Gyógynövények

Közönséges cickafark, a vénás keringés élénkítője

közönséges cickafark

A cickafark az egyik legrégibb és legközismertebb gyógynövényünk. A növény latin neve egy legendára utal, amely szerint Achilles a trójai háborúban sebesült társának vérzését cickafarkkal állította el. Az ókori Rómában sebgyógyító, vérzéscsillapító gyógynövény­ként ismerték, hasonló céllal alkalmazták a kínai orvosok is.

Bár igénytelen növény, szerény kinézetét bőven ellensúlyozza erős gyógyító tulajdonsága. A világ minden táján megtalálható, főleg ré­teken, gyakori Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. Nemzet­ségnevét, az Achilleái a legendás görög hősről, Akhilleuszról kapta, aki a növényt sebtisztításra és vérzéscsillapításra használta a trójai háborúban. A fajneve, a millefolium azt jelenti, hogy ezer levél, és apró levélkék garmadájából álló szeldelt levelére utal. A druidák a cicka­farkot időjárásjóslásra használták, és szerencsehozónak tartották, amit az ajtó fölé akasztottak, hogy elűzzék a betegségeket. Az ősi kínai jóskönyv, a Ji Ching szerint ötven egyforma hosszúságú szárított cickafarkfűszárat dobtak a levegőbe, és a leesett szárak mintázata alapján jósolták meg a jövőt. A mezők és rétek „jódjaként” is ismert, és utalások vannak rá, hogy az első világháborúban kisebb sebek kötözé­sére használták.

Észak-Amerikában is elter­jedt a használata, az indiánok előszeretettel használták sebkezelésre és belsőleg különféle gyulladásos betegségek gyógyítására.A modern gyógyászatban a cickafark illóolajával gyulladáscsökkentő kenőcsök, kúpok hatóanyagaként találkozhatunk, herba ja gyomorteák alkotórésze.

A közönséges cickafark az Asteraceae családba tartozó, Európa-szerte elterjedt évelő lágyszárú. Megjelenése alapján rend­kívül nehéz a rokon fajoktól megkülönböztetni.

Magyarországon gyakran előforduló faj az A. collina, az A. asplenifolia, az A, setacea és az A. pannonica; előbbi kettő gyógyászati szem­pontból kiváló minőségű drogot szolgáltat. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben csak az A. millefolium L. drogja (Millefolii herba -közönséges cickafark virágos hajtás) hivatalos, amely hazánkban csupán nyomokban fedezhető fel. A Gyógyszerkönyv követelményeinek megfelelő drog legalább 2 ml/kg illóolajat és legalább 0,02%, kamazulénben kifejezett proazulént tartalmaz.

Virágzata fészkes virágzatokat tartalmazó, füzéres buga. A nyelves sugárvirágok színe szürkésfehér, ritkán rózsaszín. Termése apró kaszat. Júniustól őszig virágzik, ekkor gyűjthető. A drogot a növény szára, levele és virágzata adja, mely jellegzetes szagú, keserű ízű. A vadon élő példányok drogját gyűjtik.

Kémiai alkotórészek:

A virág több, a levél kevesebb kék színű, azulén tartalmú illóolajat tartalmaz. Továbbá: alonitsav, achillein, csersav, keserűanyag, mész, klór, vas, kén, nátrium, kálium, magnézium.

közönséges cickafark

Hatás:

gyulladáscsökkentő, görcsoldó, antimikrobás, vérzéscsökkentő, hámosító, élénkíti a vénás keringést, erősíti a vénák falát.

