Szív- és érrendszeri betegségek

Táplálkozási tanácsok – 12 tanács

Vannak, akik a (helytelen) táplálkozást önálló rizikófaktornak tekintik, elfogadottabb azonban, hogy a táplálkozással összefüggő rizikófakto­rokról külön-külön beszéljünk (elhízásról, magas vérzsírszintről, ma­gas vérnyomásról és cukorbetegségről). Ezekről az egyes rizikófaktorok tárgyalásánál részletesen beszélünk.

Ugyanakkor vannak olyan táplál­kozási ajánlások, amelyek minden magyar felnőtt állampolgár számára megszívlelendők. A helyes táplálkozás hasznosan szolgálja az egészsé­get, segít megőrizni a munkaképességet, az életkedvet, lassítja az öre­gedést. Az alábbiakban a táplálkozás magyarországi egészséges felnőtt lakosságszámára ajánlott 12 mérföldkövét közöljük.

Táplálkozási tanácsok

  • Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket! Ne ragaszkodjunk a megszokotthoz, ízleljünk meg más ételeket is, ki­próbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek előítéleteink! A sokszínű, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk.
  • Együnk kevésbé zsíros ételeket: a főzéshez, sütéshez inkább mar­garint vagy olajat használjunk! Különösen fontos ez a keveset moz­gók, az ülő foglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gőzö­lést, párolást, a fóliában, teflonedényben vagy fedett cserépedény­ben, mikrohullámú sütőben készítést a zsiradékban sütéssel szem­ben! Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás!
  • Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékel­ten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre ki­hat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé só-zottakat! Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használha­tunk.
  • Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között! Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cuk­rozzuk! Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet! Igyunk inkább termé­szetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem üdítő italokat, szörpö­ket! A kávéba, teába – ha egyáltalán szükséges – inkább mesterséges édesítőszert tegyünk! Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére!
  • Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot)! A tejtermékek közül a ki­sebb zsírtartalmúakat válasszuk!
  • Rendszeresen, naponta többször is, együnk nyers gyümölcsöt, zöld­ségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzelék­növényt, zöldséget!
  • Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér Köretként inkább a pá­rolt zöldségféléket válasszuk a rizs, burgonya vagy a tészta helyett!
  • Naponta négyszer-ötször étkezzünk! Egyik étkezés se legyen túlsá­gosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget! Együnk nyugodtan, kényelmes körülmé­nyeket teremtve, nem kapkodva! A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig! Legyen meg a napi meg­szokott étkezési „menetrendünk”, lehetőleg mindig azonos időpont­ban együnk!
  • A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. A túlzott és rendszeres alkoholfogyasztás káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból, ezért is kerülni kell ezeket. Gyermekeknél a legkisebb mennyiségben is tilosak.
  • A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek!

Bőséges fogyasztásra javasolt:

Elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, hal, továbbá barna kenyér.

Mérsékelt fogyasztásra javasolt:

Nem zsíros húsok és húskészítmé­nyek, zsírszegény tej és tejtermékek, növényi eredetű zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj, a vaj helyett a margarin), tojás, tész­ta, száraz hüvelyesek.

Ritkán, kis mennyiségben javasolt:

Édességek, fagylalt, cukrozott ké­szítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, tömény italok, sör, bor. Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és táp­anyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek sok segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában és az étrend összeállításában.

  • A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a dohányzás teljes mellőzése és a rendszeres testmozgás.
  • A helyes táplálkozás fedezi a szervezet energia- és tápanyag­szükségletét. Egyszerű módszert jelent a megfelelő energiabevitel ér­tékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás és testmoz­gás mellett valószínű a kívánatos testtömeg kialakulása, ezt a célt kell elérnünk. Erről ad tájékoztatást a táblázat, amelyet az Egész­ségügyi Világszervezet bocsátott közre, és amely az alkati különb­ségeket is figyelembe veszi.

A kifejezetten a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére tett aján­lásokat az alábbiakban foglaljuk össze, a már fennálló betegségek ese­tére vonatkozó táplálkozási ajánlásokat az egyes rizikófaktoroknál tár­gyaljuk. Természetesen számtalan táplálkozási ajánlás létezik világszerte. Ezek közül egyet az orvosi irodalomban polymealnek (ejtsd: polimil) hívnak, és éppen a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére ajánlják. Az elne­vezés egy néhány éve született javaslat nyomán született.

