Szilva származása, alkozóelemei, élettani hátasi
Legyen az szilva, mirabella vagy ringló, a több mint 2000-féle oválisán gömbölyded gyümölcs a legtöbb változatban előforduló gyümölcsfajták közé tartozik. Júliustól októberig folyamatosan érik nemcsak a déli vidékeken, de Közép-Európában is.
Ásványi anyagai, vitaminjai és mindenekelőtt a héjában található festékanyag folytán rendkívül egészséges. Kevés gyümölcs van, amelyet ilyen sokféleképpen lehet hasznosítani: fogyaszthatjuk frissen, lekvárként, eltehetjük rumba vagy ecetbe, mindenképpen élvezetes, az aszalt szilva pedig régóta jól ismert szer székrekedés ellen.
Honnan származik a szilva?
Szilvát már réges-régen termesztenek, a gyümölcs közeli rokonságban van a kökénnyel. Feltételezések szerint Elő-Ázsiából származik, és a 12. században a keresztes lovagok hozták magukkal Közép-Európába. Legismertebb és legkedveltebb fajták a gyakran csak cseresznye nagyságúra növő világossárga vagy halványzöld mirabella, a nagy szemű, pirosas ringló és az ovális formájú, kékeslila szilva. A szilvafélék gyümölcshúsa lehet sárgás vagy pirosas, keményebb vagy puhább, ennek – különösen a magvaválónak – a magja könnyebben távolítható el. A növekedési szakaszban a szilva héján viaszréteg képződik, ami védi a gyümölcsöt a kiszáradástól és a mikroorganizmusoktól.
Milyen alkotóelemekből áll?
A szilva, a mirabella, a ringló igen kevés fehérjét és zsírt tartalmaz, a többi csonthéjashoz képest ugyanakkor magasabb az édesítő szénhidráttartalma s ballasztanyag-tartalma is. Az ásványi anyagokat és nyomelemeket illetően a szilva és társai bőséges vas-, réz- és cinkmennyiséget kínálnak, de találunk bennük káliumot és kalciumot is. A szilva kék és vörös festékanyaga a flavonoidok egyike, az antocián. A vitaminokat illetően a szilvafélék is rendelkeznek a gyümölcsökre jellemző széles választékkal: van bennük béta-karotin, C-vitamin és többféle B-vitamin. A szilva jellegzetes ízét több aromaanyag, többek között a fahéjsav-metilészter és a gyümölcssav együttes hatásának köszönheti.
Az aszalt szilva koncentrált formában tartalmazza a friss gyümölcs anyagait: gyümölcscukrot, biotint, rezet, cinket, mangánt, krómot és szelént. Ugyanakkor C-vitamin-tartalma alacsonyabb, minthogy a szárítás és a tárolás, továbbá a fény hatására az eredeti mennyiség egy része elbomlik. Összehasonlításképpen: 100 g friss szilva 49 kilokalóriát és 5 mg C-vitamint tartalmaz, míg ugyanilyen mennyiségű aszalt szilva 222 kilokalóriát, és csak 4 mg C-vitamint.
Legfontosabb tudnivalók a szilváról dióhéjban
- A szilva héjában található kék festékanyag gyulladáscsökkentő hatású, erősíti az ereket, és véd a szívinfarktus ellen.
- Indiában lázas betegeknek adják, mivel csökkenti a testhőmérsékletet.
- Az aszalt szilva remek pótszer édességek helyett, mivel koncentrált formában tartalmazza mindazokat az anyagokat, amelyek a friss gyümölcsben is megtalálhatók: szénhidrátot, ásványi anyagokat és vitaminokat.
- A biovédjeggyel ellátott aszalt szilvát az EG-ÖKO előírása szerint nem szabad szorbinsavval (E 200) kezelni.
- Érzékeny gyomrúaknál nagyobb mennyiségű szilva fogyasztása – az emészthetetlen cellulóztartalom következtében – emésztési zavarokat, telítettségérzést okozhat.
A szilva egészségtani jelentősége
A friss szilvában található gyümölcssav étvágygerjesztő hatású, elősegíti az emésztőnedvek kiválasztását, s mivel ehhez még magas ballasztanyag-tartalom is járul, vízhajtó és székletszabályozó hatású. Kevés benne a nátrium, viszont többféle nyomelem is található benne, így tehermentesíti a vérkeringést, a vesét és a májat.
Vitamintartalma ugyanakkor mozgásba hozza az anyagcserét és az immunrendszert, serkenti a sejtek növekedését, és védi azokat a káros szabad gyököktől. A kék festékanyag, az antocián is védekezést segítő anyag: gyulladáscsökkentő, csökkenti a koleszterinszintet és a rák kockázatát is. A vízben megpuhított aszalt szilva klasszikus gyógyszer székrekedés ellen, különösképpen a krónikusan ezzel küszködők esetében.
Az érett gyümölcs hűtőszekrényben néhány napig eltartható, a félérett szobahőmérsékleten pár nap alatt beérik. A szilva külsején látható fehér bevonat nem permetezőszer, hanem a növény által képezett viaszbevonat, amely teljesen ártalmatlan.
Galambbegysaláta májjal és szilvával
Hozzávalók (2 személyre)
200 g galambbegysaláta, 4 szem szilva, 1szem mogyoróhagyma, 25 dkg csirkemáj, 1/2 kávéskanál liszt, 1/2 evőkanál olívaolaj, só, őrölt fehér bors, 1/2 evőkanál méz, 3 evőkanál piros szőlőlé, 1/2 evőkanál balzsamecet
Elkészítés
A salátát megtisztítjuk, megmossuk, lecsöpögtetjük. A megmosott szilvát ki magozzuk, negyedeljük. A mogyoróhagymát megtisztítjuk, karikákra vágjuk. A megmosott, szárazra törölt májat csíkokra vágjuk, lisztben megforgatjuk. Forró olajban 4-6 percig pirítjuk, 2 perc múlva hozzáadjuk a szilvát és a mogyoróhagymát. Sózzuk, borsozzuk, hozzákeverjük a mézet, a szőlőlevet és az ecetet.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.