Alkalmazás:

Teáját a teafőzés szabályainak megfelelően készítik. A napi adag 2-3 csésze az étkezési szünetekben. A kezelés heteken át folytatható. Étvágyjavító, emésztést serkentő, epe- és májműködést elősegítő, görcsoldó, megszünteti a menstruációs zavarokat. Intenzív fertőtlenítő hatásának köszönhetően vastagbélgyulladás esetén kitűnő kiegészítője a gyógyszeres terá­piának. Gyomor és bélhurut, gyomornyálka­hártya-gyulladás, gyomor-, patkóbélfekély, húgy­szervi és prosztatagyulladás, visszértágulás, visszérgyulladás, lábszárfekély esetén is kiválóan alkalmazható. Erős vérzéscsökkentő hatású. Méh-, végbél-, orr-vérzésnél régóta használt gyógynövény. Megszünteti azokat a panaszokat – pl. aranyér, migrén, menstruációs görcsök -, melyek a nem megfelelő vénás keringés következtében jönnek létre.

Külsőleg:

főzete fogíny-, szemgyulladás és különböző bőrbetegségek ellen bevált öblögető-, a kismedence gyulladásos megbetegedéseinél, aranyeres panaszoknál, az emésztőrendszer görcsös fájdalmainál ülőfürdőként használják. (Egy kád vízhez 100 g drog forrázatát adják) Aranyér-, visszérkrémek gyakori alkotórésze.

Mellékhatás: belső és külső használatnál allergiás reakciók léphetnek fel (bőrkiütés).

ellemző vegyületek, hatóanyagok

A növény illóolajat (mintegy 1%, igen változékony összetételű), szeszkviterpéneket, flavo-nokat (apigenin, luteolin és glikozidjaik) és flavonolokat (artemetin, kaszticin), poliace-tiléneket, fenolkarbonsavakat, azonosítatlan alkaloidokat és cserzőanyagokat tartalmaz. A szeszkviterpén-laktonok egy része proazuléntípusú (pl. achillin, achillicin): az illóolaj kinyerése során (vízgőz-desztilláció) azulénné alakulnak. Ez a folyamat a teakészítés so­rán is lejátszódik. A jó minőségű drog proazuléntartalma legalább 0,02%.

Az illóolajban található azuléntípusú szeszkviterpénlaktonok gyulladáscsökkentő ha­tással rendelkeznek. Ezek legjellemzőbb vegyülete a kamazulén, amely az egyes rokonfajok illóolajában különböző mértékben van jelen. A kamazuléntartalomra az illóolaj szí­néből következtetni lehet (a kékeszöldtől a sötétkékig változhat), a kék szín intenzitása egyúttal a drog minőségét is jelzi.

Gyógyászat

A cickafarknak fertőtlenítő, antimikrobiális, vérzéscsilla­pító és vizelethajtó hatása van. Már évszázadok óta használják gyógynövényként, a gyógynö­vényszakértők ma is kedvelik. A virágából készült tinktúrát reumás panaszokra hasz­nálhatjuk.

Belsőleg teaként emésztési problémák esetén segíthet, izzaszt, megtisztítja az emésztőrendszert, és csil­lapítja a megfázást. Használ­ja szájvízben gyulladt ínyre és szájüregi fájdalmakra; rágcsál­jon friss levelet fogfájás csilla­pítására. A levelek nedvével se­bet tisztíthat, hogy megelőzze a fertőzést.

Konyha

A cickafarknak enyhe ánizsos íze van, a tizenhetedik század­ban népszerű zöldség volt. A fi­atal, még zsenge leveleket ét­kezési célokra használhatjuk. Jól illik tavaszi levesekbe és fe­hér szószokba.

Tegye kis zsákocskákban a szekrénybe vagy a komódba, hogy távol tartsa a molyt és egyéb rovarokat. A közép­korban egyike volt azon növényeknek, amelyeket sörfőzésre használtak, még a komló előtt.

Kozmetika

A virágok forrázata arcgőzölés­re vagy tonikként kiváló. A levelek elállítják a vérzést (pl. kisebb vágások esetén).

Figyelem! Használja mértékkel, és nem túl hosszú ideig, mivel bőrérzé­kenységet okozhat, illetve fejfá­jást és szédülést.

