• könny
• látás
• szem

A látás csodája – Mindent a szemünkről!

A média nap mint nap változatos egészségügyi tanácsokkal bombáz bennünket: „Szabaduljon meg fölös kilóitól!”, „Mozogjon többet!”, „Fogyasszon kevesebb sót, sört, vajat, kávét, cukrot…!”. Valósággal elárasztanak minket az egészség megóvására felszólító üzenetek. De milyen gyakran hallani azt, hogy vigyázzon a szemére?

Holott sokkal jobban oda kellene figyelnünk a szemünk világára!

A látásnak köszönhetjük mozgékonyságunkat, biztonságunkat és függetlenségünket. A szemünkkel tapasztaljuk meg az élet kisebb és nagyobb örömeit: gondoljon csak az olvasásra vagy a gyermekei, unokái fejlődésében való gyönyörködésre. Ennek ellenére Magyarországon évente több mint 6 ezren veszítik el látásukat, pedig életmódváltással és rendszeres szemvizsgálattal megmenthetnék azt, vagy legalábbis minimálisra csökkenthetnék a károsodást.

A természetesnek vett érzék

Gyermekként és fiatal felnőttként a többség teljesen magától értetődőnek tartja, hogy jól lát. Könnyedén elolvassák a távoli feliratokat, táblákat, sőt még a szerződések apró betűs részeit is. El sem tudják képzelni, milyen az, amikor valaki nem képes erre. Türelmetlenek a szüleikkel, amikor azok hasztalan keresgélik a szemüvegüket, vagy arra kérik őket, hogy fűzzék be a cérnát a varrótűbe.

Középkorú emberként aztán lassan megváltoznak a dolgok

Sokan kénytelenek kinyújtott karral tartani az újságot, és egyre kellemetlenebbül érzik magukat, ha sötétben kell autót vezetni. Ismerős? Idővel rá kell döbbenni, hogy a szem, ez a csodálatosan összetett szerkezet nem csalhatatlan. Mivel a változás általában fokozatosan következik be, rengetegen nincsenek is tisztában vele, mások pedig nem hajlandók beismerni, hogy romlik a látásuk.

Szerte a világon sokan veszélyeztetik önmagukat és másokat azzal, hogy bár nem látnak megfelelően, volán mögé ülnek. Hazánkban is rengeteg sofőr lebecsüli az éles látás jelentőségét. A magyar autóvezetők 5%-ának nem megfelelő a látása.

A szem megóvása

A következő oldalakon kiderül, miként lehet megőrizni, értékelni, szükség szerint helyreállítani a látást, valamint hogy mennyire szórakoztató az éles látás. Ebből áll össze a MÉHÉSZ-stratégia, amely végigvonul a könyvön. A stratégiában foglaltak betartása nagyobb biztonságot jelent nemcsak az utakon, hanem az élet minden területén. Hiszen például sokszor a gyengülő látás áll az esések hátterében, ami idős embereknél csonttöréssel, így a függetlenség elvesztésével járhat.

Ne hagyjon ki egyetlen látásvizsgálatot sem

Sajnos az embereknek általában fogalmuk sincs látásuk állapotáról, és csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a baj már bekövetkezett. Magyarországon közel 45 ezer súlyosan látássérült személy él. Ez a szomorú statisztika szintén a szemvizsgálat jelentőségét erősíti meg.

Ha tehát az elmúlt két évben nem vett részt látásvizsgálaton, érdemes haladéktalanul időpontot kérni a szemésztől. Ismerje meg a problémát, és cselekedjen minél gyorsabban, hogy a lehető leghatékonyabb lehessen a kezelés. A szemvizsgálat olyan elváltozásokat is kimutathat, amelyek más, súlyosabb rendellenességekre, így cukorbetegségre, magas vérnyomásra vagy emelkedett koleszterinszintre utalnak.

Cselekedjen azonnal, ha változást észlel a látásában!

