Bélrendszeri rákok tünetei és kezelése
Tünetek
A helyzet azonban mégsem reménytelen. Noha igaz, hogy a bélrendszeri rák világszerte a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, sőt a rákkal összefüggő halálozások okai között az előkelő negyedik helyen áll, a tüdőtumor után ezt lehet a legjobb hatásfokkal megelőzni.
Gyógyszerek - Bélrák
Kutatási adatok szerint harmadával kevesebb a bélrák azoknál a nőknél, akik legalább tíz éven át hetente kétszer bevesznek minimum 325 mg normál aszpirint, mint azoknál, akik ritkábban vagy egyáltalán nem szedik a gyógyszert.
Kutatási eredmények! Egy vizsgálat kimutatta, hogy akiknél rákmegelőző állapotú bélpolipok eltávolítására került sor, majd napi rendszerességgel 400 mg celecoxib hatóanyagú szert szedtek, negyedéves időtávlatban harmadával csökkent a polipok kiújulásának aránya.
Sajnos azonban e szerek szedése pusztán a bélrák megelőzésére orvosilag még nem javallott, mert kellemetlen mellékhatásaik vannak.
A koleszterincsökkentő statinok ugyancsak védelmet nyújthatnak a bélrendszeri rákok ellen. Egy négyezer fős kutatás során kiderült, hogy e gyógyszerek legalább öt éven át történő szedése közel a felére mérsékli a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát. Mellékhatásoktól azonban ezek sem mentesek, így pusztán rákmegelőzési céllal egyelőre még nem szedhetők.
A fenti gyógyszerek közös ismert jellemzője, hogy gyulladáscsillapító hatásuk révén segítik elő a rákos elfajulások megfékezését; nagyon valószínű azonban, hogy más jótékony hatásmechanizmusuk is van. A kutatók világszerte intenzíven tanulmányozzák, hogyan lehetne e készítmények hatóanyagainak bevonásával olyan új gyógyszereket előállítani, melyek mellékhatás nélkül teljes mértékben a rák megelőzését szolgálják.
Prevenció első körben
A szűrővizsgálatok fontossága. Mindössze két rosszindulatú daganatos betegség van, amely szűrővizsgálattal teljes mértékben megelőzhető: az egyik a bélrák. A béltükrözés (kolonoszkópia) során az orvos a vastagbél teljes, közel másfél méteres hosszán egy parányi kamerával felszerelt, vékony csövet vezet végig; ezen keresztül veszi szemügyre, hogy rejtőzik-e polip vagy más, veszélyes elváltozás a bélfalon, annak betüremkedéseiben, redőiben, hajlataiban.
A vizsgálat korántsem olyan rémes, mint amilyennek hangzik: egyrészt bódításban vagy helyi érzéstelenítésben végzik; másrészt a korábbi meszesfolyadék-ivás vagy beöntés helyett a bél kiürítése céljából ma már egyes orvosok azt javasolják, hogy előző este vegyük be a megfelelő tablettát. A vizsgálat alig félórát vesz igénybe.
Segít a testmozgás:
Kevesebb vörös húst…
Az Amerikai Rákkutató Intézet munkatársai kimutatták:
(Csak az összehasonlítás kedvéért: a nyugati országok lakossága hetente átlagosan több mint 1 kg vörös húst fogyaszt.) Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OETI) azt ajánlja, hogy a napi vöröshús-fogyasztás (marha-, birka-, sertéshús) ne legyen több 80 g-nál. Íme tehát az egyszerű összefüggés: minél kevesebb vörös hús szerepel az étrendben, annál kisebb a bélrák kialakulásának a veszélye.
Az összefüggés magyarázata egyfelől az, hogy a húst nagy mennyiségben fogyasztók többsége nem eszik elég egészségvédő zöldséget és gyümölcsöt. Másrészt a zsíros húsok túlzott mértékű bevitele ún. oxidatív stresszt idéz elő, magyarán tömegével szabadítja a szervezetre a kártékony szabad gyököket, melyek roncsolják a sejteket, a DNS-állományt és a tápcsatorna egyéb mikroszkopikus alkotórészeit.
Aki tehát szereti a roston sült vagy grillezett vörös húsokat, legfeljebb tenyérnyi darabot tegyen a rostélyra, és süssön hozzá paprikát, hagymát, paradicsomot, sőt akár ananászkarikákat is – mind kitűnő a pecsenye mellé.
…szalámit… Már napi 5-10 dkg szalámi vagy kolbász elfogyasztása is duplájára növeli a bélrák kockázatát, szemben azokkal, akik kerülik az ilyesmit. A tettes valószínűleg a szalámifélék tartósításához használt nitrites pácsókban keresendő.
…alkoholt! Naponta 1,5 dl bornál, 3 dl sörnél vagy 0,3 dl égetett szesznél (likőr, pálinka, konyak) ne igyunk több alkoholos italt. Az alkohol lebontása közben rákkeltő acetaldehid keletkezik, ráadásul a szesz hatására a sejtek a jelek szerint könnyebben felvesznek egyéb karcinogén vegyületeket is. Közel ötezer bélrákos eset elemzése kapcsán kiderült, hogy a napi 45 grammnál több alkoholt (tehát több mint másfél üveg sört) fogyasztók körében 41 százalékkal, a 30-44 g-ot fogyasztók esetében 16 százalékkal gyakoribb a betegség.
(Tájékoztatásul az italok átlagos és körülbelüli alkoholtartalma: 1 liter borban 100-120 gramm, 1 liter sörben 50 gramm alkohol van; 1 deciliter likőr 30 gramm, 1 deciliter pálinka 40 gramm alkoholt tartalmaz.)