Hagyomány és vallás

A cickafarkot szerelmi mágiá­ban is használták. Ha a párna alá helyezi, megálmodja, ki lesz az igaz szerelme.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

Külsőleg zúzódás, duzzanat borogatására és sebkezelésre, belsőleg megfázásos állapot, magas vérnyomás, amenorrhoea, hasmenés, étvágytalanság és görcsös emésztési panaszok kezelésére alkalmazza a növényt a tradicionális gyógyászat. A népi gyógyászatban a vérző aranyér és az orrvérzés bevált szere volt, de egyéb eredetű vérzések (tüdő, méh, végbél) esetén, valamint nyugtatóként is használták.

Preklinikai vizsgálatok

Egereken és nyulakon végzett állatkísérletek eredményei a cickafark vizes kivonatának, vala­mint az illóolaj azuléntípusú komponenseinek helyi gyulladáscsökkentő hatását igazolták.

Az illóolaj központi idegrendszeri depresszáns hatását ugyancsak állatkísérletek bizo­nyítják, bár ez a hatás csak viszonylag nagy (300 mg/kg) dózis esetén alakul ki. A növény flavonoidokat tartalmazó kivonata simaizomgörcs-oldó aktivitást mutatott, de feltehe­tően egyes szeszkviterpének is szerepet játszhatnak ezen hatás kialakulásában.

A növény bázikus anyagokat (azonosítatlan alkaloidokat) tartalmazó kivonata lázcsil­lapító hatásúnak bizonyult, de a hatáshordozó anyagokat nem azonosították. A cickafark lázcsillapító, vérnyomáscsökkentő hatása feltételezések szerint részben alkaloid-szerű ve­gyületekhez köthető.

A népgyógyászati leírásokból ismert vérzéscsillapító hatást mindeddig egy alkaloidtí­pusú, azonosítatlan szerkezetű vegyület, az achillein esetén sikerült kísérletesen igazolni: nyulakon végzett vizsgálatokban a vegyület csökkentette a vérzési időt.

In vitro tesztekben a cickafark alkoholos kivonata több baktériumtörzs ellen hatásos volt. Antimikróbás hatása illóolaj-, szeszkviterpénlakton- és poliacetiléntartalmával van összefüggésben.

A növény kivonatának poláros frakciója, azon belül is különösen az apigenin és a luteo-lin in vitro ösztrogénreceptor-affinitást mutatott.

Humán bizonyítékok

Hatásosság igazolására irányuló modern humán vizsgálatokat nem végeztek a cickafark kivonataival, a gyulladáscsökkentő hatóanyagok jelenléte azonban alapot szolgáltat a gyó­gyászati alkalmazások egy részének. Megjegyzendő, hogy hazánkban évtizedek óta gyógy­szerként forgalomban van cickafarkolajat tartalmazó kenőcs, amelynek hatásossága és biz­tonságossága kellőképpen igazolt.

Indikációk, adagolás

Jóllehet a megfelelő humán bizonyítékok hiányoznak, a széles körű tradicionális alkal­mazást és az állatkísérletes eredményeket figyelembe véve a cickafark készítményeit in­dokoltan alkalmazhatjuk étvágyjavításra, görccsel járó diszpepsziás panaszok enyhítésére, külsőleg sebgyógyításra, ülőfürdőként női kismedencei gyulladások kiegészítő kezelésére.

Napi adagja 4 g drogból készített tea vagy ennek megfelelő készítmény. Ülőfürdőhöz 100 g drogot áztatunk 20 l vízben.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

A cickafark a közepes allergizáló potenciálú növények közé tartozik. Parlagfűvel szembeni túlérzékenység esetén a cickafark készítményeit kerüljük a keresztallergia kialakulásának veszélye miatt. Az illóolajában található tujon vetélést válthat ki, ezért várandósság idején alkalmazása ellenjavallt. Szoptatás alatt túlzott fogyasztása nem javasolt.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.