Tökfélék származása, alkozóelemei, élettani hátasi
A zöldségfélék „nehézsúlyú” bajnoka egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Amint arra elnevezése is utal, a sütőtököt szinte kizárólag nagyobb darabokra vágva, megsütve szokás fogyasztani, helyenként – a sült gesztenyéhez hasonlóan – akár az utcai árusoknál is. Az utóbbi időben azonban egyre inkább elterjed, hogy levest, ivólevet készítsenek belőle.
Feltehetően az utóbbi időben nálunk is terjedőben levő Halloween-kultusz is hozzájárult a sütőtök növekvő népszerűségéhez. És teljes joggal: ez a könnyen emészthető, semmilyen szervet nem ingerlő zöldségféle béta-karotin tartalmát illetően különlegességszámba megy.
Honnan származnak a tökfélék?
Amerika felfedezésével a sütőtök, a világ legnagyobb bogyója megtalálta felénk az utat. Napjainkban elsősorban a Földközi-tenger vidékén, Kelet-Európában, Ázsiában, de mindenekelőtt Dél- és Észak-Amerikában termesztik. A tökök nagy családját a fogyasztásra alkalmatlan dísztököket leszámítva, három csoportra oszthatjuk. Van először is a hatalmas, narancsszín héjú és húsú, gömbölyded sütőtök. Aztán ott a zamatos húsú pézsmatök, ennek a fajtának tipikus képviselője a muskotálytök.
Legelterjedtebb fajta mindazonáltal a főzeléktök, amelynek számos alakja, formája van. E családhoz tartozik a halloween-tök – az a stájerországi fajta, amelynek magjából tökmagolajat készítenek -, de a cukkini és a patisszon is. Alapszabály: minél nagyobb egy tök, annál tartalmasabb és zamatosabb. Ezek a tökfélék augusztus végétől az első éjszakai fagyokig szedhetők fel. Száraz, hűvös (de fagymentes) helyen újévig is eltarthatok.
Milyen alkotóelemekből állnak?
A tök kalóriaszegény: a benne található tápanyagok szénhidrát és ballasztanyag formájában fordulnak elő, emellett van benne egy kevés fehérje, a zsír mennyisége említésre sem méltó. A tömegét 90%-ban kitevő víz mellett rokonaihoz, az uborkához és a görögdinnyéhez hasonlóan jelentős mennyiségű kálium, továbbá foszfor, kalcium és magnézium található benne. A nyomelemek közül vasat, cinket, bórt és szelént tartalmaz.
Magas béta-karotin tartalma mellett (minél narancsosabb színű a tök húsa, annál magasabb benne a béta-karotin tartalom), kínál számunkra C- és E-vitamint, többféle B-vitamint (B1 B2, B6, niacin, folsav és pantoténsav). A tökmag remek lehetőség, hogy többszörösen összetett telítetlen zsírsavakhoz, s ráadásul még a másodlagos növényi anyagok egyikéhez, fitoszterinhez jussunk.
Legfontosabb tudnivalók a tökfélékről dióhéjban
- A szárított tökmag héjjal vagy héj nélkül kerül forgalomba. Ez gazdag fitoszterinben és cinkben, segít az időskori prosztatanagyobbodás, illetve az inkontinencia elkerülésében.
- A stájerországi tökmagolaj sötétzöld, rendkívül aromás, diós zamatú. Csökkenti a koleszterinszintet, mivel nagyrészt többszörösen összetett, telítetlen zsírsavakból áll, ráadásul betaszitoszterint, egy hasonló hatású növényi hormont is tartalmaz.
- A cukkini, a „törpetök”, a sütőtök zöld vagy sárga héjú kicsinyített változata. A töknél kevesebb kalóriát tartalmaz, mert sokkal kevesebb benne a szénhidrát. Béta-karotin tartalma alacsonyabb, C-vitamin-tartalma viszont valamivel magasabb, mint a sütőtöké.
A tökfélék egészségtani jelentősége
Mivel a sütőtök lényegében véve zsírmentes, és nem tartalmaz gyümölcssavat sem, rendkívül könnyen emészthető, nevezhetjük akár növényi eredetű diétás ételnek is. Nem okoz semmiféle allergiát, épp ezért csecsemőknek sárgarépa helyett is adható. Ballasztanyagának köszönhetően hatásos ellenszere a székrekedésnek, de méregtelenítő és koleszterinszint-csökkentő hatású is.
Magas vérnyomás esetén, s ha valakinek szervezetében túl sok víz halmozódik fel, a sütőtök kész áldás: magas káliumtartalma szabályozza a szervezet vízháztartását, a vesét a felesleges folyadékmennyiség kiválasztására serkenti.
A hatalmas méretű sárga főzelékféle béta-karotin tartalma külön figyelmet érdemel: ez ugyanis antioxidánsként véd a tüdő-és prosztatarák kialakulásától. A szabad gyökök elleni harcban a béta-karotint segíti a C- és az E-vitamin, a cink és a szelén is. Ez az ötfős csapat erősíti immunrendszerünket, hogy elkerülhessük a különböző fertőzéseket.
A sütőtök hosszú ideig eltartható. Sötét, hűvös helyen tárolva megőrzi valamennyi értékes összetevőjét. Meghámozva, feldarabolva, kis adagonként jól fagyasztható.
Chilis sütőtökleves
Hozzávalók (2 személyre)
25 dkg sütőtök (héja nélkül számítva), 1/2 fej vöröshagyma, 10 g friss gyömbér, 1 kávéskanál olaj, 1 kávéskanál barnacukor, 1/2 liter zöldségalapié, 1/2 kávéskanál őrölt chili, só, őrölt bors, 1 kávéskanál főzőtejszín, 3 evőkanál narancslé
Elkészítés
A sütőtököt kis kockákra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, kockákra vágjuk. A gyömbért meghámozzuk, finomra reszeljük.
A hagymát és a gyömbért forró olajban megfuttatjuk, majd hozzáadjuk a sütőtököt, és megpároljuk. Ráhintjük a cukrot, és folytonos keverés mellett megolvasztjuk. Felöntjük a zöldséglével. A levest chilivel, sóval, borssal ízesítjük, és fedő alatt, takaréklángon 15 percig főzzük. Botmixerrel krémlevessé keverjük, majd hozzákeverjük a tejszínt és a narancslét.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.