A szív- és érrend­szeri betegségek megelőzésére, az egészség megőrzésére azt ajánlották ugyanis, hogy emberek bizonyos életkor után egy polypill (ejtsd: polipul) ne­vű, többféle hatóanyagot tartalmazó pilulát szedhetnének, s ez élettartamukat jelentősen meghosszabbítaná. Ebben aszpirin, koleszterinszint-csökkentő statin, valamilyen vérnyomáscsökkentő és folsav szerepelne, amelyekről kü­lön-külön bizonyított, hogy csökkentik a szívinfarktus kockázatát.

Ez ideig a polypillt nem vezették be, mert a fenti gyógyszereknek különböző mellékha­tásai is lehetnek, ezért orvosi ellenőrzés nélkül szedésük nem támogatható. Ezt követően angol kutatók úgy találták, hogy több élelmiszerből (polymeal) is össze lehetne állítani egy hasonló hatású kombinációt, melynek alkotórészeiről már külön-külön ugyancsak bizonyították az infarktuskockázatot csökkentő hatást.

Fő irányvonalak egészségesek számára az érbetegségek megelőzése érdekében

Naponta:

  • sok zöldség-gyümölcs (ötször)
  • teljes értékű gabonakészítmények (hatszor)
  • zsírszegény tej, tejtermékek
  • sovány hús
  • diófélék (50 g = 5 dkg) Hetenként többször
  • hüvelyesek (bab, borsó, lencse stb.)
  • tengeri hal (kétszer)

Általános ajánlások:

Növényi zsiradék használata kenyérkenéshez, ételkészítéshez, állati zsiradék helyett. Férfiaknak legfeljebb 2, nőknek legfeljebb I egység alkohol naponta. Sóban gazdag táplálékok kerülése. Mediterrán jellegű táplálkozás (5 pillére: zöldségek-gyümölcsök, ha­lak, gabonakészítmények, olívaolaj, vörösbor fogyasztása).

Ennek alapján javasolják a következők rendszeres fo­gyasztását:

  • bor: 1,5 dl/nap
  • hal: heti 4 alkalommal, kb. 4 x 10 dkg
  • fekete csokoládé: 10 dkg/nap
  • zöldségek, gyümölcsök: 40 dkg/nap
  • fokhagyma: 3 g/nap
  • mandula: 7 dk/nap

Táplálkozási vizsgálatok szerint a fentiek külön-külön 15-30%-kal csökkent­hetik a rizikót, együttes hatásuk 76%-os kockázatcsökkentést eredményez­ne. 50 éves kortól a fentiek rendszeres fogyasztásával az élettartam 6,6 évvel hosszabbodna meg. Mellékhatásokkal, mint a polypill gyógyszer esetében itt nem kellene számolnunk, azonban általánosan nem minden komponens szorgalmazható mindenkinél.

A borfogyasztásnál nagyon fontos a mérték, mert nagyobb mennyiség máj betegséghez vezethet. A halak közül a tengeri hal lenne az ideális, azonban heti 4-szer nálunk nem érhető el. Az étcsokoládé úgy került ide, hogy az alapjául szolgáló kakaóban a betegségekkel szem­ben védőhatású ún. anitoxidánsok vannak, de túlsúlyosoknak nem javasolt, hiszen nagy az energiatartalma. A zöldségekből, gyümölcsökből naponta 40 deka elfogyasztása mindenkinek javasolható, ugyanígy a fokhagyma és a mandula fogyasztása is.

A szabad gyökök

Mind több adat gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a daganatos betegségek kialakulásában olyan rizikófaktorok ját­szanak szerepet, amelyek kutatása napjainkban is erőteljesen folyik. Ezek közül jelentős az ártalmas, instabil oxigént tartalmazó ún. szabad gyökök fokozott termelődése a szervezetben, melyek a szervezet stabil molekuláihoz kapcsolódva sejtkárosodást, újabb szabad gyökök felsza­badulását eredményezik. Ez károsítja a szöveteket, elősegíti az öre­gedést, és a daganatos betegségek, bizonyos szívbetegségek, az Alzheimer-kór, ízületi gyulladások, asztma keletkezésében is szerepet játszhatnak.

A szervezet szabad gyökökkel szembeni védelmét az ún. antioxidáns természetű anyagok adják, amelyek csökkenthetik a káros oxidá­ciós folyamatokat. Nagy vizsgálatok bizonyították (többek között a 118 000 amerikai ápolónő táplálkozási és egészségi állapotát felmérő Nurses Health Study), hogy azok körében, akik antioxidánst bőven tar­talmazó táplálékokat fogyasztottak a szív- és érrendszeri és bizonyos da­ganatos betegségek ritkábban fordultak elő. Antioxidánsokat termel a szervezet is, előfordulnak továbbá élelmi­szerekben, mint természetes anyagok, de mesterséges antioxidánsként a laboratóriumokban is előállíthatók.