Gyengülő látás sok esetben a korosodás elkerülhetetlen következménye, ellensúlyozására azonban egyszerű módszerek állnak rendelkezésre. Olvasószemüveggel például megszüntethető az abból eredő kényelmetlenség és bosszúság, hogy nem tudja elolvasni a szalagcím alatti újságcikket, az élelmiszer elkészítési útmutatóját vagy az orvosi recepten feltüntetett gyógyszeradagolást. Az ennél súlyosabb panaszokra is megvannak a hatékony kezelési módok. Ellenben ha nem kér segítséget, a látás a normálisnak mondhatónál is nagyobb mértékben romolhat.

Sürgősségi szemellátás

Sürgősségi szemellátást igényel a váratlan teljes vagy részleges látásvesztés, illetve a szemben vagy környékén érzett hirtelen, tartós, éles fájdalom. A következő esetekben szintén fel kell keresni az orvost: rendkívüli fényérzékenység, a fényforrások körül „glória” vagy szivárványhatás feltűnése, néhány percnél tovább tartó homályos vagy kettős látás, hirtelen villanások, fekete foltok vagy nagyméretű úszkáló foltok, heveny vörösség, viszketés, égő érzés, a szem túlzott könnyezése, bőséges zöldes vagy fehér váladék kiválasztódása a szemből.

A bőség zavara

A MÉHÉSZ-stratégia másik fontos része a látás kiértékelése és szükség esetén a helyreállító lépések megtétele. Ebben a cikkben kitérünk rá, milyen következtetések vonhatók le a látásvizsgálatból. Amint hiteles képet kap szeme állapotáról, máris tudatosabban képes odafigyelni a változásokra, és idejében észreveheti a problémákat. A következő cikkek számos információt és jó tanácsot tartalmaznak az önsegítő tevékenységekről és a látásfejlesztő lehetőségekről, valamint a szakorvosi konzultációt igénylő betegségek kezelési módjairól.

Az ember néha valósággal a bőség zavarával küzd

Szemüveget vagy kontaktlencsét válasszon? Melyik lencse számára a legjobb? A lézersebészet megoldást jelent-e problémája kezelésére? Mi a leghatékonyabb eljárás szürke hályog esetén? Cikksorozatunk végigkalauzolja az olvasót a lehetőségek tárházában, szakértői tanácsokat ad, és bemutatja a technikai újításokat.

A szem működése

A szem a fényképezőgéphez hasonlóan működik. Észleli a környezetében lévő tárgyakról visszaverődő fényt, amelyet képekké alakít át. A szem hátsó részén egy finom, fényérzékeny szövet, a retina a fényképezőgép filmjéhez hasonlóan érzékeli a képeket, majd továbbküldi a laboratóriumba, ez esetben az agyba, hogy az előhívja a külvilágról készült „felvételeket”. A tárgyakról visszaverődő párhuzamos fénysugarakat a szem optikai törőrendszerei (szaruhártya, csarnokvíz, szemlencse, üvegtest) egy pontba gyűjtik össze. Tökéletes látásnál ez a fókuszpont pontosan a retinára esik, ellenkező esetben – rövid- vagy távollátásnál – a kép homályos lesz.

Hogyan fényképez a szemünk?

A párhuzamos fénysugarak megtörnek (elhajlanak), ha valamilyen anyagon áthaladnak. A fény akkor is megtörik, amikor a szem rétegein megy keresztül. A szem többi rétegétől eltérően a szemlencse képes alakváltoztatásra, ezáltal módosítani tudja fénytörésének mértékét.

• A fény egy távoli tárgyról visszaverődve, párhuzamos sugarakban jut el a szemhez.
• A szemlencse úgy töri meg a sugarakat, hogy azok egy pontban, a sárgafoltban található foveacentrálisán futnak össze.
• Kicsinyített fordított kép jelenik meg a retinán. A tárgy egyik oldaláról visszaverődő fény a retina másik oldalán tükröződik, ami tükörképet hoz létre a retinán.
• A retinán létrehozott impulzusok a látóidegen keresztül továbbítódnak az agyba, ahol megszületik a tárgy „helyes”, felfelé fordított képe.

