• allergia
• asztma
• vészhelyzet

Teendők vészhelyzetben: allergia és asztmarohamok

Reméljük, sohasem kerül rá sor – de ha mégis, élet és halál kérdése lehet, hogy tudjuk, mit kell tennünk. Sokat segíthet, ha a műveletet gondolatban végigpróbáljuk, többször elismételjük és begyakoroljuk, beleképzelve magunkat a teendők végrehajtásába.

A vészhelyzetek gyakran akkor fordulnak elő, amikor otthonunktól távol vagyunk. Mindig ellenőrizzük a legközelebbi telefonkészülék mű­ködőképességét, vagy tartsunk készenlétben mobiltelefont! Tájékozódjunk, hol a legközelebbi kórház, és legyen meg a helyi ügyelet telefon­száma! Különösen veszélyesek az elhagyott helyek.

Az anafilaxiás sokk

Ez rendkívül súlyos állapot, mely azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ételallergia esetén a szájban, a száj környékén, valamint a torokban további helyi tünetek is felléphetnek.

Anafilaxiás sokk esetén rögtön használjunk adrenalint, ha van nálunk, de késedelem nél­kül hívjunk orvosi segítséget is. Adrenalin-in­jekciónál vegyük le a fecskendő záró­kupakját, és azonnal, ruhán keresztül döfjük be a tűt combunk külső részébe – soha ne máshova, mert közvetlenül a vérbe kerülve veszélyes mel­lékhatásai lehetnek.

Végezetes is lehet az adrenalin!

Az adrenalin-túladagolásnak megvan a veszé­lye, egyeseknél végzetes kimenetelű is lehet, de annak, aki nem szenved szívbetegségben, sem az inhalátor, sem az injekció használata nem jár ki­fejezett kockázattal. (Inhalátornál ne lépjük túl a fújások megengedett számát, mert a légutakba kerülő hajtógáz problémákat okozhat.)

Ha állapotunk az injekció hatására sem javul, 10-15 perccel később újra próbálkozhatunk. Olyan helyzetekben, ahol nincs orvosi segítség, vagy csak késve várható, és a tünetek nem eny­hülnek, 15-20 percenként újabb adrenalin­adagokat adhatunk be magunknak – nagyon vigyázva arra, hogy sohase lépjük túl a befecsken­dezések engedélyezett maximális számát. Tartsuk számon, hányszor adtunk be magunknak az adrenalinból, és erről tájékoztassuk az orvost vagy a mentősöket.

Asztmások adrenalin-inhalátor híján az adrenalin-injekció mellett hörgőtágító hatású béta-adrenerg inhalátort is használ­hatnak, bár súlyos rohamban valószínűleg nem sokra mennek vele.

Elsősegélynyújtás a szájüreget érintő túlérzékenységi reakció esetén

A nagyon megduzzadt nyelv vagy torok fulladást okozhat. Ha a duzzadás szemmel látható, és az illető nincs eszméleténél, il­letve bőre kékes színt ölt, próbáljuk meg a gégét nyitva tartani. Ehhez használjunk olyan kanalat, amelynek nagyon sima a szegélye. Óvatosan csúsztassuk be a nyelv fölött a torokba, majd finoman, de határozottan nyomjuk le, hogy a légcső nyí­lását szabadon tartsa.

Az első roham

Életünk első allergiás reakciója többnyire nagyon enyhe – ételallergia esetén sokszor nem több, mint némi bizsergés vagy viszketés a szájban. Mindenesetre egy-két órán keresztül maradjunk telefonközelben, hátha mégis orvost kell hívni. Gyakran a tünetek maguktól elmúlnak, s azzal meg is szűnik a probléma. Kerüljük el a kiváltó élelmiszert, rovart vagy bármi mást, s mielőbb forduljunk orvoshoz!

Ha a tünetek súlyosbodnak, ha az egész testfelületen jelentkeznek (mint pl. kiterjedt csalánkiütés esetén), vagy ha a légzést érintik, azonnali orvosi beavatkozás szükséges.

Ha nehézlégzés lép fel, az ülő helyzet általában jobb, mint a fekvő. Az eszméletét vesztett beteget a szokásos stabil oldal­fekvésbe helyezzük, megakadályozandó, hogy esetleges hányadék kerüljön a légutakba – aminek különösen az ételaller­giánál nagy a kockázata.