Mesterséges antioxidánsok

Különböző kapszulák, tabletták, táplá­lékkiegészítők formájában forgalmaznak, gyógyszertárakban és más helyeken is kaphatók. Az antioxidánsok kedvező hatását különböző vizsgálatokban érté­kelték. Voltak olyanok, amelyekben természetes antioxidánst bőven tartalmazó étrend hatását mérték le. Így egy lyoni vizsgálatban infark­tuson átesett betegek sorsát követték mediterrán étrend mellett.

Azok között, akik mediterrán étrenden voltak, a szokványos nyugati diétánál jelentősebben csökkent az újonnan fellépő infarktusok száma. A két diéta hatása közti nagy különbség miatt 27 hónap után a vizsgálatot meg kellett szakítani, hiszen nem lett volna etikus infarktusos betege­ket a mediterrán diéta előnyeiből kizárni.

 Koenzim Q10

  • Vitaminszerű tápanyag, amely növeli a szervezet energiaszintjét.
  • Kedvező hatással van a szív erejének fokozására meggyengült szívizom-­funkció esetén.

A koenzim QIO szerepe az anyagcserében

Testünk több milliárd sejtből áll, amelyek mindegyike önálló „erőműként” működik, előállítva azt az energiát, amely a különböző fizikai funkciókhoz (pl. izom-összehúzódás, légzés) szükséges.

Az energiaképzés a sejtek piciny alkotórészében, a mitokondriumokban megy végbe az alábbiak szerint:

  • A zsír, a szénhidrát és részben a fehérje bejut a mitokondriumokba.
  • A koenzim Q10 ezeket az anyagokat ATP-vé, azaz energiahordozóvá alakítja át.
  • Ha a sejtnek energiára van szüksége, lebontja az ATP-t és felszabadítja a kötött energiát.

Minél magasabb a sejtekben található koenzim Q10-szint, annál több energi­át képesek előállítani.

Természetes energiafokozó idős emberek számára.

A koenzim Q10 a máj­ban termelődik, emellett a szervezetünkbe bevitt táplálék szintén biztosít bi­zonyos mennyiséget. Az életkor előrehaladtával az endogén koenzim Q10-termelés és a táplálékbevitel csökkenése miatt a sejteken belüli szintje olyan mértékig lecsökkenhet, hogy az a szervezet általános működésére is kihat, és nagyfokú fáradékonysághoz vezet.

A mitokondriális bioenergetikában betöltött szerepe mellett a Q10 erélyes antioxidáns tulajdonsága is ismert. Köztudott, hogy az oxidatív stressz, a pa­tológiás mértékben felszaporodott szabad gyökök, amelyek oxigénből és nitrogénből képződnek, számos kórkép patogenezisében kiváltó tényezők. Az antioxidánsként működő egyes kitüntetett vitaminok és a koenzim Q10 is megvédenek a káros oxidatív stressztől.

Koenzim Q10 széleskörűen hozzáférhető mindenki számára

A koenzim Q10 felfedezésével és gyógyszeripari előállításával olyan eszköz­höz jutottunk, mely lehetőséget ad az életkorral járó energiacsökkenés, öre­gedés kompenzálására. Jóllehet a koenzim Q10-et először gyógyszerként ve­zették be szívbetegek számára Japánban, jelenlegi státusza a legtöbb ország­ban táplálékkiegészítő, amelynek rendeltetése a sejtszintű bioenergetika javí­tása és az oxidatív stressz ellensúlyozása.

A koenzim Q10 nem serkentőszer, hanem a szervezet energia-anyagcsere fo­lyamatainak fontos szabályozója. A koenzim Q10-kapszulákkal akár mint étrend-kiegészítőkkel is jelentősen lehet javítani az idős emberek életminő­ségét.

Az alábbi hatásait ma már tudományos kutatások igazolják:

  • fokozottabb energiatermelés;
  • kisebb mértékű fáradtságérzés;
  • jobb szívizomfunkció;
  • nagyobb munkabírásj;
  • általános közérzetjavulás.

A kávéval szemben, pl. ami serkentőszerként a központi idegrendszerre hat, a Q10 a szervezet természetes energia-anyagcseréjének szabályozásában vesz részt.

A koenzim Q10 egyik legjobban dokumentált alkalmazási területe a szívbe­tegség, ezen belül is a kardiomiopátiák, ahol nagy dózisban, gyógyszerként történő Q10-kiegészítéssel az alábbi tüneteket sikerült a betegeknél javítani:

  • csökkent szívpumpa funkciók;
  • fáradékonyság;
  • kimerültség és légszomj;
  • mellkasi fájdalom.

