Eper származása, alkotóelemei, egészségtani jelentősége
Tavasszal az eper az első friss gyümölcs, ne fosszuk meg magunkat ennek élvezetétől. Ha más évszakban vásárolunk a szupermarketben epret, gyakran íztelen, vizes gyümölcsöt kapunk. Várjuk ki inkább, amíg beérik a hazai termés, akkor ízletes, zamatos, vitamindús, ásványi anyagokban gazdag epret fogyaszthatunk, amelyben több örömünk telik, s nem ártunk vonalainknak sem.
Honnan származik az epert?
Az eper a rózsafélék családjába tartozik. A termesztett földieper, a nagy szemű ananászeper a vadon termő erdei szamóca nemesítésével jött létre. Már az ókori rómaiak is termesztették, tejszínnel vagy bóléba keverve fogyasztották. Napjainkban mintegy 100 fajta földiepret ismerünk. Ismereteink szerint a ma ismert nagy szemű fajtákat Hollandiában tenyésztették ki a 18. század elején, mégpedig az észak-amerikai skarláteper és a dél-amerikai Chile eper keresztezésével.
Termőterületei általában az északi félteke mérsékelt és szubtrópusi területein találhatók. Az egyszer termő fajták május utolsó harmadától hat héten át hozzák termésüket. A téli időszakban kapható eper a hosszú szállítási időtartam és a tartósítás érdekében alkalmazott kémiai eljárások következtében nem igazán zamatos.
Milyen alkotóelemekből áll?
A többi bogyósgyümölcshöz hasonlóan az epernek is magas a vitamin- és ásványianyag-tartalma. A C-vitamin-tartalmat illetően e csoporton belül az eper tartja a rekordot: 100 g eperben 56 mg C-vitamin található, több mint az azonos mennyiségű citromban. Vastartalma hozzávetőleg azonos a cékláéval és a kelkáposztáéval, ezért méltán nevezhetjük véderő specialistának.
Egyetlen más gyümölcs sem tartalmaz olyan mennyiségű mangánt, mint az eper, amelyben emellett még béta-karotin és B-vitamin is van. A legfrissebb kutatási eredmények találtak az eperben két további fontos vegyületet is: kampferolt és ellagsavat. Mindkettő gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatású másodlagos növényi anyag.
Legfontosabb tudnivalók az eperről dióhéjban
- Az importeper többnyire permetezett, továbbá tartósítás céljából kémiailag kezelt. Részesítsük előnyben a hazai termést, vagy ami még jobb, vegyünk részt a „szedd magad!” mozgalomban.
- A több héten át tartó, napi 1 kg eper fogyasztásával járó kúra hasznára válhat a köszvényeseknek és a reumásoknak.
- Az eper folsavat is tartalmaz, ezért a terhesség előtti, de még inkább a várandósság alatti fogyasztása segíti elkerülni a magzat károsodását.
- Az eperben található jelentős mennyiségű mangán fontos a csontok, a vér, az idegrendszer és az agy számára, de kedvezően hat a libidóra is.
- Legyünk azonban elővigyázatosak az eperrel szemben, mivel egyesek esetében allergiát válthat ki, ami csalánkiütés, viszketés, bőrkiütés formájában jelentkezhet.
Egészségtani jelentősége
Az eper immunerősítő hatása a vasnak és a C-vitaminnak köszönhető. A vas egyrészt elősegíti, hogy a vér fel tudja venni az oxigént, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy minél több védekezősejt, fagocita keletkezzen és álljon rendelkezésre az idegen anyagok, baktériumok és vírusok formájában támadó behatolókkal szembeni célzott ellentámadásra, azok megsemmisítésére.
Hasonló a C-vitamin hatásmechanizmusa is, ez a káros szabad gyökökkel veszi fel a harcot, megakadályozza, hogy egészségkárosító nitrózaminok képződhessenek szervezetünkben, amelyek rákos folyamatok beindulásához vezetnének. A C-vitamin hatását erősíti egy kettős hatású növényi festékanyag, a kampferol: gátolja a rákos sejtek mutációját segítő enzimeket, ugyanakkor támogatja azokat az enzimeket, amelyek már korai stádiumban felveszik a harcot a rákkal szemben.
A kampferol gyulladáscsökkentő hatású is, ezért hatásos az eperkúra a reumás megbetegedésekben és köszvényben szenvedők számára. Az ellagsavnak egészen speciális a működési területe: a környezeti szennyeződésekben és a növényvédő szerekben található, szervezetünkbe került policiklikus, azaz többgyűrűs szénhidrátokkal ártalmatlan vegyületet hoz létre, semlegesítve a rákkeltő anyagok hatását.
Az epret lehetőleg frissiben kell fogyasztani, mert legfeljebb kétnapi tárolást bír ki. A nyomásra érzékeny, könnyen károsuló gyümölcsszemeket csak rövid ideig szabad mosni. Utána alaposan csöpögtessük le.
Epersaláta diószórással
Hozzávalók (2 személyre)
1 savanykás alma, 1 evőkanál citromlé, 1 banán, 1 evőkanál méz, 150 g eper, 50 g dióbél
Elkészítés
Az almát megmossuk, negyedekbe vágjuk, kimagozzuk, apró kockákra vágva két tányérra elosztjuk, és azonnal meglocsoljuk egy kis citromlével. A banánt meghámozzuk, apróra vágjuk, a maradék citromlével és a mézzel turmixgépben elpépesítjük. A banánmártást az almadarabkákra öntjük. Az epret megmossuk, lecsöpögtetjük, megtisztítjuk, az eperszemeket félbevágjuk. A diót durvára aprítjuk. Az epret a mártás tetejére rakjuk, végül megszórjuk a durvára vágott dióval.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.