Körte származása, alkotóelemei, egészségtani jelentősége
Az alma és a birsalma mellett a körte is az almafélék családjához tartozik, s a körte ennek a gyümölcsfajtának a legédesebb – és alakját tekintve legnőiesebb – képviselője. Enyhén zamatos, nem túlságosan édes, és kifejezetten könnyen emészthető. Szénhidrát-, valamint ballasztanyagának köszönhetően tápláló, s jócskán találunk benne vitaminokat és ásványi anyagokat is.
Az érett körtét ugyanakkor rövid időn belül el kell fogyasztani, mert nem tartható el sokáig. Ha a legkisebb nyomás is éri, gyorsan romlásnak indul, és íze is kellemetlenné válik.
Honnan származik a körte?
A régészeti leletek arra utalnak, hogy a körtefa termése Közép-Európában már a kőkorszakban is elterjedt volt. E vadon termő fajták mutációja és keresztezése folytán jöttek létre azok a kultúrnövények, amelyeket a rómaiak terjesztettek el Európa más területein is, s amelyeket már a germán népek is termesztettek. Céltudatos keresztezési eljárások eredményeként jött létre a napjainkban világszerte létező mintegy 2500 körtefajta, amelyeket étkezési, befőzési, illetve szeszfőzési célra felhasználható fajták szerint osztályozhatunk. Az étkezési körtefajtákat érési időpontjuktól függően nyári, őszi és téli körtékként szokás csoportosítani.
Az almától eltérően a körték között csak kevés fajta alkalmas a hosszabb tárolásra, ezért a gyümölcsöt célszerű frissen elfogyasztani. A rövid eltarthatóság miatt a termés jó részét feldolgozzák (cukrozott, szárított gyümölcsnek, gyümölcslének). Különlegesen értékes körtefajták a Vilmos körte és az Alexander.
Milyen alkotóelemekből áll?
A körte magasabb gyümölcscukor-tartalmának és kevesebb gyümölcssav tartalmának köszönhetően édesebb az almánál. Szénhidrát- (azaz gyümölcscukor-) tartalma 16%, ez a banán utáni legmagasabb érték a friss gyümölcsök esetében. A gyümölcscukor és az oldódó ballasztanyag, a pektin kombinációja a körtében is egészséges és vércukorbarát módon fordul elő.
Emellett van benne többféle B-vitamin, továbbá C-vitamin, valamint az almánál kissé nagyobb mennyiségű béta-karotin. Jelentős mértékben tartalmaz káliumot, magnéziumot, kalciumot, vasat, foszfort, cinket, jódot és rezet. Illatát és zamatát a benne rejlő többféle illatanyagnak, valamint a csersavnak köszönhetjük.
Legfontosabb tudnivalók a körtéről dióhéjban
- A körte érdemtelenül került háttérbe nálunk. Cserzőanyag-tartalma jól segíti az emésztést.
- A körte erősítő hatású élelmiszer, ezért különösképpen előnyös idősebbek, terhes anyák, betegségek után lábadozók számára.
- A körtében található egyik nyomelem, a bór a legfrissebb kutatási eredmények szerint csonterősítő hatású.
- A körtelevélből főzött tea hatásos lehet húgyúti megbetegedésekre.
- A (bio)körtét lehetőleg héjastul fogyasszuk, minthogy a legtöbb értékes anyag közvetlenül a héj alatt található.
- A körte ideális nyalánkság azoknak, akik kedvelik az édességet, de nem akarnak hízni. Gyümölcscukor-tartalma a glükóztól eltérően nem juttat fokozott inzulinmennyiséget a vérbe, azaz nem eredményez zsírlerakódást a zsírsejtekben.
A körte egészségtani jelentősége
A teljesen érett körte könnyen emészthető. Segíti a bélműködést, ezzel a székrekedés elkerülését is. A benne található csersav folytán rendkívül előnyös gyomoridegesség esetén, valamint a gyomor- és bélrendszer gyulladásos megbetegedéseinek kezelésére. Minthogy több bázikus, mint amennyi savas ásványi anyagot tartalmaz, kiegyenlítőén hat szervezetünk sav-bázis egyensúlyára. Káliumtartalma folytán vízhajtó hatású, ami nemcsak az idegsejtekre van jótékony hatással, de óvja a szívet is.
A magas vérnyomásban szenvedőknek épp ezért rendszeresen kell körtét fogyasztaniuk. A szív- és érrendszerre kedvező hatással van a benne található pektin is, amely egyértelműen pozitív hatást gyakorol a koleszterinszintre, megakadályozva az érelmeszesedés kialakulását. Ugyancsak kedvezően befolyásolja a húgysavértéket, ezért különösen ajánlott köszvényben, ízületi gyulladásban, reumás megbetegedésekben szenvedők számára.
Figyelem: a nem teljesen érett körte érzékenyebbeknek megfeküdheti a gyomrát, és felfúvódáshoz is vezethet. A gyerekeknek és érzékeny felnőtteknek ezért mindenképpen csak teljesen érett, esetleg rövid ideig párolt körtét célszerű fogyasztaniuk.
Narancsleves körteital
Hozzávalók (2 személyre)
1 narancs, 1 érett körte, 2 evőkanál rostos körteié, 1 evőkanál méz, szénsavmentes ásványvíz
Elkészítés
A narancsot félbevágjuk, kifacsarjuk. A körtét megmossuk, negyedekbe vágjuk, kimagozzuk, majd apróra vágjuk. A körtedarabokat a narancslével, a körtelével és a mézzel turmixgépben elpépesítjük. Hosszú poharakba elosztjuk, és hideg ásványvízzel hígítjuk.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.