Élelmiszerek

Ecet származása alkotóelemei egészségtana elkészítése

Már az ókorban felismerték, hogy az ecet egészséges, Nagy Sándor is, Július Caesar is vitt magával ecetet hódító útjaira katonái szomjúságának csillapítására. Kleopátra szépészeti célokra használta, amikor pedig Európában a pestis dühöngött az orvosok ecettel védték magukat a ragály ellen. Az ecet éppen jótékony egészségi hatása következtében ért el napjainkban soha nem látott népszerűséget. Ma már a legkülönfélébb ízesítésű és előállí­tású ecetek kaphatók: van almaecet, eperecet, de levendula-, dió- és citromecet is.

Honnan származik az ecet?

A szőlőtermesztő népek hamar rájöttek arra, hogy az al­koholtartalmú italok erjedésekor ecet keletkezik. Ezt nem­csak étkezési, hanem gyógyászati célokra is használták. A babilóniaiak már úgy 5000 évvel időszámításunk előtt is nagy becsben tartották az ecetet gyógyhatásáért, ők a datolyapálma terméséből állították elő. Hippokratész gö­rög orvos a sebeket ecetes borogatással gyógyította.

A Biblia is említést tesz arról, hogy italként ecetes vizet fo­gyasztottak. Hosszú időn át ez volt az egyik szer, amellyel az élelmiszereket tartósítani tudták, míg csak a hűtőszek­rény át nem vette ezt a szerepet.

A kérdést, hogy a borból hosszabb-rövidebb idő alatt miért lesz ecet, a francia Louis Pasteur válaszolta meg. 1846-ban jött rá, hogy az ecetbaktériumok (acetobakter) oxigén segítségével az al­koholt ecetsavvá alakítják át. Napjainkban különböző el­járásokkal készítenek ecetet borból, gyümölcsökből, sherryből, borpárlatból, vagy éppen rizsből. A szokásos étkezési ecet általában 5-15,5 gramm ecetsavat tartal­maz deciliterenként.

Milyen alkotóelemekből áll?

Az ecet 95%-a víz, ezért érthetően igen kalóriaszegény: egy evőkanál ecet 2 kalóriát tartalmaz. Az ecetsav mellett találhatók benne egyéb szerves savak is, így citromsav vagy almasav. Vannak azonban benne csekély mennyi­ségben vitaminok is, különösképpen A-, C-, B1, B2-, B6- vitamin és pantoténsav, továbbá ásványi anyagok (min­denekelőtt kálium, magnézium, vas, kalcium és nátrium).

A legfontosabb nyomelemek közül említésre méltó benne a cink, a réz, a mangán, a kobalt, a jód, a fluor és a sze­lén. Egészségünk szempontjából értékesek a másodlagos növényi anyagok is, elsősorban a flavonoidok, valamint az enzimek és az aminosavak. Az almaecet tartalmaz ko­leszterincsökkentő ballasztanyagot, (alma) pektint is, to­vábbá B12-vitamint.

Legfontosabb tudnivalók az ecetről dióhéjban

  • Bár az ecet savanyú, ásványi anyagai­nak köszönhetően szervezetünkben bázisosan hat. Fontos bázisképzőként ezért kerülhető el segítségével, hogy szervezetünkben túl sok sav képződjön.
  • A bioecetet nem pasztörizálják, nem kénezik, így minden értékes anyag megtalálható benne. Előállításakor nem adnak hozzá mesterséges aromaanya­got, és nem kezelik oxidációt gátló anyagokkal sem.
  • A híres olasz balzsamecet olyan bor­ecet, amelyhez nagy koncentrátumú szőlőmustot adnak, majd az ecetet 12 évig hordóban érlelik.
  • Külsőleg alkalmazva az ecet alkalmas lemosásra, borogatáshoz, lázcsökken­tésre. Az almaecetes masszázzsal ser­kenthetjük a bőr vérkeringését, felfris­síthetjük a fáradt bőrt.

Egészségünkre gyakorolt hatása: Gyomor- és bélpanaszok kúrálására nagyon jó, ha étkezés előtt megiszunk két kávéskanál alma­ecetet, egy pohár vízben elke­verve, parányi mézzel édesítve.

Egészségtani jelentősége

Az ecet nélkülözhetetlen ízesítő- és tartósítószer, egyetlen konyha sem lehet meg nélküle. Mindemellett számos egészségtani hatása is van. Az ecetben található savak gyorsítják az anyagcsere-folyamatokat, serkentik a nyál­termelést és aktivizálják az emésztést, s így a felvett zsí­rok és szénhidrátok jobban hasznosulnak.

Káliumtartal­mánál fogva vízhajtó hatású is, ami rendkívül fontos a szervezet általános méregtelenítése szempontjából. A ká­lium emellett serkenti az agyműködést, támogatja az idegrendszer működését. Rendszeres ecetfogyasztással elérhető a vér kismértékű hígítása is. Az orvosi tapaszta­lat szerint az almaecetnek többféle gyógyhatása is van: jó­tékonyan hat végtagfájdalom, bőrgyulladás, húgyúti meg­betegedés esetén. Enyhe antibakteriális hatása folytán megakadályozza a gyulladások kialakulását. Az almaecet pektintartalmánál fogva koleszterincsökkentő hatású is.

Egészséges élvezet

Minthogy az ecet sok fémet képes megköt­ni, ami egészségkárosító fémsók létrejöttét eredményezheti, az ecetet soha ne tároljuk fémkancsóban, csak sötét üvegedényben.

Illatos fűszerecet

Hozzávalók (kb. 1 liter)

2-2 evőkanál bazsalikom, kakukkfű, ma­joránna, lestyán és petrezselyem zöldje, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál mustár­mag, 7 szem fekete bors, 1 liter almaecet vagy fehérborecet

Elkészítés

A fűszernövényeket megmossuk, lecsö­pögtetjük, finomra vágjuk. A fokhagymát félbevágjuk. Az ecetet a zöldfűszerekre, fokhagymára, a mustármagra és a szemes borsra öntjük, az üveget lezárjuk, és sötét, hűvös helyen 2-4 hétig érleljük. 1-2 na­ponta megforgatjuk, megrázogatjuk. Ha az ízek kellőképp összeértek, szitán vagy gézen átszűrjük, és kisebb üvegekbe tölt­jük. Tetszés szerint tehetünk az üvegekbe egy-egy szál friss zöldfűszert. Az ecetet egyaránt használhatjuk főzelékek, húséte­lek, saláták ízesítésére.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.