Tökéletes kép

A fénysugarak általában kétszer törnek meg, miközben belépnek a szemgolyóba. A fénytörés kétharmada a szaruhártyában, a szemgolyó külső „védőburkolatának” elülső, áttetsző részében következik be. A szaruhártya úgy fedi a szivárványhártyát (íriszt) és a pupillát (a szembogarat, a szivárványhártya közepén elhelyezkedő fekete gyűrűt), mint a karóra számlapját az üvegborítás.

A fénysugarak ezután a közvetlenül a pupilla mögött elhelyezkedő szemlencsén áthaladva újra megtörnek. A pontos kép megalkotásához a közeli tárgyakról érkező fényt nagyobb mértékben kell megtörni, mint a távoli tárgyakról visszaverődő sugarakat. Ebből adódóan a szemnek meg kell változtatnia a fókuszt, vagyis a távoliról a közeli látásra kell átallnia. A fényképezőgép lencséjétől eltérően a szemlencse rugalmas, elernyedve és összehúzódva vastagabbá, illetve vékonyabbá képes válni. Ezáltal lehetővé teszi a szemnek, hogy a távoli és a közeli tárgyakra egyaránt összpontosíthasson.

Úszó foltok

Mik is azok az úszó foltok? Félig átlátszó kisebb-nagyobb pöttyök vagy pókhálószerű fonalak, amelyek a látótérben, a szem „járását” követve mozognak. Ezt a jelenséget az üvegtestbe záródott rostok és sejttörmelékek idézik elő. Miközben a rostok és sejttörmelékek körbe-körbe úszkálnak, árnyékot vetnek a retinára, ezért vesszük őket észre, különösen, amikor egyszínű hátteret nézünk, például egy sima falat vagy a tiszta égboltot.

Az emberek többsége élete során elkerülhetetlenül találkozik ezekkel az úszó foltokkal

Az üvegtest folyékonnyá válásával, illetve enyhe zsugorodásával egyre gyakoribbá válnak, főleg 50 éves kor után vagy szürkehályog-műtét, lézeres szemműtét vagy szemsérülések után megnőhet.

Ijedségre adhat okot, ha korábban még nem szembesült ezzel a jelenséggel, vagy ha a foltok méretüket, számukat tekintve növekedést mutatnak. Az úszó foltok azonban rendszerint ártalmatlanok, és gyors fel-le nézéssel eloszlathatok a látótérből. A pöttyök általában maguktól megszűnnek, vagy legalábbis kevésbé feltűnőek lesznek, mivel az agy megtanulja figyelmen kívül hagyni őket. kor felett. A rövidlátók és a cukorbetegek már fiatalabb korban is több úszó foltot tapasztalhatnak.

Figyelmeztető úszó foltok

Az úszó foltok száma általában fokozatosan nő. A hirtelen felbukkanó új foltok nagyon ritkán valamilyen szembetegségre utalnak, különösen akkor, ha villódzó fény vagy perifériás látásvesztés is kíséri őket Az ilyen tünetekről haladéktalanul tájékoztatni kell az orvost vagy az optikust.Ezek a jelenségek a cukorbetegség egyik szövődménye, az úgynevezett diabéteszes retinopátia vagy retinaleválás esetén lépnek fel, és a vakság megelőzése érdekében azonnali orvosi beavatkozást tesznek szükségessé.

A retina

A szem hátsó részén elhelyezkedő retinában fényre reagáló receptorsejtek találhatók. A sejteknek két fajtája ismert: a pálcikák és a csapok. A pálcikák a fényre érzékenyek. Nagyon gyenge megvilágítás mellett – például holdfényben – kevés vagy semmi színt sem látunk, az egész világ szürke árnyalatú. Ennek az az oka, hogy a gyenge fény nem tudja ingerelni a kevésbé érzékeny csapokat. Ilyenkor csak a pálcikák „dolgoznak”, amelyek nem képesek megkülönböztetni a színeket – ezeket a csapok segítségével határoljuk el.