Több halat! Amikor egy laborvizsgálat során a béltraktus elrákosodott sejtjeit halolajjal teli petricsészébe tették, burjánzásuk megállt. Ugyanígy kísérleti állatokban is visszaesett a béltumorok száma, miután halolajjal etették őket. Az ember esetében még nem egyértelmű a hatás, de az biztos, hogy a halat nem vagy alig fogyasztókhoz képest közel 12 százalékkal ritkább a bélrák azok között, akik hetente legalább egy-két adag halat esznek. Minden újabb adag további 4 százalékos védettséget nyújt.
Az összefüggés az lehet, hogy a halolaj kitűnő forrása a bélrák megelőzésében nagy szerepet játszó szelénnek és D-vitaminnak.
A virtuális béltükrözésről
Ráadásul így sem úszható meg a vizsgálat előtti kellemetlen bélpurgálás, ha pedig polipra vagy más elváltozásra derül fény, annak eltávolításához vagy biopsziájához a hagyományos kolonoszkópiát kell alkalmazni – megismételve a beöntést. Aki mégis a virtuális kolonoszkópiát választja, a megbízható eredmény érdekében jó hírű, tapasztalt, a módszerben már nagy jártasságot szerzett szakorvost keressen fel.
Prevenció második körben
Jótékony hüvelyesek. A bab, a borsó és a lencse kiváló forrása a B-vitaminoknak, legfőképpen a folsavnak. Az amerikai Harvard Egyetem kutatói felmérést végeztek közel kilencvenezer olyan nő bevonásával, akiknek a családjában már előfordult bélrákos megbetegedés. Kiderült, hogy akik naponta legalább 400 µg folsavat szedtek, azok körében alig feleannyi volt a megbetegedések száma, mint azoknál, akik étrendjében e mennyiségnek csak a fele szerepel.
Majdnem 300 µg-ot biztosít 250 g csicseriborsó, 165 pg-ot a spenót, mely ugyancsak kiváló forrása e vegyületnek (párolva vagy főzeléknek elkészítve egyaránt nagyon egészséges). Aki multivitamin formában szedi a folsavat, eleve elegendő mennyiséghez juthat.
Több fokhagymát!
A hatás valószínűleg az allicinnak köszönhető, mely vegyület feltehetően úgy akadályozza a tumorképződést, hogy az elfajult sejteket önmaguk elpusztítására kényszeríti. Az allicin egyébként szinte minden hagymafélében megtalálható.
Tej mindennap. Már napi 2,5 dl (körülbelül 1 pohár) zsírszegény tej elfogyasztása is jelentősen csökkenti a bélrák kialakulásának kockázatát: férfiaknál 10, nőknél 16 százalékkal. Ez a tanulsága két nagyszabású amerikai vizsgálatnak, melyek során több kutatás eredményeit összesítették. További két pohár tej hatására a tumor veszélye újabb 12 százalékkal csökken.
A magyarázat: a tejben bőségesen van kalcium (mely a teljes tápcsatorna, de főleg a vastagbél rákja ellen véd), az úgynevezett dúsított tejekben pedig D-vitamin. A tejben lévő konjugált linolsav nevű zsírsav és a laktoferrin nevű fehérje az állatkísérletek tanúsága szerint szintén a vastagbélrák ellen hat.
Sütéshez zsír vagy vaj helyett extra szűz olívaolaj. A vaj és egyéb állati eredetű zsiradékok rendszeres fogyasztása bélrákhoz vezethet. Ennek oka valószínűleg az, hogy e zsírok megemésztéséhez nagy mennyiségű epesav ömlik a bélbe, márpedig az epesav egy része rákkeltő vegyületekké alakulhat át. íme még egy ok tehát, hogy a szervezet fehérjeigényét ne zsíros élelmiszerekből (például vörös húsokból) fedezzük, hanem halból, szójából, hüvelyesekből.
Szabaduljunk meg a hájtól. A kövérség jelentősen növeli mindenféle rosszindulatú daganatos betegség, köztük a bélrendszeri rákok kialakulásának valószínűségét.
Napi negyedóra napozás. A D-vitamin a bélrák megelőzése szempontjából is fontos; túlnyomórészt a napfény hatására keletkezik a bőrben.
Kapcsolódó cikkünk: Hogyan öli meg a D-vitamin a rákot?
Egészséges emberek napi szükséglete korcsoportonként változó: 200-400 NE (Nemzetközi Egység; 5-10 µg). Több vizsgálat eredményeinek összesítésekor kiderült, hogy összefüggés lehet az alacsony D-vitaminszint és a vastag- és végbélrák kialakulása között. Napi 2000 NE (50 µg) bevitelével – származzon az akár napfényből, étrendből vagy kiegészítőkből – felére csökkenhet a betegség kockázata.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Véres vagy vékony széklet; székelési szokások megváltozása: szorulás, elhúzódó hasmenés vagy székrekedés stb.; alhasi fájdalmak, felfúvódás, végbéltáji görcsök; székelésnél erős, éles bélfájás; a bélsár maradéktalan kiürítésének vélt vagy valós képtelensége; rejtélyes eredetű fáradékonyság, gyengeség, fogyás.
Új fejlemények. Vérvizsgálattal a vastag- és végbél szövetállományának kezdődő rosszindulatú elfajulása már egészen korai stádiumban kimutatható. Az egyelőre még tesztelés alatt álló vizsgálati módszer a bélráknak azokat a jellegzetes indikátorvegyületeit mutatja ki, melyek a véráramba jutnak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.