• antioxidáns
• gyümölcs
• zöldség

Antioxidánsban gazdag zöldségek és gyümölcsök

Jüan Poncé de León a fiatalság forrása után kutatva 1513-ban érkezett Floridába. Bár azt sohasem találta meg, lehet, hogy jó helyen kereste, hiszen az azon a tájon (és máshol) termő narancsot magas C-vitamin-tartalma miatt akár a fiatalság forrásának is nevezhetnénk.

Ez a vitamin az egyik legkiválóbb antioxidáns

Az antioxidánsok vitaminok, ásványi anyagok és más vegyületek, amelyek segítenek távol tartani a betegséget, és bizonyos fokig késleltetik az öregedést. Az antioxidánsok kiterjedt családjába tartozik a C- és az E-vitamin, a béta-karotin, az ásványi anyagok közül a szelén és számos egyéb – a gyümölcsökben és zöldségekben található – vegyület.

A szabad gyökök semlegesítése

A szabad gyökök – igen reaktív molekulák, amelyek szabad elektronokat tartalmaznak – természetes melléktermékei az olyan folyamatoknak, mint a légzés és az anyagcsere. A szervezeten kívül is létrejönnek, a légszennyező anyagok, a cigarettafüst, a nap ibolyántúli sugarai és a rovarirtók hatására. A szabad gyökök sok sejtösszetevővel reakcióba tudnak lépni, károsítva a szervezet sejtjeit. Ez a sejtkárosodás olyan betegségek okozója lehet, mint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a szürke hályog, az ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.

Az antioxidánsok reakcióba lépnek a szabad gyökökkel, mielőtt még azok károsítanák a sejteket. Bár e téren további kutatásokra van szükség, egyes szakértők szerint segíthet a betegségek megelőzésében, ha szervezetünk bőséges antioxidáns-ellátást kap (akár táplálékokból, akár kiegészítők formájában).

Antioxidánsban gazdag ételek

• A C- és E-vitamin, a béta-karotin és a szelén fontos antioxidánsok. Az alábbi élelmiszerekben nagy mennyiségben megtalálhatók.
• C-vitamin: citrusfélék (főleg a narancs, a citrom és a grépfrút), brokkoli, paprika, eper, burgonya, karfiol, kelkáposzta.
• E-vitamin: dió, növényi olajak, magvak, hal, brokkoli, spenót, spárga, búzacsíra.
• Béta-karotin és egyéb karotinoidok
• a sárga, narancssárga, és piros színű zöldségfélék és gyümölcsök (répa, sütőtök, sárgadinnye, mangó, papaya, kajszibarack, édesburgonya, paradicsom), brokkoli, spenót, kelkáposzta.
• Szelén: hal, kagyló, vörös húsok, gabonafélék, tojás, csirkehús, fokhagyma, máj.

A hatékony fitovegyületek

Kevésbé ismertek, de nagyon fontosak az antioxidáns hatású növényi fitovegyületek. E biológiailag aktív vegyületek többek között fokozzák az immunrendszer működését, és szabályozzák a hormonháztartást. Idetartozik az allicin (a fokhagymában), a tanninok (a bogyós gyümölcsökben és a teában), a likopin (a paprikában, a paradicsomban és a görögdinnyében) és a resveratol (a vörösborban, a szőlőben és a földimogyoróban).

Az egyik legfontosabb fitovegyület vélhetően az epigallokatechin gallát (EGKG), a zöld teában előforduló tannin. Becslések szerint ez a növényi vegyület százszor hatékonyabban semlegesíti a szabad gyököket, mint a C-vitamin, és huszonötször hatékonyabban, mint az E-vitamin.

 Élelmiszerek vagy kiegészítők?

Az eddigi kutatások eredményei szerint jobb, ha az antioxidánsokat inkább élelmiszerekkel vesszük magunkhoz, mint táplálékkiegészítők formájában. Például a sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrenddel megelőzhetők a szív- és érrendszeri betegségek és a rák, és késleltethető az ízületi gyulladás kialakulása.

Ezenkívül a szabad gyökök okozta károsodás és a vér alacsony antioxidánsszintje – amit az egészséges életmód és az antioxidánsokban gazdag étrend helyreállíthat – feltételezhetően szerepet játszik az elbutulás és az Alzheimer-kór kialakulásában. Az élelmiszerek fokozott tápértéke a táplálékkiegészítőkkel szemben abban keresendő, hogy fitovegyületeket tartalmaznak, míg a kiegészítők nem.