Tudományos vizsgálatok sora igazolta a Q10 pozitív szerepét a fizikai terhe­lés, a magasvérnyomás-csökkentés és a fent említett krónikus szívelégtelen­ség terén.

Sokan megkérdőjelezik a koenzim Q10 hosszú távú szedésének biztonságos­ságát, azonban az eddig elvégzett vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy fogyasztása – elsősorban kisebb dózisban – étrend-kiegészítőként biz­tonságos és semmilyen kóros mellékhatással nem jár. A magas vérzsírszint széles körben elterjedt probléma a világon és egyre in­kább Magyarországon is.

Sok idős ember szed statinokat, amelyek hatékonyan csökkentik egyes vér­zsír-összetevők szintjét elsősorban a koleszterinét, de előfordulhat, hogy a koenzim Q10 szintjét is, mivel szintézisük hasonló úton megy végbe. Külső pótlással koenzim Q10 adjuváns szedésével ezen nemkívánatos mellékhatás jól kivédhetővé válik. Ezen megfigyelés a Q10-kiegészítő kezelésnek további nagyobb esetszámú vizsgálat elvégzését igényli, és a kutatások izgalmas te­rületét képezi jelenleg is.

A megfelelő étrend kedvező hatását tapasztalva felmerült, hogy ha antioxidánsokat tablettában, koncentrált formában alkalmazunk, ha­sonló eredmény várható. Ez azonban bizonyos esetekben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az E-vitamint vagy pl. béta-karotint szedők között nem csökkent a szív- és érrendszeri, ill. a daganatos be­tegségek előfordulása, sőt a béta-karotint szedők között a tüdődagana­tok száma még nőtt is. Ezért előtérbe került, hogy lehetőleg természe­tes formában, a táplálékkal vigyük be az antioxidánsokat, vagyis első­sorban olyan ételeket fogyasszunk, amelyek antioxidánstartalma ma­gas.

Ilyenek többek közt a brokkoli, a káposzta, a vörösbor, az áfonya, a citromfű, a spenót, a tökmagolaj, a homoktövis, teljes kiőrlésű gabo­nafélék, hüvelyesek, paradicsom, a papája, a fekete ribiszke, a narancs és nem utolsósorban a zöld tea, de a fekete tea is.

Bizonyos élelmiszerek kedvező hatása

2003-ban az egyik legnevesebb amerikai táplálkozási folyóiratban közöltek összefoglalót egy vizsgálatról, amely azt mutatta, hogy na­gyobb mennyiségű antioxidáns hatású flavonoid fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek és a fontosabb érrendszeri események (szívin­farktus, stroke), valamint a szív- és érrendszeri betegségek miatti halál­esetek számának csökkenésével járt.

A több mint 4 csésze/nap teát ivók között (zöld teát, de fekete teát ivók is) az érrendszeri események kifejezetten ritkábban fordultak elő. A vizsgálatban három élelmiszer fogyasztásának volt kedvező hatása a szív- és érrendszeri betegségek és események szempontjából: a brokkolinak, az almának és a teának.

A zöldségek közül kiemelést érdemel a paradicsom, amelyben levő likopinról precíz vizsgálatok bizonyították, hogy mind a daganatos, mind a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét csökken­ti. Érdekesség, hogy a paradicsom feldolgozása során a likopintartalom nem csökken, sőt a bélből való felszívódása jelentősen javul, így a ke­tchup, a sűrített paradicsom, paradicsomitalok, levesek vagy kapszulázott likopin felszívódása még jobb.

Az erőteljesen antioxidáns hatású likopin rendszeres fogyasztása bizonyosan csökkenti a szív- és érrendszeri be­tegségek, bizonyos daganatos betegségek, különösen a prosztatarák koc­kázatát. Koncentrált formában, kapszulában is forgalmazzák. Többféle antioxidáns hatású anyagot kapszuláznak, pl. az ún. Koenzim Q10-et, melynek termelése a szervezetben a korral vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként, szív- és érrendszeri betegségekben, hi­pertóniában, terheléses állapotokban, daganatos betegségekben csök­kenhet, így ezek megelőzésében is alkalmazható.

Az antioxidánsok hiányát általában nem tartják rizikófaktornak, te­hát csökkent bevitelüknek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulá­sában nincs olyan bizonyított szerepe, mint a klasszikus rizikófakto­roknak.

Jegyezzük meg! A sok hasznos, egészségvédő anyagot tartalmazó élelmiszer közül elsősorban a brokkolit, paradicsomot, fokhagymát, szóját, teát kell megemlíteni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.