A csapok finom, részletes, színes képet hoznak létre, és tökéletesen érzékelik a gyorsan változó képeket. Megfelelő működésük azonban elég sok fényt igényel. Pigmenttartalmuk alapján háromfajta csapsejtet különböztetnek meg, amelyeket legtöbbször – az általuk legjobban észlelt fényhullámhossz szerint – kéknek, zöldnek és vörösnek neveznek. Az agy a csapokat érő ingerek összességét színekként és árnyalatokként értelmezi. Az emberi retina kb. 120 millió pálcikát és 6 millió csapot tartalmaz.

A szem középpontja

A retina közepén található egy különlegesen érzékeny terület, az ún. sárgafolt (makula, macula lutea). Normál látás esetén itt összpontosulnak a fénysugarak. Csak ez a kb. 5,5 mm átmérőjű terület biztosíthatja az igazán éles látást. Ez a magyarázata annak, hogy szemünket az írott szöveg felé kell fordítanunk, illetve a megfelelő fókuszálás érdekében közvetlenül az emberek arcába kell tekintenünk. Szemünk sarkából képtelenek vagyunk könyvet olvasni vagy arcokat felismerni.

A sárgafolt középpontjában egy apró „gödör” helyezkedik el, a, fovea centralis, amely rendkívül magas csapkoncentrációval rendelkezik. Ez teszi lehetővé, hogy egyenesen előre nézzünk, élvezzük a finom árnyalatokat és megkülönböztessük az apró részleteket.

Terített asztal a szemnek

A sárgafolt arról kapta a nevét, hogy óriási mennyiségű sárga pigmentet tartalmaz, éppen olyat, mint egyes zöldségek és gyümölcsök.

A kutatások szerint ez a színbeli összefüggés több mint véletlen. Az elegendő zöldség-, gyümölcs- és más tápanyagbevitel kulcsfontosságú, mert az ilyen étrend ténylegesen segít megóvni a sárgafolt egészségét a látást veszélyeztető szembetegségektől.

Vörösszem-effektus

A fényképeken sokszor ördögien vörösnek látszik a szem, de ez nem a szem hibája: a retina vérellátását biztosító vérerekről tükröződik vissza a fény a tág pupilla miatt.

Mit lehet tenni? Helyezze a vakut a másik oldalra, a fényképezőgép fölé! A másik lehetőség, hogy a fényt egy közeli fehér felületről visszavereti, ahogyan azt a profi fényképészek teszik. Ha automata vakus gépe van, kérje meg a fotóalanyt, hogy nézzen át az Ön válla fölött. Az újabb kamerák egy sorozat előzetes villanást bocsátanak ki, amelyektől a pupilla már a végső vakuvillanás előtt összehúzódik, így kiküszöbölhető a vörös szem.

Éjszakai látás

Miért látnak az idősek nehezebben a sötétben?

A pálcikák, az éjszakai látásért felelős fényreceptorok a retina kerületén összpontosulnak. Életünk során a csapok többsége érintetlen marad, de a pálcikáknak körülbelül egyharmadát elveszítjük. Ezért okoz az öregedéssel egyre nagyobb problémát a sötétben való tájékozódás. A kor előrehaladtával a pálcikáknak is hosszabb időre van szükségük az alkalmazkodáshoz, amikor éles fényből félhomályba érünk. Ezenkívül mind rosszabbul látjuk a mozgásokat a szemünk sarkából, látómezőnk perifériáján.

A pupilla méretváltozásai

A fényképezőgép rekeszállításához hasonlóan a szem is meg tudja változtatni a pupilla átmérőjét, hogy szabályozza a bejutó fény mennyiségét. Sötétséghez közeli fényviszonyoknál a pupilla több mint kétszeresére tágul, éles fényben pedig a normál nappali fényben tapasztalható méretének felére zsugorodik. A fiataloknál ez a folyamat szinte azonnal lezajlik, az idősebbeknél valamivel lassabban és kevésbé hatékonyan megy végbe.

