Bab származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Vannak országok, például India, Görögország vagy Mexikó, amelyekben bizonyos nemzeti eledelek elképzelhetetlenek bab nélkül. A hüvelyesek a gazdag ballasztanyag, ásványi anyag és nyomelem mellett számos vitamint is tartalmaznak. Nem csoda, ha nem csak a vegetáriánusok nyúlnak ehhez a sokoldalú erőforráshoz!
Honnan származik a bab?
A mexikói és perui indiánok már 6000 évvel ezelőtt is termesztettek babot. Ezt a pillangós virágú növényt a spanyol és portugál felfedezők hozták magukkal Európába és Afrikába. Ma már világszerte elterjedt. Az ókori görögöknél és rómaiaknál bizonyos babfajtáknak mágikus jelentőséget tulajdonítottak. A fekete mintázatú disznóbab például halotti szimbólum volt. Az ázsiaiak már régóta hagyományos gyógyszerként alkalmazták. Egészséges összetevői miatt böjtös időszakban ma is kedvelt élelmiszer.
A 17. századig túlnyomórészt csak szárazbab formájában fogyasztották, elsősorban hosszú eltarthatósága miatt kedvelték. A szegényebb néprétegek körében a kiadós étkezés képéhez hosszú időn át ez a hüvelyes kapcsolódott. Csak a 18. századtól kezdték a babot zöldbab formájában, frissen is fogyasztani.
Milyen alkotóelemekből áll?
A zöldbab jelentős mennyiségű fehérjét, szénhidrátot és ballasztanyagot tartalmaz, valamint egy kevés zsírt. Ásványianyag-tartalma számottevő: elsősorban káliumot, de viszonylag jelentős mennyiségű kalciumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz. A vas és a mangán mellett van benne többféle vitamin is, ezek közül jelentősebb mértékben C-vitamin, niacin és folsav.
Emellett van benne még többféle B-vitamin, pl. B1, B2, B6 és pantoténsav, továbbá béta-karotin. A többi hüvelyeshez hasonlóan a babban is találhatók másodlagos növényi anyagok: szaponin és polifenol, amelyek igen pozitív hatást gyakorolnak szervezetünkre.
Legfontosabb tudnivalók a babról dióhéjban
- 100 g szárazbabból fedezni tudjuk
- a napi ballasztanyag-szükséglet több mint felét, valamint folsav- és vasszükségletünket.
- A disznóbab rendkívül jó fehérjeforrás. A fehér babok általában kevésbé ízletesek, ezt némi fűszer és fűszernövény hozzáadásával egyenlíthetjük ki. A szárazbabot mindig csak főzés után sózzuk meg, különben nem puhul meg.
- A mélyhűtött babot rövidebb ideig kell főzni, mint a frisset, mert a fagyasztási eljárás megváltoztatja a növény sejtszerkezetét.
- A szárazbabot dobozban vagy tálkában könnyen kicsíráztathatjuk. A mungóbab erre különösen alkalmas.
- A hagyományos kínai gyógyászat szerint babot délután vagy kora este célszerű fogyasztani, mert akkor könnyebben emészthető.
Egészségtani jelentősége
A növényi fehérjék serkentik a szervezetünkben végbemenő megújulási és sejtosztódási folyamatokat. A bab magas káliumtartalmának köszönhetően vízhajtó hatású, így hatékony a magas vérnyomás elkerülésében. Több összetevőjének köszönhetően kiváló tápanyagot szolgáltat az idegrendszernek: a niacin aktivizálja azokat az enzimeket, amelyek a vassal és a folsavval együtt serkentik a vérképzést, azt a folyamatot, amely megadja a startlövést az idegrendszer és az agy zavartalan működéséhez.
A magnézium és pantoténsav kettőse pedig arról gondoskodik, hogy még kényes helyzetekben se jöjjünk ki a béketűrésből. A pantoténsav emellett segíti a sebgyógyulást is. A szaponinok és a polifenolok rákmegelőző hatásúak, védenek a különféle kórokozók ellen, erősítik ellenálló képességünket.
A szaponinok ráadásul csökkentik a koleszterinszintet, a polifenolok pedig gyulladásgátlók és szerepet játszanak a trombózis megelőzésében. Igaz, hogy a babban található ballasztanyagok puffasztanak, de kedvező hatásuk kárpótol ezért: egészséges bélflórát biztosítanak, így a bélrendszer hozzászokik a hüvelyesekhez.
Egészséges élvezet
A zöldbabot legalább 10 percig kell főzni, hogy a mérgező hatású fazin lebomoljon, és hatástalanná váljon. A babnak még egy kevéssel több főzési időre van szüksége.
Heringes zöldbabsaláta
Hozzávalók (2 személyre)
50 dkg rózsaburgonya, 40 dkg zöldbab, só, 2 szem mogyoróhagyma, 1 alma, 1 evőkanál citromlé, 10 dkg sós heringfilé, 1-2 evőkanál fehérborecet, 5 evőkanál zöldségalapié, őrölt bors, 1 evőkanál olaj
Elkészítés
A burgonyát meghámozzuk és kockákra vágjuk. A zöldbabot darabokra vágjuk. A burgonyát és a babot sós vízben kb. 10 percig főzzük. A főzővizet leöntjük, a zöldségeket hideg vízzel leöblítjük, lecsöpögtetjük. A mogyoróhagymát megtisztítjuk, karikákra vágjuk. Az almát megmossuk, negyedeljük, vékonyan felszeleteljük, citromlével meglocsoljuk. A halat leöblítjük, lecsöpögtetjük, apró darabokra vágjuk. Mindezeket nagyobb keverőtálba tesszük. A maradék hozzávalókból öntetet készítünk, és az előkészített salátához keverjük.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.