Grépfrút származása, alkotóelemei, egészségtani jelentősége
A grépfrút a citrusfélékhez tartozik, a narancs és a citrancs (más néven pomelo) természetes kereszteződésével jött létre. A többi citrusféléhez hasonlóan nagyon egészséges, magas C-vitamin-tartalma segít megóvni szervezetünket a téli meghűléses betegségektől.
Honnan származik a grépfrút?
A grépfrút elnevezést először 1814-ben Jamaicában jegyezték fel, az angol „szőlőgyümölcs” szó arra utal, hogy a grépfrút a szőlőfürthöz hasonló alakban csüng a fán. A fát a 19. század végéig dísznövénynek tekintették, gyümölcsét – amelyet növénytanilag csak 1830-ban határoztak meg, rögzítve, hogy nem azonos a pomelóval – ekkortájt kezdték Európában fogyasztani. Floridában az 1880-as években kezdődött meg termesztése nagyobb ültetvények telepítésével, különböző fajták kinemesítésével.
Floridából aztán a termesztés átterjedt a texasi területre is, ahol termesztése fontos bevételi forrás lett, minthogy ezen a vidéken nagyméretű és igen jó minőségű gyümölcs terem. Napjainkban már a citrusfélék termesztésére alkalmas vidékeken mindenütt termesztik. A legnagyobb termőterületekkel rendelkező s egyben exportáló ország az Egyesült Államok, amely a világ össztermelésének 60%-át adja, a további mennyiségen a földközi-tengeri országok, Dél-Afrika és több dél-amerikai ország osztozik.
A gyümölcs hűtőszekrényben tartva őrzi meg leginkább ízét és zamatát. Ha röviddel fogyasztás előtt kivesszük és szobahőmérsékleten tartjuk, könnyebben ki tudjuk vágni a gyümölcshúst a héjából.
Milyen alkotóelemekből áll?
A grépfrútban számtalan egészséges tápanyag van: szénhidrátok (gyümölcscukor és pektin), glukar- és galakturonsav, B1 és C-vitamin és béta-karotin, továbbá magnézium és kálium, az antioxidáns hatású glutation nevű aminosav, citromsav és bizonyos olajok. A grépfrút enyhén kesernyés ízét a naringin nevű polifenolnak és a citromolajnak köszönheti. Ezek az aromaanyagok a héj alatt találhatók a legnagyobb mennyiségben, ezért a gyümölcshúsnak ez a része a legkeserűbb. A naringin és a gyümölcsben ugyancsak megtalálható másik polifenol, a kvercetin egyaránt antioxidáns hatású, azaz védik szervezetünket a szabad gyököktől. A likopin nevű festékanyag viszont csak a rózsaszínű gyümölcshúsú változatokban található.
Legfontosabb tudnivalók a grépfrút dióhéjban
- A grépfrút íze csak enyhén édes, inkább kesernyésen savanykás. Minél kesernyésebb, annál magasabb a C-vitamin-tartalma.
- Napi két grépfrút jelentősen csökkenti a vérzsírértéket, tartós fogyasztásával még fogyhatunk is.
- A grépfrút vásárlás után otthon utóérlelhető. Ehhez 8-10 °C tárolási hőmérséklet a legalkalmasabb.
- A grépfrút igen lédús, ezért gyümölcslé készítésére is alkalmas.
- Napi egy pohár frissen facsart grépfrút-lé csökkenti a tüdőrák kockázatát.
- A C-vitaminhoz hasonlóan a szabad gyököket kordába szorító, a szív- és érrendszer működését segítő és rákmegelőző hatású karotinoidot, a likopint nagyobb mennyiségben csak a rózsaszín gyümölcshúsú fajták tartalmaznak.
Egészségtani jelentősége
A grépfrút valóságos vitaminbomba: egy közepes nagyságú grépfrút bőségesen fedezi napi C-vitamin-szükségletünket és A-vitamin-szükségletünk egyharmadát. De van benne B1-, B2-, B6-vitamin, niacin, folsav és pantoténsav is. A természet adta koktélt a kalcium, a vas, a kálium, a réz, a magnézium, a mangán, a foszfát és a cink teszi teljessé. A grépfrútban nagyon sok antioxidáns, antibakteriális, rákmegelőző hatású anyag van, ezek mind segítik és erősítik immunrendszerünket.
A gyümölcs pozitív hatást gyakorol szív- és érrendszerünkre is, a benne található tápanyagok akadályozzák az érelmeszesedés kialakulását, szabályozzák a vérsűrűséget. Rendszeres fogyasztása elősegíti az elöregedett vörösvértestek lebomlását, véd a szívbetegségek ellen. Pozitívan befolyásolja az anyagcserét is: csökkenti a koleszterinszintet.
Egészséges élvezet
Igaz, hogy a grépfrút fehér, belső héja több kesernyés ízanyagot tartalmaz, de ebben található a pektin, az oldódó ballasztanyag is. Sose hámozzuk túl vastagon, a ballasztanyag méregtelenítő és koleszterincsökkentő hatása érdekében fogadjuk el ezt a kis keserűséget.
Kókuszos túró grépfrúttal
Hozzávalók (2 személyre)
20 g kókuszgyümölcshús, 1 narancs, 1 rózsaszín belű grépfrút, 250 g étkezési túró, 1 evőkanál barnacukor
Elkészítés
A kókuszt uborkaszeletelőn szeleteljük vékonyra. Zsiradék nélkül serpenyőben folytonos keverés mellett pirítsuk meg, majd hűtsük ki. Hámozzuk meg alaposan a narancsot és a grépfrútot úgy, hogy a fehér héjat is eltávolítjuk.
A gerezdeket vágjuk ki a hártyából, a lecsöpögő levet fogjuk fel. Keverjük a túróhoz a citruslevet, a cukrot és a kókuszforgács felét. Osszuk el két tálkába, tegyük rá a narancs- és a grépfrútgerezdeket, majd a tetejét szórjuk meg a maradék kókusszal.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.