A kiegészítők szerepét alátámasztó bizonyítékok hiányosak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői már nem ajánlják a béta-karotin-kiegészítőket a rákmegelőzés eszközeként. Arra az állításra sincs meggyőző orvosi bizonyíték, hogy napi 200 g szelén elfogyasztásával csökkenthetjük a rák kockázatát. E nyomelemből nem ajánlatos napi 150 mg-nál többet fogyasztani, hacsak nem orvosi javallatra. A túlzott mértékű bevitel komoly mellékhatásokkal jár, míg a súlyos túladagolás halált is okozhat.

A tabletták tehát nem helyettesítik az egészséges étrendet, de értékes kiegészítői lehetnek. Mivel főleg a C- és az E-vitamin segíthet a betegségek megelőzésében és az élet meghosszabbításában, sok táplálkozási szakember javasolja napi 250-1000 mg C-vitamin, ill. 130-530 mg E-vitamin fogyasztását.

Mennyire biztonságosak a kiegészítők?

Tulajdonképpen biztonságosak, ugyanakkor bizonyos körülmények között károsak is lehetnek. Az adagolást beszéljük meg az orvossal, és tartsuk be az alábbi figyelmeztetéseket. Dohányosok esetében a kiegészítők nagy valószínűséggel nem előzik meg a rák és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A dohányzás abbahagyása a legegyszerűbb mód e betegségek kockázatának csökkentésére.

A béta-karotin-tablettákat szedő dohányosok körében valójában nőhet a tüdőrák kialakulásának veszélye. A nagy mennyiségű antioxidáns táplálékkiegészítőt szedő rákbetegeknél csökkenhet a sugárterápia hatékonysága. Akiknél fokozott a vas felszívódása (hemokromatózisuk van), a túlzott C-vitamin-fogyasztás káros lehet. Az E-vitamin-túladagolás fejfájást/hasmenést okozhat, és befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek (pl. véralvadásgátlók) hatását. A szelén nagy mennyiségben hányingert, hasmenést, kimerültséget, hajhullást okoz.

Az emberek 75%-át előbb-utóbb utoléri az aranyér, azaz az erek megduzzadása a végbélnyílás környékén. Az idősebbek, a terhes nők és az alacsony rosttartalmú étrenden élők hajlamosabbak e betegségre. Szerencsére, recept nélkül kapható készítményekkel vagy egyszerű házi módszerekkel általában megszüntethető az enyhe kényelmetlenség és fájdalom.

Mitől fáj?

Az aranyeret a végbélnyílás körüli visszerekre nehezedő túlzott nyomás okozza. Ez létrejöhet súlyos székrekedés, túlsúly vagy hosszas és rendszeres ülő vagy álló testhelyzet miatt.

Az aranyér tünetei a végbélből való vérzés vagy véres széklet, viszketés és fájdalom. Aranyér a végbélen belül vagy a végbélnyílás közelében alakul ki. Ez utóbbi, amely a végbélnyíláson kívül is megjelenhet, okozza a legtöbb fájdalmat és kényelmetlenséget. A tünetek általában kenőcsök alkalmazásával enyhíthetők (műtét ritkán válik szükségessé), de ha a helyzet nem javul néhány nap alatt, forduljunk orvoshoz.

Enyhítő megoldások

A recept nélkül kapható aranyérre való kenőcsök rendszerint tartalmaznak valamilyen síkosítót, pl. vazelint, továbbá enyhe érzéstelenítőt a viszketés és a fájdalom ideiglenes csillapítására. De az alábbi olcsóbb módszerek is segíthetnek.

A duzzanat lelohasztására alkalmazzunk hideg borogatást egyszerre maximum 3-5 percig.

Üljünk naponta három-négy alkalommal 10 percre meleg fürdőbe. Ez nyugtató hatású és segít tisztán tartani az érintett területet. Tegyünk a vízbe gyulladáscsökkentő keserűsót (magnézium-szulfátot).

Száraz toalettpapír helyett használjunk nedvesített törlőkendőt.

Az aranyér rosszabbodása vagy kiújulása megelőzhető, ha eleget mozgunk, kerüljük a nehéz súlyok emelését és az erőlködést. Több víz és magas rosttartalmú ételek (gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek) fogyasztásával, ill. a fűszeres ételek, a vörös húsok, a kávé és az alkohol fogyasztásának mérséklésével távol tarthatjuk ezt a kellemetlen állapotot.

A távlatok: Az aranyér problémáját a közeljövőben megoldhatja egy helyileg alkalmazható nitroglicerin-tartalmú készítmény, amelyet jelenleg a koszorúér-betegség okozta mellkasi fájdalom megszüntetésére alkalmaznak. Fájdalomcsillapító hatása segít a betegnek kivárni, amíg az aranyér magától meggyógyul.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.