A pupilla méretváltozásait a szivárványhártya, a pupillát körülvevő színes rész – amely valójában egy izomgyűrű – összehúzódása és tágulása okozza. A többi izomhoz hasonlóan az évek múlásával ez is meggyengül, így a pupilla már nem reagál olyan jól a fényerősség hirtelen változásaira. Korosabb embereknél a pupilla mérete csökken.

A 20 évesek pupillájának átmérője nappali fényben 4,7 mm, ami sötét szobába lépve akár 3,3 mm-rel nagyobbra, 8 mm-re tágulhat. A 70 évesek nappali fényben mért 2,7 mm átmérőjű pupillája ezzel szemben csupán 0,5 mm-t képes „nőni” a sötétben. A fiatalok úgy éreznék magukat ezzel a 3,2 mm-es pupillával, mintha napszemüveget viselnének a sötétben.

Éjszakai vezetés

Nem csoda, hogy idősebb korban egyre nehezebb az éjszakai vezetés. Egy 50 éves ember kb. feleolyan jól lát sötétedés után, mint egy 30 éves, és sokkal rosszabbul alkalmazkodik a hirtelen fényerősség-növekedéshez, például a szembejövő autók reflektoraihoz.

Színkérdés

A szivárványhártya színe attól függ, milyen mennyiségű és típusú pigmentet tartalmaz. Ez a pigment létfontosságú szerepet játszik a látásban, mert gátolja a fényátvitelt magán az íriszen keresztül. Átlátszó szivárványhártyával nem sokat érzékelnénk a világból, mivel túl sok fény jutna a szemünkbe. Ez magyarázza azt is, miért rossz általában a látásuk a pigment-rendellenességgel született albínóknak.

Kék, zöld, mogyoróbarna vagy sötétbarna szemek? Csupán szépészeti kérdés lenne? Egyes kutatások szerint a szemszín egészségügyi kockázatokat is rejthet. A Georgia Állami Egyetem pszichológusai például kimutatták, hogy a világos szemű emberek a sötét szeműeknél nagyobb valószínűséggel küzdenek alkoholproblémákkal. A sötét szeműek érzékenyebbek a szeszes italokra, ez pedig megakadályozza őket abban, hogy függőséget kialakító mennyiségben fogyasszák azokat.

Ha tehát valakinek világos – zöld, kék, szürke vagy mogyoróbarna – a szeme, érdemes vigyáznia az alkohollal. De a sötétbarna szeműek sem védettek mindennel szemben. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy ők a világos szeműeknél hajlamosabbak a szürke hályogra és a magas vérnyomásra.

Szerelmes pillantás

A pupilla méretét a fényerősségen kívül az érzelmek is befolyásolják. Ha dühösek vagyunk, illetve ha valami visszataszító dolgot látunk, a pupillánk összeszűkül. A szeretett személy vagy egy finom étel látványára viszont kitágul.  A pupilla tágulása bizonyítottan az érdeklődés és a figyelem fokmérője.

Ijedt pillantás

Egy kivétel azért van arra az általános szabályra, hogy a pozitív érzelmek hatására kitágul, a negatívakra pedig összeszűkül a pupilla: ez pedig a félelem. Az ijedt ember pupillája rendszerint igen tág, mert a félelem a stresszhormon, az adrenalin növekedését váltja ki, hogy felkészüljön a szervezet az ősi „küzdj vagy fuss” vészreakcióra. Ehhez hozzátartozik a pupilla tágulása is, amely fokozza a vizuális érzékenységet.

Együtt érző pillantás

Sokszor a pupilla változásai alapján ítéljük meg mások érzelmeit, holott általában nem vagyunk tisztában pupillájuk méretének hajszálnyi eltéréseivel. Sőt, saját pupillánk is reagál a többi emberére.

Az effajta reakciók fontosak lehetnek az empátia kialakulásában. A kutatók már korábban kimutatták, hogy ha egy hullámhosszra kerülünk valakivel, hajlamosak vagyunk átvenni testtartását és mozdulatait. Úgy tűnik, hogy a testbeszéd terén tapasztalt utánzás a szemnél kezdődik.

Zöld hályog (glaukóma) – ne kockáztasson!

