Szeder származása, alkotóelemei, egészségtani jelentősége
A szeder világszerte elterjedt vadnövény, amelyet napjainkban egyre inkább kezdenek kultúrnövényként is termeszteni. A szedését jelentősen nehezítő szúrós tüskéi is utalnak arra, hogy a rózsafélék családjába tartozik. A termesztés során sikerült olyan kevésbé tüskés fajtát kinemesíteni, amely megkönnyíti a termés betakarítását. A mélyvöröstől a tintakékig terjedő színárnyalatokban pompázó lédús gyümölcs rendkívül zamatos, nagyon sok vitamint, ásványi anyagot és másodlagos növényi anyagot tartalmaz.
Honnan származik a szeder?
A földi vagy gyalogszeder néven egyaránt ismert növény a rózsafélék családjába tartozik, s a család többi tagjához hasonló módon tüskéivel erősen óvja magát. Vannak vadon termő, apróbb szemű, valamint nagyobb szemű, termesztett fajták. Kultúrnövényként való termesztése a 19. században kezdődött. Csak a közelmúltban alakultak ki tüske nélküli fajtái, melyek közül a thornfree a legismertebb. Termesztése kordonosan történik, a gyümölcs júliustól októberig terem. A szeder gyorsan romlik, ezért frissiben kell fogyasztani, vagy frissen tartósítani kell mélyhűtéssel, dzsem, zselé vagy gyümölcslé formájában.
Milyen alkotóelemekből áll?
A többi bogyósgyümölcshöz hasonlóan a szedernek is magas a víztartalma, ezért a kalóriaszegény gyümölcsök közétartozik. Kalóriatartalma azonban magasabb a többi bogyósénál. Ennek az-az oka, hogy valamivel magasabb a zsír- és fehérjetartalma, mint pl. a földiepernek, a ribizlinek vagy az egresnek.
Ásványianyag-tartalmát illetően a szederben található nátrium-, kálium-, kalcium- és vastartalom-mennyiséggel csak igen közeli rokona, a málna vetekedhet. A réz, a béta-karotin, a B-vitaminok és a C-vitamin-tartalom vonatkozásában a szeder a bogyósok között a középmezőnyben van. Jelentős viszont az emésztést elősegítő és a koleszterinszintet karbantartó ballasztanyag-tartalma. Van azonban valami, amiben mindenképpen a szeder az éllovas: egyetlen más bogyós sem tartalmaz ilyen mennyiségben ellagsavat, ezt a rákmegelőző hatású másodlagos növényi anyagot.
Legfontosabb tudnivalók a szederről dióhéjban
- A szederre különösképpen igaz, hogy legjobb, ha biotermesztésűt vásárolunk belőle. A szupermarketekben kapható gyümölcs többnyire növényvédő szerekkel, rovarirtókkal permetezett.
- Lágy állaga miatt a szedret csak rövid ideig szabad mosni, leghelyesebb, ha szűrőbe téve lezuhanyozzuk.
- A szeder a benne található másodlagos növényi anyagok folytán segíti a máj méregtelenítő tevékenységét. Ideális nyárvégi méregtelenítő kúraképpen: 10 napon át fogyasszunk napi 100 g friss szedret.
- A szederben található apró magoktól semmi félnivalónk, ne passzírozzuk át szitán a szedret, mert épp ezekben a kis magokban vannak az értékes ballasztanyagok.
A szeder egészségtani jelentősége
A szeder magas vastartalma, amelyhez nyomelemként még jelentős mennyiségű réz is társul, jót tesz a vérszegényeknek, azaz a vashiányos szervezetűeknek, illetve akiknek fokozott mennyiségű vas bevitelére van szükségük. Ez érvényes mindenekelőtt a gyerekekre, a menstruáló, illetve a terhes nőkre, továbbá a szigorú vegetáriánusokra. Számukra a friss szeder és a bioüzletekben kapható hamisítatlan szederlé a legalkalmasabb forrás. Magas káliumtartalmánál fogva vízhajtó hatású, így előnyös a magas vérnyomásban szenvedők számára is. Említésre méltó továbbá kalciumtartalma, amely nemcsak a csontozat és a fogazat számára fontos, de ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy zavartalan legyen az ingerek átvitele a szívbe és az agyba.
A legfrissebb kutatási eredmények szerint az ellagsav képes megkötni a bélben a karcinogén anyagokat, valamint hatástalanítani a behatoló baktériumokat és vírusokat.
A szabadban szedett szedret ne fogyasszuk nyersen az esetleges fertőzések elkerülése érdekében. Főzzünk belőle kompótot vagy dzsemet, vagy használjuk fel sütemény készítéséhez.
Szedres-banános túrókrém
Hozzávalók (2 személyre)
150 g szeder (friss vagy mélyhűtött), ½ kezeletlen citrom, 3 evőkanál cukor, 1 banán, 125 g sovány túró, 100 g tejszín
Elkészítés
A szedret átválogatjuk, megmossuk, lecsöpögtetjük (a mélyhűtöttet kiengedjük). A citromot forró vízben megmossuk, héját lereszeljük, majd félbevágjuk, levét kifacsarjuk. A citromlevet 1 kanál cukorral elkeverve a szederre locsoljuk, 20 percig állni hagyjuk. A banánt meghámozzuk, apróra vágjuk. Keverőtálban a túrót, a reszelt citromhéjat, a maradék cukrot és a banánt alaposan összekeverjük. A tejszínt kemény habbá verjük, hozzáadjuk. Végül óvatosan hozzákeverjük a szedret.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.