A rovarcsípés okozta allergia

Ha korábban előfordult már rovarcsípést követően nagy bőr­felületet érintő bőrreakció, akkor a csípés utáni nehézlégzés, rekedtség, általános gyengeség, hasi fájdalom, hasmenés, hányinger, szédülés, tudatzavar jelentkezésekor ad­junk be adrenalin-injekciót. Ha bizonytalanok vagyunk, emlé­kezzünk rá, hogy – hacsak nem vagyunk szívbetegek – jobb az adrenalint fölöslegesen használni, semmint kockáztatni azzal, hogy nem alkalmazzuk.

Ha korábban volt már súlyos szisztémás reakciónk (pl. anafilaxiás sokk), bármilyen – kivéve a kizárólag csak a szúrás környékén fellépő – allergiás reakció első jelére adjunk be ad­renalin-injekciót.

Ha méhszúrás nyomán a fullánk benn maradt a bőrben, körmünk, késpenge vagy bankkártya segítségével oldalirány­ban próbáljuk meg kikaparni vagy kipiszkálni – a fullánkhoz csatlakozó méregtömlő a bőrben maradva még jó tíz percen át juttathat mérget a sebbe.

Az asztmarohamok

Azoknál is felléphetnek azonnali orvosi ellátást igénylő, várat­lan problémák, akiknek enyhe asztmájuk van, és még sohasem volt súlyos rohamuk.

Inhalátorunkat mindig, mindenhová vi­gyük magunkkal – ha súlyos roham kezdetekor nincs nálunk, nagy bajba kerülünk.

A roham kezdetekor azonnal tegyük meg a szükséges intéz­kedéseket. Minél hamarabb cselekszünk, annál kevesebb gyógyszerre lesz szükségünk hosszú távon a roham megfékezé­séhez. A legtöbb asztmás beteg túl sokáig vár, és azután is „alulkezeli” a hörgőgörcsöt. Nemcsak az asztmás roham felisme­rése igen fontos, hanem azt is el kell tudni dönteni, mikor válik kontrollálatlanná. A rohamok nem egyformák – van, amelyik hirtelen lép fel, és van, amelyik lassabban alakul ki.

A lassú asztmaroham napok alatt alakul ki. Eleinte lég­szomj és zihálás jelentkezik, a szokásosnál erősebben, és az in­halátor nem sokat segít. Az asztma az alvást is zavarja. Reggel szokatlanul heves légzési problémákkal küzdünk. Mindez sú­lyos roham kezdetét is jelezheti, mielőbb forduljunk tehát or­voshoz. Ha panaszainktól már egyetlen éjszaka sem tudunk rendesen aludni, reggel pedig nehezünkre esik a beszéd, a járás, az nagyon súlyos állapotra utal – haladéktalanul for­duljunk orvoshoz, vagy menjünk kórházba!

Egyes asztmások csak nehezen tudják felismerni légzé­si problémáik fokozódását – számukra a csúcsáramlésmérő napi használata elengedhetetlen. A legtöbb asztmás beteg azt észleli, hogy rendszeres reggeli méréssel jól előre jelezhetők a rohamok. Ha a normális csúcsáramlásértékek ellenére lép fel légszomj és mellkasi feszülés, gondosan kísérjük fi­gyelemmel tüneteinket, és forduljunk orvoshoz!

Nagyon rossz jel, ha a sípoló légzés abbamarad, anélkül, hogy egyéb javulás beállna – a légutak ilyenkor annyira beszűkültek, hogy a levegő már nem tud átáramolni rajtuk. Ezt a tünetet hívják „néma mellkasinak, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.

A hörgőtágító gyógyszert tartalmazó inhalátor hatása alapján ugyancsak előre lehet jelezni az asztmás rohamot.

Súlyos a helyzet, ha az inhalátor:

• hatása a használatot követő tíz percen belül egyáltalán nem jelentkezik;
• nem olyan hatékony, mint korábban;
• használ, de a hatás három órán belül elmúlik.

Ha gyermekünk asztmás, mindenkinek, aki vigyázni szokott rá, adjunk részletes, írásos útmutatást az asztmaroham felismerésére és kezelésére. A szóbeli eligazítás rendszerint nem elég, mert az emberek nem emlékeznek rá, különösen krízishelyzetben nem. Az asztmás rohamban kimerült vagy felzaklatott gyermekhez minden esetben hívjunk orvost.

