, a jóga, a tánc és az éneklés.
Halételek. Több mint negyedével csökkenhet az agyi érkatasztrófa kockázata, ha hetente legalább két-három alkalommal egészségesen elkészített (párolt, abált, főtt, sütőben sült) halétel kerül az asztalunkra. Ennek oka az, hogy a jótékony halzsír segít megőrizni az érfal rugalmasságát, és gátolja az érfalon lerakódó zsírrögök kialakulását. A zsiradékban kisütött hal és a panírozott halrúd viszont egészségtelen, a gyorsbüfékben kínált halas szendvicshez hasonlóan.
Néhány korty alkohol – aztán stop! Pár korty csökkenti, a túlzásba vitt italozás viszont növeli az agyi érkatasztrófa kialakulásának valószínűségét. Kínai kutatók véleménye ez, akik hatvannégyezer férfi alkoholfogyasztási szokásait és egészségét követték nyomon kilenc éven át. Számszerű következtetésük: hetente maximum 6 egység ital 8 százalékkal csökkenti, 21 egységnél több viszont már 22 százalékkal növeli a kockázatot.
De mennyi egy egység? Ahhoz, hogy a különböző szeszes italok hatását össze lehessen hasonlítani, kidolgozták az alkoholegység fogalmát. Egy egységben annyi alkohol van, amennyit a máj egy óra alatt le tud bontani (ez megközelítőleg 7 g). Egy deciliter bor 10-12 g, 2 dl sör 10 g, illetve 2 cl tömény ital 8 g alkoholt tartalmaz. A férfiak kettő-, a nők egypohárnyi mennyiségben limitálják a napi szeszbevitelt!
Több teljes kiőrlésű élelmiszert! Melyek ezek? Például a zabkorpa, a korpás keksz, a magos vagy rozskenyér, a hántolatlan gabonapehely, a barna rizs, a müzli.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. A stroke klasszikus bevezető tünete az egyik arcfél és az azonos oldali kar vagy láb hirtelen zsibbadása, gyengesége, esetleg bénulása, melynek kíséretében gyakran lép fel megértési vagy beszédképtelenség, gyors látásromlás, szédülés, egyensúlyvesztés, tájékozódási vagy tudatzavar, pillanatokon belül kialakuló, heves vagy szokatlan jellegű fejfájás.
Általában csak nőkre jellemző: eszméletvesztés, ájulás; légszomj; elesés; hirtelen jelentkező fájdalom az arcban, mellkasban, végtagokban; görcsroham; erős, rohamszerű csuklás vagy hányinger; gyors elerőtlenedés; hirtelen fellépő, nagyon szapora szívverés vagy heves szívdobogásérzés.
Új fejlemények. Az agy szereti a C-vitaminban gazdag táplálékokat, amilyen például a citrom, a narancs, az eper, a kivi, a paprika, a savanyú káposzta. Amikor brit kutatók húszezer személy egészségi állapotát követték nyomon tíz éven át, kiderült, hogy akiknek a vérében folyamatosan magas a C-vitamin szintje, azok között 42 százalékkal ritkább a stroke, mint akiknél állandóan nagyon alacsony.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.