A 40 évesnél idősebbeknél megnő a zöld hályog kialakulásának kockázata. Ez a szembetegség egyszerű vizsgálattal kimutatható, és általában könnyen gyógyítható. Ha azonban nem kezelik időben, látásvesztéshez vezethet, mert hatására károsodik a retinából a jeleket az agyba továbbító látóideg.

A szemlencse előtti tér a szemcsarnok, amelyet a szivárványhártya két részre oszt: elülső és hátsó szemcsarnokra. A szemcsarnokot átlátszó folyadék, a csarnokvíz tölti ki. Ez a hátsó szemcsarnok bizonyos sejtjeiben (sugártest) képződik, és a pupillán keresztül áramlik az elülső szemcsarnokba, ahonnan elvezetődik. A csarnokvíz folyamatosan termelődik a szemben, következésképpen kiürülésének bármilyen akadályoztatása megnöveli a szemgolyó belső nyomását. Ez eredményezi a zöld hályog megjelenését, amely eleinte kevés tünettel jár, de kezelés hiányában tartós károsodást okozhat, ezért elengedhetetlen a rendszeres szemvizsgálat.

A károsodás mérséklése

Az 50 éven felüliek látásvesztésének egyik fő oka az időskori sárgafolt elfajulás, más néven időskori makuladegeneráció (AMD), amely a macula lutea (makula, sárgafolt), a retina középpontjában lévő kisméretű terület károsodásával, következésképpen a részletek érzékelésének romlásával jár.

A másik, az öregedéssel egyre gyakoribbá váló rendellenesség a szemlencse maradandó elhomályosulása, a szürkehályog (katarakta). A szürke hályog világviszonylatban a vakság leggyakoribb kóroka, pedig ez az állapot is könnyen és hatékonyan kezelhető. A következő fejezetekből tájékozódhat, kinél a legnagyobb a kockázata, és megismerkedhet néhány egyszerű megelőző módszerrel. Azt is megtudhatja, hogyan lehet észrevenni a szürke hályog kialakulásának korai jeleit, hogy időben orvoshoz fordulhasson.

A frissítő könny

A szemfehérjét és a felső, illetve alsó szemhéjak belsejét borító vékony, átlátszó kötőhártya akadályozza meg a szem kiszáradását. A szemhéjak felső, külső sarkában elhelyezkedő könnymirigyek folyamatosan vizenyős könnyfolyadékot választanak ki, amely minden pislogáskor a szem felületére kerül. Ez nedvesen tartja a szemet, és megakadályozza a levegőben lévő apró részecskék által okozott sérüléseket.

Emellett a szemhéjak belső szegélyén lévő kisebb, ún. Meibom-mirigyek olajos váladékot termelnek. A Meibom-mirigyek ezáltal zsírréteggel vonják be a szemet, ami a könnyfolyadék párolgását csökkenti.

Védelmező könnycseppek

A szemet nedvesen tartó könnyrétegen kívül is képződik könny, amikor irritáló anyagot, például porszemeket kell eltávolítani a szemből, vagy sérülésre, fertőzésre, allergiára reagálunk, netalán érzelmi okok miatt sírunk. Az irritáció hatására kialakuló könny összetétele eltér az átlagosétól. Nagyobb mennyiségben fordul elő benne lizozim enzim, ez a természetes antibakteriális anyag, amely a fertőzés elleni küzdelemben segédkezik. Gyermekeknél a könnyben lévő lizozim koncentrációja alacsony, később növekszik, időskorban pedig újra kevesebb lesz. Ez magyarázza, miért hajlamosabbak a gyermekek és az idősek a szemfertőzésekre.

A kor előrehaladtával a könnytermelés lecsökken, a könnybevonat kevesebb olyan faggyút tartalmaz, amely a párolgás megakadályozásához szükséges. Ez vezethet végül a száraz szem tünetegyüttesének megjelenéséhez, mely rendellenesség tünetei közé tartozik a pislogáskor tapasztalt szúró érzés, a homályos látás és az éles fénnyel szembeni túlérzékenység.

Vigyázzon a szemére!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.