A szükséges lépések

Ha inhalátorunk nem működik megfelelően, lélegezzünk be egy újabb adagot – ezután pedig tegyük meg a további intézkedéseket, az alábbiak szerint. Ha úgy tűnik, hogy egy lassú asztmaroham első fázisában vagyunk, ellenőrizzük a kezelési tervet, és ha a csúcsáramlás érték az ajánlott alá esett, duplázzuk meg az inhalált szteroidadagot. Minden más gyógyszert (pl. szteroidtablettákat) a kezelési tervnek megfelelően szedjünk! Ha nincs csúcsáramlásmérő készülékünk, az inhalált szteroidadagot duplázzuk meg, és haladéktalanul keressük fel orvosunkat! Ha gyorsan fellépő asztmás rohamunk van, vagy kontrollálatlanná válik a lassan kialakuló roham, azonnali orvosi segítségre van szükség!

A segítség megérkezéséig használjuk az inhalátort, szükség esetén 5-10 percenként. Mindenképpen tartsuk számon a befújások számát, ami nem haladhatja meg az ajánlott maximális számot! Vannak orvosok, akik azt javasolják, hogy a maximális adag bejuttatása egyszerre történjék. (Vigyázat: akinek szív-problémája van, annak az ilyen nagy adag veszélyes lehet!)

Inhalálás

Ha az inhalálás nehézséget okoz, használjunk spacert – ez sokkal könnyebb, különösen gyerekeknél. Spacert házilag is készíthetünk műanyag pohárból, üdítőitalos palackból vagy papírzacskóból. A pohár vagy palack aljába, illetve a zacskó egyik sarkába vágjunk lyukat, és dugjuk bele az inhalátor szájhoz illesztendő részét (csutoráját)! A pohár, palack vagy a zacskó nyitott teteje a szájba vagy a száj köré kerüljön – a zacskó nyílását jól fogjuk oda a szánkhoz! Az inhalátorral fújjunk bele többször egymás után ebbe a rögtönzött spacerbe, miközben egyenletesen lélegezzünk ki és be!

A roham után

Asztmás roham miatti kórházi kezelés után néhány nappal mindenképpen keressük fel háziorvosunkat. A súlyos roham utáni napokban fokozottan ügyelni kell – ez az időszak külö­nösen veszélyes lehet. Pihenjünk többet a szokásosnál, és igyunk bőségesen folyadékot az ilyenkor könnyebben fellépő kiszáradás ellen.

Ne köhögjünk!

Ha a roham során nagyon sok nyák termelődött, próbáljunk megszabadulni tőle, de ne erőltetett köhögéssel. A váladék oly­kor dugószerűen összetömörödve elzárhatja a kisebb légutakat. Eltávolításában pszichoterápiás kezelés segíthet, és hasznosak lehetnek a köptetőszerek is, melyek fellazítják a túlságosan be-sűrűsödött váladékot. Közönséges köhögéscsillapítókat ne szedjünk! A váladék eltávolításában speciális légzőgyakorlatok is segíthetnek.

Az asztmás roham alkalmat kínál arra, hogy az érintett a betegségére jobban koncentráljon elgondolkodjon azon, mi is okozhatta a bajt. Talán elfeledkezett a megelőző inhalá­tor rendszeres alkalmazásáról? Mennyi idő telt el azóta, hogy gyógyszerelését a háziorvos vagy a szakorvos utoljára ellen­őrizte? Naponta használta a csúcsáramlásmérőt? Allergén vagy irritáló hatású anyag érte nagy koncentrációban a szer­vezetét?

Az aszpirinszerű gyógyszerek kiváltotta reakciók

Az aszpirinérzékenység egészen váratlanul alakulhat ki olya­noknál, akiknél a gyógyszer szedése előzőleg semmiféle prob­lémát nem okozott. Ha asztma, ül. szénanátha mellett rejtélyes eredetű, krónikus csalánkiütése vagy orrpolipja is van, az asz­pirinérzékenység kialakulására különösen nagy az esélye.

Az aszpirin vagy bármely aszpirinszerű hatóanyagot tartal­mazó gyógyszer kiváltotta túlérzékenységi reakció a bevételtől számított fél-2 órán belül jelentkezik.

A segítség megérkezéséig a hörgtágító hatású inhalátort al­kalmazza többször is, a megengedett maximális mértékig. Aki­nek adrenalin-injekciója vagy adrenalin-inhalátora van, azt is használhatja – az előírás szerinti maximális dózis erejéig. A ki­érkező orvost vagy mentősöket tájékoztassa, pontosan miből mennyit használt.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.